Magyar Vidéki Paktum: végre közös stratégiát sürget a vidék és az agrárium szakmai világa
E sorok írója, amióta agrárújságíró, nincs hét, hogy ne hallana a mezőgazdaság különböző szektoraiban az együttműködés, az integráció, a szektorokon átívelő kooperációk fontosságáról, illetve az ennek hiányában elszenvedett versenyképességi, jövedelmezőségi hátrányokról. Most ebben is eljöhet a fordulat: végre hosszú távú, integrált vidék- és agrárstratégia kidolgozását sürgeti az a civil és szakmai összefogás, amely Magyar Vidéki Paktum néven kezdett szerveződni Magyarországon.
A kezdeményezés mögött már közel harminc országos szervezet sorakozott fel, amelyek szerint a magyar vidék és az agrárium olyan összetett gazdasági, társadalmi és környezeti kihívásokkal néz szembe, amelyekre már nem elegendők az egymástól elszigetelt szakpolitikai válaszok.
A 2026. április 17-én, Budapesten tartott egyeztetésen részt vevő szervezetek közös felhívásban kezdeményezték, hogy induljon el egy olyan stratégiaalkotási folyamat, amelyben az állami, intézményi, tudományos, civil és üzleti szereplők együtt dolgoznak ki hosszú távon is működőképes vidék- és agrárpolitikát.
Egymást erősítő válságok között a magyar vidék
A kezdeményezők szerint a magyar vidéki térségek helyzete ma már nem értelmezhető kizárólag mezőgazdasági kérdésként. A klímaváltozás, az egyre gyakoribb aszályok, a természeti erőforrások romlása, a vízhiány, a talajdegradáció, az elöregedő és fogyó vidéki népesség, valamint a leszakadó térségek problémái egymást erősítve jelentkeznek.
Ehhez társul az agrárium versenyképességi nyomása, a technológiai átállás, a digitalizáció, a munkaerőhiány és az egyre élesebb nemzetközi piaci verseny. A szervezetek szerint ezekre a kihívásokra nem lehet rövid távú, ciklusokon belül változó intézkedésekkel reagálni.
Álláspontjuk szerint Magyarországnak olyan, politikai ciklusokon átívelő stratégiára van szüksége, amely egyszerre kezeli a mezőgazdaság, a vidék társadalma, a környezetvédelem és a gazdaságfejlesztés kérdéseit.
Az új EU-korszak is sürgeti a kooperatív szemléletet
A kezdeményezés aktualitását erősíti, hogy 2028-ban új uniós támogatási ciklus indul. A jelenlegi európai elképzelések szerint a jövőben nagyobb szerepet kaphatnak a nemzeti fejlesztési stratégiák, vagyis az egyes tagállamok saját vidék- és agrárpolitikai elképzelései.
A Magyar Vidéki Paktum résztvevői szerint ez egyszerre jelent lehetőséget és kockázatot. Azok az országok kerülhetnek előnybe, amelyek világos, szakmailag megalapozott és összehangolt fejlesztési iránnyal rendelkeznek. Magyarország számára ezért kulcskérdés lehet, hogy képes-e időben kialakítani egy olyan stratégiát, amely mögött széles szakmai és társadalmi támogatás áll.
A Magyar Vidéki Paktum lehet az együttműködés kerete
A kezdeményezők az Európai Vidéki Paktum mintájára képzelik el a Magyar Vidéki Paktum működését. Ez nem pusztán egy szakmai fórum lenne, hanem olyan együttműködési és kommunikációs rendszer, amely összekapcsolja a civil szervezeteket, az agrárium szereplőit, a kutatóintézeteket, az önkormányzatokat és az állami intézményeket.
A cél egy „magyar vidéki összhang” megteremtése, amelyben a helyi sajátosságok, a térségi különbségek és a gyakorlati tapasztalatok is megjelennek a döntéshozatalban. A résztvevők szerint a vidék problémáit egyetlen ágazat önmagában nem tudja megoldani, ezért az integrált megközelítés elengedhetetlen.
Az első körben csatlakozott szervezetek
A Magyar Vidéki Paktum alapító kezdeményezéséhez első körben az alábbi szervezetek csatlakoztak:
Falufejlesztési Társaság Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége – AGRYA, FruitVeB – Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, Informatikai és Könyvtári Szövetség, Kislépték Egyesület, Kistérség Fejlesztők Szakmai Egyesülete – KIFESZ, LEADER Egyesületek Szövetsége – LESZ, Magyar Biokultúra Szövetség, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület – MME, Magyar Permakultúra Egyesület – MAPER, Magyar Faluszövetség, Magyar Regionális Tudományi Társaság, Magyar Természetvédők Szövetsége – MTVSZ, Magyarországi Agroökológiai Hálózat – MAHE, Második Hullám Vidékfejlesztési és Ifjúsági Szövetség – MHVISZ, Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége – MOSZ, Országos Erdészeti Egyesület – OEE, Pannon Vidék Szövetség – PVSZ, Talajmegújító Gazdák Egyesülete – TMG, Vízválasztó Mozgalom, WWF Magyarország.
Tovább bővült az összefogás
Az elmúlt időszakban újabb szervezetek kapcsolódtak be a kezdeményezésbe, ami jól mutatja, hogy a Magyar Vidéki Paktum egyre szélesebb szakmai támogatottságot élvez. A második körben csatlakozott szervezetek:
Növényi Alapú Élelmiszereket Gyártók és Forgalmazók Országos Szövetsége – NÉGYOSZ, Budapesti Corvinus Egyetem – Fenntartható Fejlődés Intézet, Magyar Hidrológiai Társaság, Juh és Kecske Ágazati Szakmaközi Szervezet – JKÁSz, Mezőgazdasági, Erdészeti, Élelmiszeripari, Vízügyi és Vendéglátó Dolgozók Szakszervezete – MÉDOSZ, Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet – ÖMKi, Okos Falu Hálózat, Pro Silva Hungaria.
A résztvevők szerint ez a bővülés azt jelzi, hogy az agrárium, a vidékfejlesztés, a természetvédelem, a vízügy, az élelmiszeripar és a tudományos szféra egyre inkább felismeri: a vidéki Magyarország jövője közös ügy.
Nemcsak agrárpolitika, hanem társadalmi kérdés is
A felhívás egyik legerősebb üzenete, hogy a vidék problémái nem csupán gazdasági természetűek. A vidéki térségek népességmegtartó ereje, az alapvető szolgáltatások elérhetősége, a helyi közösségek állapota, a fiatalok helyben tartása vagy a vízgazdálkodás kérdése ugyanúgy része a problémának, mint az agrártermelés versenyképessége.
A szervezetek szerint csak akkor lehet sikeres a magyar agrárium, ha közben maga a vidéki társadalom is megerősödik. Ehhez pedig olyan stratégia szükséges, amely nem különálló ágazatokban, hanem összefüggő rendszerben gondolkodik.
A cél: hosszú távon is élhető magyar vidék
A Magyar Vidéki Paktum kezdeményezői hangsúlyozzák: nem egyszerűen újabb szakmai dokumentumot szeretnének létrehozni. Olyan közös gondolkodást akarnak elindítani, amely hosszú távon kijelölheti a magyar vidék fejlődési irányát. A cél egy fenntarthatóbb, versenyképesebb, alkalmazkodóképesebb és élhetőbb vidéki Magyarország megteremtése, ahol az agrárium, a helyi közösségek, a természetvédelem és a gazdaságfejlesztés nem egymás ellenében, hanem egymást erősítve működik.
Kohout Zoltán
Agrárágazat Tudástár: Vidéki paktum – A vidéki paktum olyan önkéntes együttműködési keret, amelyben agrár-, vidékfejlesztési, természetvédelmi, tudományos, civil és gazdasági szereplők közösen dolgoznak hosszú távú fejlesztési célokon. Lényege, hogy a mezőgazdaság, a környezetvédelem, a vízgazdálkodás és a vidéki közösségek problémáit ne külön-külön, hanem egymással összefüggő rendszerként kezeljék, növelve a térségek alkalmazkodóképességét és versenyképességét.
