Soha nem látott érdeklődés mellett zárult az Év Talaja 2026 közönségszavazás. A mezőgazdaságot is közelről érintő nemes szakmai versengés győztese idén egy különleges, vulkáni eredetű gázok által alakított székelyföldi talajszelvény lett.
Lezárult az Év Talaja 2026 közönségszavazás, amely idén minden korábbinál nagyobb érdeklődést váltott ki. A 14 jelölt talajszelvényre összesen több ezer voks érkezett, és az első két helyezett végig fej-fej mellett haladt. A verseny végül a Bálványosfürdőn található savanyú, reduktív, szulfidos barna erdőtalaj győzelmét hozta, amely 1432 szavazattal végzett az élen.
A második helyet Mosonmagyaróvár talajszelvénye szerezte meg 1188 szavazattal, míg a harmadik helyre Dejtár került 639 vokssal. A mezőnyben több más helyszín is jelentős támogatottságot kapott: Újfehértó 516, Becske 501, Seregélyes 413, Hajdúdorog pedig 393 szavazatot gyűjtött.
(Fotó: MTT)
Nem mindennapi győztes: a „pokol tornácának” talaja
Az idei nyertes talajszelvény nem csupán talajtani szempontból különleges. A Keleti-Kárpátok déli részén, a Bálványos és a Büdös-hegy vulkáni dómjai közelében található terület ma is aktív gázkiáramlásairól ismert. A felszínre jutó szén-dioxid és kénhidrogén olyan sajátos környezetet alakít ki, amely jelentősen befolyásolja a talaj fejlődését és szerkezetét.
A szakemberek szerint a talaj felső része erősen savanyú barna erdőtalaj, míg mélyebben a feláramló gázok és a talajvíz hatására különleges, szürkés, reduktív rétegek alakulnak ki. A talajban terméskén-kiválások is megfigyelhetők, ami rendkívül ritka jelenség a Kárpát-medencében.
A talaj, amely történeteket is őriz
A bálványosfürdői helyszín nemcsak geológiai kuriózum. Az Apor-lányok feredője, a mofetták, a Torjai Büdös-barlang és a gyógyhatású gázforrások évszázadok óta a székelyföldi fürdőkultúra részei. A helyi legendák, Jókai Mór Bálványosvár című regénye és a „gyilkos gázok” történetei egyaránt hozzájárultak ahhoz, hogy a térség a Kárpát-medence egyik legismertebb geológiai látványosságává váljon.
Az Év Talaja verseny egyik legfontosabb célja éppen az, hogy felhívja a figyelmet a talajok sokszínűségére és jelentőségére. Bár a mezőgazdaságban a termőföldet gyakran adottságnak tekintjük, valójában rendkívül változatos, összetett és sok esetben különleges természeti értékről van szó.
A talaj a mezőgazdaság láthatatlan kincse
A közönségszavazás eredménye azt mutatja, hogy egyre többen érdeklődnek a talajok világa iránt. Ez különösen fontos üzenet egy olyan időszakban, amikor a talajdegradáció, az aszály és a klímaváltozás a mezőgazdaság egyik legnagyobb kihívásává vált. Az idei győztes talajszelvény pedig arra emlékeztet, hogy a lábunk alatt nem csupán föld található, hanem geológiai, ökológiai és kulturális történetek egész sora.
Agrárágazat Tudástár: Barna erdőtalaj – A barna erdőtalaj a mérsékelt övi lombos erdők alatt kialakuló, hazánkban is gyakori talajtípus. Jellemzője a humuszban gazdag felső réteg és a barna színű, ásványi anyagokban gazdag altalaj. Termékenysége általában kedvező, ezért a mezőgazdaságban fontos szerepet tölt be. Tulajdonságait erősen befolyásolja az alapkőzet, a csapadék és a növényzet, így egyes változatai különleges természeti értéket képviselnek.
