Az alapanyag-feldolgozási arány javítása, a szakma bevonása az agrárpolitikai döntésekbe, a klímaváltozásra jobban reagáló termelési szerkezet, jobb piac a hazai terménynek, az agrárkamara átalakítása.
Nem elég megtermelni az alapanyagot
Bóna Szabolcs, a Tisza-kormány leendő agrár- és élelmiszeripari minisztere parlamenti meghallgatásán arról beszélt, hogy a magyar mezőgazdaság nem csak az ágazatban dolgozók ügye. Szerinte az agrárium minden magyar számára stratégiai kérdés, mert közvetlenül összefügg az élelmiszerbiztonsággal. A meghallgatáson hangsúlyos üzenet volt, hogy az agráriumot és az élelmiszergazdaságot nem lehet külön kezelni. Bóna szerint Magyarországon a megtermelt élelmiszer jelentős részét nem dolgozzuk fel, ezen pedig változtatni kell. A cél a magasabb hozzáadott értékű, nagyobb feldolgozottságú termékek előállítása lenne. Ez erősebb hazai élelmiszeripart, jobb piaci pozíciót és több magyar terméket jelenthetne a boltokban.
Több őszinteség, klíma-ellenállóság
Bóna úgy fogalmazott, hogy „az őszinteség mezejére” kell lépni, mert szerinte az elmúlt időszakban nem volt elég nyílt szembenézés az ágazat problémáival. Kiemelte, hogy a jogszabályalkotásba jobban be kellene vonni a szakmát és társadalmi vitát kellene folytatni a fontos döntésekről.
A miniszterjelölt szerint a klímaváltozás miatt felül kell vizsgálni, hol mit lehet gazdaságosan termeszteni. Példaként a kukoricát említette, amelyre az ország egyre nagyobb része már nem alkalmas. Nem arról beszélt, hogy meg kellene szüntetni a búza- vagy kukoricatermesztést, hanem arról, hogy a termelési szerkezetet a megváltozott adottságokhoz kell igazítani.
Vízmegtartás és talajregenerálás nélkül nincs jövő
A vízgazdálkodásról Bóna azt mondta: a vízmegtartás nemcsak műszaki, hanem szemléleti kérdés is. A gazdáknak meg kell érteniük, hogyan tudnak részt venni a károk megelőzésében.
A talajok állapotát szintén kritikus pontnak nevezte. Szerinte olyan művelési módok terjedtek el, amelyek rontották a termőföldek szerkezetét, ezért a talajregenerálás és az edukáció kulcsfeladat lesz.
Fiatal gazdák nélkül elöregszik az ágazat
Bóna fontos problémának nevezte a gazdatársadalom elöregedését. Szerinte az új belépők, különösen a fiatal gazdák földhöz és infrastruktúrához jutását kellene segíteni.
A földtörvényről társadalmi vitát tartana szükségesnek. Hangsúlyozta: a magyar földet magyar kézben kell tartani, miközben a fiatalok földszerzését támogatni kell.
Bóna átalakítaná az agrárkamarát
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamaráról azt mondta, hogy szerinte annak működése kisiklott, és szolgáltató szervezetté kellene alakítani. A falugazdászokra szükség van, de felül kell vizsgálni, hogy minden jelenlegi feladat valóban hozzájuk tartozik-e.
Hazai élelmiszer is fókuszban
Bóna szerint Magyarországnak jó adottságai vannak a méztermelésben, mégsem sikerült megtartani a piacokat. Fellépést sürgetett a gyenge minőségű importmézzel szemben.
A közétkeztetésben is növelné a hazai élelmiszerek arányát, amennyiben ez nem sérti a versenyjogi szabályokat. Bóna Szabolcs miniszterré kinevezését az Agrár- és Élelmiszergazdasági Bizottság hét igen szavazattal, nulla nemmel és két tartózkodással támogatta.
Agrárágazat Tudástár: Termelési szerkezetváltás – A termelési szerkezetváltás azt jelenti, hogy a mezőgazdaság a piaci, éghajlati és technológiai változásokhoz igazítja a termesztett növények, állattenyésztési ágazatok és feldolgozási irányok arányát. Célja a jövedelmezőség, a klímaalkalmazkodás és az élelmiszerbiztonság erősítése. Ide tartozhat a vízigényes kultúrák visszaszorítása, a talajkímélő művelés terjedése és a magasabb hozzáadott értékű élelmiszeripari feldolgozás fejlesztése.
