Újra kell tanulni a növényvédelmet

Az Európai Bizottság 485/2013-as rendelete alapján 2013. december elsejét követően a neonikotinoid szerekkel történő csávázással nem számolhatunk a kukorica, napraforgó, repce, cukorrépa, borsó, szója és más kultúrák vetése esetén. Vetésforgóval, talajfertőtlenítéssel és új készítményekkel kell megpróbálni a neonikotinoidok pótlását. Nemcsak a védendő növényállomány virágzására kell figyelni, hanem a táblaszéleken, árokparton virágzó növényekre is. Virágzó táblaszélek esetén, virágzó kultúrákban ne permetezzünk, illetve alkalmazzunk méhkímélő technológiákat. Mindezt Kádár András javasolja, a Növényvédőszer-gyártók és Importőrök Szövetsége Egyesület titkára. A szakértő hozzáteszi, aki bizonytalan a növényvédelemben használható szerek bármelyikében, kérjen a körzetében tevékenykedő növényorvosától tanácsot.

Magyarországon az árutermesztéshez használt F1 minősített vetőmagok estében a kukorica 20%-át (250 ezer ha), a napraforgó 80%-a-át (480 ezer ha), és a repce 100%-át (260 ezer ha) kezelték neonikotinoid tartalmú csávázó szerrel. Napjainkig a repce, kukorica, napraforgó vetőmag-termesztéshez használható bázismag 100%-át csávázták neonikotinoid hatóanyagú termékkel. A neonikotinoidok felhasználásának korlátozásával például a kukorica-csávázás helyett virágzás utáni állomány-kezeléseket, permetezéseket lehet majd alkalmazni.

Az európai bizottság határozata leszögezi, hogy a tagállamok hatóságainak szeptember végéig kell módosítaniuk vagy visszavonniuk a neonikotinoidot tartalmazó készítmények alkalmazására kiadott engedélyeket, a lecsávázott vetőmagot pedig november 30-ig lehet felhasználni. A tilalom nem vonatkozik az üvegházi vagy a virágzás utáni felhasználásra, illetve ahol, vagy amikor a méhek nem kerülhetnek érintkezésbe a szerekkel.

Kádár András kiemeli, a neonikotinoidok használatának tilalma, illetve jelentős mértékű korlátozása nem előzmények nélküli. A világban évek óta csökken a méhek száma, évek óta küszködünk a tömeges méhpusztulással, aminek nem tudni a tényleges okát. Egyesek szerint a felmelegedés a bajok oka, mások egyéb magyarázatokkal szolgálnak, például a méhet veszélyeztetik a parazita atkák, amelyek megtámadják a túltenyésztett állományt. Hazánkban azonban a méhcsaládok számának növekedése tapasztalható. Kádár András szerint, aki egyébként növényvédelmi szakmérnök, a méhcsaládok számának csökkenését okozhatja, hogy egybefüggő, nagyterületű kukorica vagy búzatáblákat a méh nem képes átrepülni, kifárad, és elpusztul, mielőtt kijutna belőle. Lehetséges magyarázat továbbá, hogy a beltenyészet miatt „kifáradt” az állomány. Amerikában, ahol 7 éve először szembesültek a tömeges méhpusztulással, vérfrissítésre ausztrál méheket használtak.

Hazánkban a növényvédők és a méhészek sokszor szemben állnak egymással, mert tény, hogy felelőtlen, gondatlan vegyszer használat valóban okozott méhpusztulást. Hazánkban, a 2004-es uniós csatlakozása óta több mint 600 szert vontak ki a forgalomból, gyakorlatilag egyre kevesebb a rendelkezésre álló, hatékony készítmény a növényvédők kezében. Eddig nem volt a neonikotinoidokkal gond. E készítmény olyan rovarok ellen is hat, amelyekre nincs más,hatékony megoldás, például a kukoricabogár ellen. A bogár elleni védekezés hatékony eszközének a csávázás bizonyult.

Ami tapintható, hogy a negatív esetek miatt fél a lakosság Európában és hazánkban is a növényvédő szerektől, noha Magyarországon évtizedek óta nagyon ügyelnek a szerek biztonságos használatára, az engedélyezés szigorára, a készítmények tulajdonságainak ismertetésére, a munka-és egészségügyi várakozási idők feltüntetésére, sőt azt is tudatják, hogy az adott szert hányszor lehet használni egy vegetációban stb.

A 485/2013-as rendelet szerint, a Bizottság döntött, a szakmának és az unión belüli összes felhasználónak ehhez alkalmazkodniuk kell. Két évre szól a tiltás, emellett további vizsgálatokat rendeltek el. Ha kiderül, hogy mégsem a neonikotinoidok a felelősek a méhek pusztulásáért, akkor felülvizsgálják a határozatot.

A növényvédőszer-gyártók kutatói most gőzerővel dolgoznak, be kell bizonyítani a hatóságok előtt, hogy mi okozza a méhek pusztulását.

Ám a méhpusztulás tényleges okának felleléséig továbbra is szántani és vetni kell

Kádár András szerint több megoldás segítheti a neonikotinoidos technológiák kiváltását, azzal a megjegyzéssel, hogy a „kiátkozott” szerek virágzás után használhatóak maradnak. Helyettesítő permetezőszerek jöhetnek szóba, talajfertőtlenítés, és vetésforgó. Az érem másik oldala, hogy egy új hatóanyagot tartalmazó készítmény engedélyezéséig minimum 10 évre van szükség!

gabonavetés kukorica növénytermesztés növényvédelem