Magyarország és Európa jelentős része a rendkívül száraz kategóriába került a NASA legfrissebb talajvíztérképe szerint. A probléma nem csak a felső talajrétegeket érinti: a föld alatti vízkészletek is tartósan csökkennek. Ez különösen súlyos jelzés a mezőgazdaság számára, mert az öntözés és az ivóvízellátás jelentős része is felszín alatti vízkészletekre támaszkodik.
Nem egyszeri aszályról van szó
A NASA adatai alapján Magyarországon május elején olyan alacsony volt a talajvízszint, ami az 1948–2012 közötti időszakban csak rendkívül ritkán fordult elő. A szakértői értelmezés szerint ehhez nagyban hozzájárultak a 2019 óta ismétlődő aszályos évek. A folyamat azért veszélyes, mert a csapadékhiány nemcsak az adott évi termést érinti, hanem a mélyebb vízkészletek utánpótlását is gyengíti.
Az emberi hatás is erősíti a vízhiányt
A talajvíz csökkenése mögött nem kizárólag az időjárás áll. A túlzott vízkivétel, az illegális kutak, a rossz területhasználat, a lecsapoló csatornák és a vízpazarló öntözési megoldások is gyorsíthatják a folyamatot. A klímaváltozás ehhez még hozzáadja a nagyobb párolgást és a szélsőségesebb csapadékeloszlást. A hirtelen lezúduló eső kevésbé tud beszivárogni, mint a tartós, csendes csapadék.
Az Alföld különösen kitett
A hazai kútmonitoring-adatok szerint az ország jelentős részén 1–2 méterrel alacsonyabb a talajvízszint az 1991–2020-as átlaghoz képest. Az Alföldön, a Duna–Tisza közén és a Homokhátságon ennél is nagyobb lehet a visszaesés. Egyes becslések szerint mintegy 9 köbkilométernyi talajvíz hiányzik az ország alól. Ez már nem átmeneti kellemetlenség, hanem stratégiai mezőgazdasági és vízgazdálkodási kérdés.
A terméskilátások is romlanak
A kapott anyag szerint 2026 tavaszán a csapadékhiány már az őszi vetéseknél is látszik, a tavaszi vetésű növényeknél pedig még nagyobb lehet a kockázat. A kukorica és a napraforgó különösen érzékenyen reagálhat a tartós vízhiányra. Ha rövid időn belül nem érkezik jelentős csapadék, a károk akár a 2022-es aszályhoz mérhetők lehetnek. A búza és az árpa esetében a várható termés a korábbi átlagos szintnél jóval gyengébb lehet.
A vízmegtartás lehet a kulcs
A szakértői vélemények alapján a régi vízszintek teljes visszaállítása nem biztos, hogy reális cél. A hangsúly inkább a vízmegtartáson, a vízpótláson, a takarékos öntözésen és a területhasználat átalakításán lehet. A mezőgazdaság számára ez azt jelenti: a víz nem kiegészítő erőforrás, hanem a termelés egyik legfontosabb korlátja lett.
Agrárágazat Tudástár: Talajvízszint – A talajvízszint a felszín alatti vízkészlet aktuális mélységét jelzi, amely meghatározza a talaj vízellátását, az öntözési lehetőségeket és hosszabb távon a termésbiztonságot is. Tartós csapadékhiány, túlzott vízkivétel vagy rossz vízgazdálkodás esetén a talajvízszint csökkenhet, ami különösen az Alföldön és a homoktalajokon okozhat súlyos mezőgazdasági kockázatot. A vízmegtartás ezért stratégiai termelési kérdéssé vált.
