Bezárás

Az etilén befolyásolja az alma kitárolás utáni életét is

Írta: Agrárágazat-2022/09. lapszám cikke - 2022 szeptember 05. -Hirdetés

Kutatás-fejlesztésünk során egyértelműen megállapítottuk, hogy az etilén „fizikai kiszűrése” a térből – bár gyakorlatilag lehetséges – nem lehet teljes megoldás, mivel a folyamat kézben tarthatatlan eseményeket eredményez a gyümölcs etilén-újratermelésében. A mérési értékek és a kísérleti folyamat analizálása során fény derült az etiléntermelés folyamatosságára. Az alacsony szinten történő tartás nem gátolja meg az érési folyamat előrehaladását a tárolón belül, amelynek hatásai a kitárolás után jelentkeznek.

Hűtőkamra, alma
A hűtőkamra légtechnikai rendszerének használata segít a probléma megoldásában

A kísérleti mintavételezések során kiderült, hogy a zárt térben jelen lévő etilén mennyire befolyásolja az alma kitárolás utáni életét. Az eredmények azt mutatták, hogy a tárolóban lelassított élettani ciklus a normál térbe visszakerülve extra gyorsasággal behozza a lemaradását, amely az értékesíthetőséget és minőséget nagymértékben rontja. Ezért szükség van egy másik eljárásra is az etilén megkötéséhez. Elengedhetetlen hozzáadott anyag bejuttatása a légköri nyomásról a 80–100 Pa-lal magasabb túlnyomású térbe. Különösen figyelni kell a matéria egyenletes elosztására.

A tárolótérben lévő gázok az anyagi rendszerek egyik lehetséges állapotában fordulnak elő, amelyben az alkotórészek egymáshoz való vonzereje kisebb, ezért a rendelkezésre álló teret kitöltik, önálló alak és forma nélkül. A számtalan kis részecske kaotikus mozgása során több milliószor ütköznek egymással, az őket körülvevő tér és a gyümölcsök falával. Ezt a gázelegyet mozgatjuk át és keringetjük a tárolóban lévő hőcserélők ventilátorainak segítségével. Ebbe – a mozgásban lévő – elegybe szükséges beapplikálni a kívülről érkező matériát, figyelembe véve a parciális moláris mennyiségeket. A zárt térben lévő elegy térfogatánál figyelembe kell vennünk a keletkező nyomásváltozásokat, hogy a kamrában lévő térből ne távozzanak a gázok a biztonsági szerelvényeken keresztül a hatás és a homogenizáció kialakulása előtt. Ha a homogenizáció kialakul, kiegyenlítődik a hőmérséklet és a nyomás, akkor a térfogataik összeadhatók.

A hűtőkamrához adott légtechnikai rendszert felhasználjuk; a megkötés hatásfoka javul azáltal, hogy a hatóanyag halmazállapot-változása a tárolótéren kívül történik meg, egy zárt rendszerben.

A tárolótérben lévő túlnyomással szemben szükséges bejuttatnunk az elegyünket, figyelve, hogy a tárolt termék lokális és globális hőmérséklete sem emelkedhet a bejuttatás hatására 0,1 Kelvin értéknél magasabban. A térben lévő gázelegy maximális sebessége a tárolás során nem lépheti át a 0,5 m/s értéket, ennek átlépése esetén már szárító hatás lép fel, és az élettani hatásokat befolyásolhatja a tárolási ciklus alatt. Ezért a homogenizálás és a megfelelő elosztás elérése érdekében szükséges összehangolni a térben lévő gázelegy mozgási sebességét és mozgási irányát, amellyel az eloszlás térbeli és időbeli kialakulását tudjuk szorgalmazni.

A gázelegy összetételét folyamatosan monitoroznunk kell a folyamat alatt, a hatásmechanizmus kialakulása és az azt követő behatás alatt is, hogy a térben lévő elegy oxigéntartalma ne csökkenjen a kritikus szint alá, meggátolva az anaerob légzés kialakulását az almában, ami visszafordíthatatlan folyamatokat okoz a termékek minőségében.

A vizsgálati folyamat és kísérletek alatt sem emelkedhet a termék hőmérséklete a beállított érték alá vagy fölé; a termék esetében a megengedett differencia plusz-mínusz 0,7 Kelvin értéket képvisel. A gázelegy hőmérsékletváltozását a kísérlet alatt figyelemmel követtük, hogy milyen és mekkora mérvű differenciát tud okozni a nyomásváltozás és az injektálás hatására.

Megtaláltuk azokat a fizikai és kémiai összefüggéseket, melyekre a megadott gépészeti válaszok eredménye a hosszú távú tárolás eddig nem tapasztalt hatékonyságnövelése.

Lukács András
LHG Kft.