Nemcsak az új agrár- és vidékfejlesztési minisztertől várható új szemléletű mezőgazdaság-irányítás, széles nemzeti összefogás körvonalazódik a vidék- és agrárstratégia társadalmi vitája kapcsán is.
Demográfiai, gazdasági, környezeti, technológiai kihívások
Huszonegy országos hatókörű vidék- és területfejlesztési, környezet- és természetvédelmi, valamint agrárszervezet egyeztetett 2026. április 17-én Budapesten arról, miként lehetne megalapozni egy hosszú távú, integrált magyar vidék- és agrárstratégiát. A találkozó végén a résztvevők felhívást fogadtak el, amelyben azt kezdeményezik, hogy az intézményi, tudományos, civil és üzleti szereplők közös munkával készítsék el a lehető legszélesebb egyetértésre épülő stratégiát.
A kezdeményezők szerint erre azért is sürgetően szükség van, mert a magyar vidéki térségek és az agrárium egyszerre néz szembe környezeti, társadalmi, demográfiai, gazdasági és technológiai kihívásokkal. A felhívás kiemeli a természeti erőforrások romlását, a klímaváltozás hatásait, az elöregedő és fogyó népességet, a leszakadó térségeket, az agrártermelés mérsékelt versenyképességét, valamint a digitalizáció és a technológiai átalakulás okozta nyomást is. A szervezetek szerint ezek a problémák nem külön-külön, hanem egymást erősítve jelentkeznek, ezért csak komplex megközelítéssel kezelhetők.
Az új EU-ciklus is segíti a változást
A közlemény külön hangsúlyozza, hogy az ügynek az is aktualitást ad, hogy 2028-ban új uniós pénzügyi támogatási ciklus indul. A jelenlegi elképzelések szerint ebben nagyobb szerepet kaphatnak a nemzeti fejlesztési irányok, vagyis a tagállamok saját stratégiái az eddigieknél jobban befolyásolhatják a források felhasználását. A kezdeményezők szerint ezért Magyarországnak is érdeke, hogy pontosan meghatározott, szakmailag megalapozott vidék- és agrárstratégiával készüljön a következő időszakra.
A résztvevő szervezetek szerint a közös stratégiaalkotáshoz megfelelő keretet adhatna a Magyar Vidéki Paktum, amelyet az Európai Vidéki Paktum mintájára szerveznének meg. A cél egy olyan együttműködési platform létrehozása, amely összekapcsolja a civil, üzleti, intézményi és tudományos szektor szereplőit, és elősegíti, hogy a vidéket érintő döntések ne elszigetelten, hanem összehangoltan szülessenek meg.
A felhívás szerint a siker kulcsa a helyi sajátosságok figyelembevétele és a helyi szereplők aktív részvétele lehet. A kezdeményezők úgy látják, hogy a vidék problémáit egyetlen ágazat önmagában nem tudja megoldani, ezért a hosszú távú fenntarthatóság feltétele az integrált szemlélet. A szervezetek azt is jelezték, hogy a felhívást közvetlenül is eljuttatják az állami, intézményi és tudományos szereplőknek.
Kapcsolódj be!
A budapesti egyeztetés résztvevői végül közösen arra szólították fel az érintett intézményeket, kutatóhelyeket, civil és üzleti szereplőket, hogy kapcsolódjanak be a Magyar Vidéki Paktum keretében induló munkába. Álláspontjuk szerint egy közösen kialakított vidék- és agrárstratégia nemcsak a szakpolitikai döntéseknek adhatna stabilabb alapot, hanem hosszabb távon a magyar vidék versenyképességét, fenntarthatóságát és társadalmi megújulását is erősíthetné.
Résztvevő szervezetek:
Falufejlesztési Társaság
Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége – AGRYA
FruitVeb – Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács
Informatikai és Könyvtári Szövetség
Kislépték Egyesület
Kis-térség Fejlesztők Szakmai Egyesülete – KIFESZ
Leader Egyesületek Szövetsége – LESZ
Magyar Biokultúra Szövetség
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület – MME
Magyar Permakultúra Egyesület – MAPER
Magyar Faluszövetség
Magyar Regionális Tudományi Társaság
Magyar Természetvédők Szövetsége – MTVSZ
Magyarországi Agroökológiai Hálózat – MAHE
Második Hullám Vidékfejlesztési és Ifjúsági Szövetség – MHVISZ
Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége – MOSZ
Országos Erdészeti Egyesület – OEE
Pannon Vidék Szövetség – PVSZ
Talajmegújító Gazdák Egyesülete – TMG
Vízválasztó Mozgalom
WWF Magyarország
Agrárágazat Tudástár: Vidéki Paktum – A Vidéki Paktum olyan együttműködési keret, amelyben a vidékfejlesztéssel, agráriummal, környezetvédelemmel és területfejlesztéssel foglalkozó szereplők közös stratégiai célokat próbálnak kijelölni. Lényege, hogy a vidéket érintő gazdasági, társadalmi és környezeti problémákat ne különálló ügyekként, hanem egymással összefüggő kihívásként kezeljék. Az ilyen megközelítés a helyi sajátosságokra épít, és szélesebb szakmai egyeztetést tesz lehetővé.
