Az Európai Unió bioüzemanyag-felhasználása új növekedési szakaszba lépett, a piac pedig hatalmas növekedés előtt áll. Kérdés, ebből mennyit tudnak hasznosítani a magyar szántóföldi növénytermesztők a mezőgazdaságban.
(Fotó: Shutterstock)
Egyértelmű nyertes a repce
Az Argus előrejelzése szerint a fogyasztás a 2025-ös 30,6 milliárd literről 2026-ra 36,7 milliárd literre emelkedik, 2030-ra pedig elérheti a 49 milliárd litert. A bővülést elsősorban a RED III szabályozás, a közlekedés dekarbonizációja, valamint a repülésben és a tengeri szállításban kötelezően növekvő megújuló üzemanyag-részarány hajtja.
A legnagyobb nyertes egyértelműen a repce lehet. Az uniós biodízel- és HVO-gyártás (hidrogénezett növényi olaj) továbbra is jelentős mennyiségű repceolajat igényel, miközben a pálmaolaj fokozatos kivezetése és a szójaolaj korlátozottabb felhasználása tovább javítja a repce versenypozícióját.
Magyarország számára ez azért fontos, mert a repce hagyományosan exportorientált növény, ráadásul a hazai olajipari és bioüzemanyag-feldolgozó kapacitások is képesek bekapcsolódni a növekvő kereslet kiszolgálásába.
Kereslet és korlátok
A napraforgó szintén profitálhat a folyamatból, bár közvetettebb módon. A növekvő biodízel- és HVO-termelés általánosságban emeli a növényi olajok iránti keresletet, ami a napraforgóolaj árát és piaci pozícióját is erősítheti. A kukorica helyzete már árnyaltabb: a bioetanol-piac továbbra is fontos felvevőpiac marad, de az uniós bioüzemanyag-növekedés súlypontja jelenleg inkább a biodízel és a megújuló dízel irányába tolódik. A búza pedig várhatóan csak korlátozottan részesül az előnyökből, mivel továbbra is elsősorban élelmiszer- és takarmánycélú növény marad.
A lehetőségek mellett ugyanakkor korlátok is látszanak. Az Európai Unió egyre nagyobb arányban támaszkodik hulladékalapú alapanyagokra, például használt sütőolajra és állati zsiradékokra, miközben a hosszú távú szabályozás nem ösztönzi korlátlanul az élelmiszer- és takarmánynövényekből előállított bioüzemanyagokat. Emiatt a növekvő kereslet önmagában nem garantálja a termelők jövedelmének emelkedését.
A magyar agrárium számára a valódi lehetőség nem feltétlenül a nagyobb terménytermelésben rejlik, hanem a feldolgozásban. A legnagyobb hozzáadott érték ugyanis nem a repcemagban, a kukoricában vagy a napraforgóban keletkezik, hanem a repceolaj, a biodízel, a bioetanol és más feldolgozott termékek előállításában. Ha a következő évek bioüzemanyag-boomjából Magyarország valóban profitálni akar, akkor nemcsak termelnie, hanem feldolgoznia is kell.
Agrárágazat Tudástár: Bioüzemanyag – A bioüzemanyag növényi vagy egyéb biológiai eredetű alapanyagból előállított üzemanyag, amely részben kiválthatja a fosszilis energiahordozókat. A mezőgazdaságban főként a repce, a napraforgó és a kukorica kapcsolódhat hozzá alapanyagként, de a legnagyobb hozzáadott érték a feldolgozásban keletkezik. A biodízel, a HVO és a bioetanol iránti kereslet új piacot adhat egyes szántóföldi kultúráknak.
