Miközben a kukoricapiacon egyre többször merül fel az import szükségessége, a búza továbbra is Magyarország egyik legfontosabb kiviteli terméke maradhat. Az Expana előrejelzése szerint 2026-ban mintegy 5,2 millió tonna búzát takaríthatnak be a hazai termelők. Ez ugyan nem számít kiemelkedő eredménynek, de elegendő lehet ahhoz, hogy az ország jelentős exportárualapot képezzen. Ugyanakkor szomorú, hogy egyre kevesebb terményféleségben tudunk exportpotenciált felmutatni…
Közel egymillió hektáron vetettek búzát
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara információi szerint az őszi búza vetésterülete 994 ezer hektárra nőtt, ami 7,8 százalékkal haladja meg az előző évi szintet. A várható 5,2 millió tonnás termés alapján az országos átlaghozam 5,2–5,3 tonna körül alakulhat hektáronként. Ez a mennyiség ugyan elmarad a kedvezőbb évjáratok eredményeitől, de stabil közepes-jó termésnek tekinthető a jelenlegi európai környezetben.
Mit jelent az 5,2 millió tonna az előző évekhez képest?
Az elmúlt évek terméseredményei alapján az idei búzatermés nem hoz jelentős változást.
2024-ben Magyarországon mintegy 5,3–5,4 millió tonna búza termett, ami jó eredménynek számított, és jelentős exportot tett lehetővé. 2025-ben a termés várhatóan 5 millió tonna körül vagy kissé az alatt alakult, miközben az exportlehetőségeket elsősorban nem a mennyiség, hanem az orosz búza erős árversenye korlátozta.
Az idei 5,2 millió tonnás prognózis tehát gyakorlatilag az elmúlt két év átlagának felel meg. Nem rekordtermés, de nem is gyenge évjárat.
A magyar búzaexport alapjai továbbra is erősek
A búza helyzete azért különbözik jelentősen a kukoricáétól, mert a hazai felhasználás jóval kisebb a termeléshez képest. Magyarország éves búzafelhasználása jellemzően 2,5–3 millió tonna között mozog. Ebbe beletartozik a malomipar, a takarmányozás, az élelmiszeripar és a vetőmagcélú felhasználás is. Ez azt jelenti, hogy egy 5,2 millió tonnás termésből várhatóan: 2,5–3 millió tonna maradhat belföldi felhasználásra, 2,2–2,7 millió tonna pedig exportárualapként jelenhet meg. Ez nagyjából megfelel annak a mennyiségnek, amelyet Magyarország az elmúlt években rendszeresen külpiacokon értékesített.
A gabonaexport egyik utolsó biztos pillére
A magyar mezőgazdaság számára különösen fontos kérdés, hogy miközben a kukoricánál egyre gyakrabban merül fel az import szükségessége, a búza továbbra is stabil exporttermék maradjon.
2024-ben a gabonafélék az agrárexport egyik legfontosabb húzóágazatát jelentették. A külkereskedelmi adatok szerint a gabonaexport értéke jelentősen nőtt, és a búza továbbra is a legfontosabb exportcikkek közé tartozott.
A 2024/25-ös szezonban a piaci becslések szerint 2,3–2,8 millió tonna búza hagyhatta el az országot. Az idei terméskilátások alapján hasonló nagyságrendű export továbbra is reális forgatókönyv.
Nem a mennyiség, hanem az ár a kérdés
A magyar búzapiac számára jelenleg nem a termés mennyisége jelenti a legnagyobb kockázatot. Sokkal inkább az, hogy milyen árakon lehet értékesíteni a terményt.
A fekete-tengeri térség továbbra is meghatározó szereplő marad a világpiacon. Oroszország 88–92 millió tonnás búzaterméssel számolhat, miközben Ukrajnában is javultak a terméskilátások. Ez jelentős exportkínálatot eredményezhet, ami nyomás alatt tarthatja az európai árakat.
Az Európai Unióban összesen 129,2 millió tonna búzát várnak az idén. Franciaországban 33 millió tonna, Németországban 22,2 millió tonna, Lengyelországban 12,2 millió tonna, Romániában pedig 12,6 millió tonna búza kerülhet a tárolókba.
Ebben a versenyben a magyar búza mennyisége elegendő lehet az export fenntartásához, de az értékesítés jövedelmezősége továbbra is nagymértékben függ a nemzetközi áraktól.
A búza és a kukorica útjai végleg szétváltak
Míg a kukorica esetében egyre gyakrabban merül fel, hogy a hazai termés nem elegendő a feldolgozóipar teljes kiszolgálására, addig a búza továbbra is jelentős exporttöbbletet termel.
Az idei 5,2 millió tonnás termés azt jelenti, hogy Magyarország várhatóan 2–3 millió tonna közötti búzát kínálhat a külpiacokon. Ez nem rekord, de elegendő ahhoz, hogy a búza továbbra is a magyar agrárexport egyik legfontosabb pillére maradjon.
Romlik a hazai agrárkivitel szerkezete
Mint nemrég összegeztük, a tavalyi év megmutatta a hazai mezőgazdasági export súlyos gyengeségeit. Zuhant a magyar gabonaexport mennyisége és értéke, miközben az import erőteljesen nőtt, vagyis a gabonaágazat külkereskedelmi pozíciója látványosan romlott. A gabona részesedése a teljes agrárexportból öt év alatt 17-ről 10,6%-ra esett, vagyis a korábban meghatározó exportágazat veszít a súlyából. Különösen figyelmeztető, hogy a búza- és kukoricaexport egyaránt jelentősen visszaesett, miközben a hazai feldolgozóipar egyre több alapanyagot köt le. Ez arra utal, hogy Magyarország gabonából már nem tud akkora exporttöbbletet előállítani, mint korábban, és bizonyos termékpályákon akár tartós importfüggőség is kialakulhat.
Agrárágazat Tudástár: Exportárualap – Exportárualapnak azt a terménymennyiséget nevezzük, amely a belföldi felhasználás kielégítése után külpiacokon értékesíthető. A búza esetében Magyarország rendszerint többet termel, mint amennyit a malomipar, a takarmányozás és az élelmiszeripar felhasznál, ezért jelentős exportárualap képződik. Az exportárualap nagysága fontos mutatója egy ország mezőgazdasági versenyképességének és külkereskedelmi pozíciójának.
