Az előző számban a hőstressz tejminőségre gyakorolt hatását mutattuk be. A következmények azonban már jóval korábban, a szárazonállás és az előkészítés időszakában is jelentkezhetnek. A kedvezőtlen környezeti hatások ilyenkor nemcsak az anyaállat anyagcseréjét, egészségi állapotát és későbbi termelését befolyásolhatják, hanem a magzat fejlődésén és a kolosztrum minőségén keresztül az újszülött borjak egészségére is hatással lehetnek.
(fotó: shutterstock.com)
A szárazonállás és az előkészítés időszaka alapvetően meghatározza a következő laktáció sikerességét, valamint a születendő borjú fejlődését és egészségi állapotát. A vemhesség utolsó heteiben a magzat növekedése rendkívül intenzív, ebben az időszakban gyarapszik a születési tömegének jelentős része, miközben a kolosztrumképződés folyamatai is ekkor zajlanak. A tehén tápanyag- és energiaigénye ezért számottevően megnő, így a megfelelő takarmányozás és a kedvező környezeti feltételek biztosítása egyaránt elengedhetetlen a magzat optimális fejlődéséhez és a jó minőségű kolosztrum kialakulásához.
A szárazonállás a tejelő tehenek termelési ciklusának egyik legfontosabb szakasza. Ekkor zajlik az emlőszövet regenerációja és felkészülése a következő laktációra, valamint a kolosztrumtermelés előkészítése. A szárazonállás időszaka nem csupán a következő laktációt megelőző pihenőszakasz, hanem olyan összetett élettani folyamatok időszaka, amelyek alapvetően meghatározzák a következő laktáció eredményességét, valamint a születendő borjú egészségi állapotát és életképességét. Korábbi vizsgálatok szerint a túl rövid szárazonállás következtében az emlőhám regenerációja nem feltétlenül fejeződik be teljes mértékben az ellésig, ami a kolosztrum fehérjeösszetételének megváltozásában és fokozott immunológiai aktivitásban is megnyilvánulhat.
Az előkészítés szakaszában a tehén szervezete jelentős élettani és anyagcsere-változásokon megy keresztül, miközben az immunrendszer működése is fokozott kihívásokkal szembesül. Ennek következtében minden olyan környezeti vagy takarmányozási tényező, amely kedvezőtlenül befolyásolja az anyagcsere-folyamatokat, közvetetten a kolosztrum minőségére és a borjú passzív immunitásának kialakulására is hatással lehet.
A hőstressz hatása az anyaállat szervezetére
A szárazonállás időszakában elszenvedett hőstressz nemcsak az állatok komfortját és egészségi állapotát befolyásolja, hanem a következő laktáció teljesítményére is kedvezőtlen hatással lehet. Kutatások szerint a termeléscsökkenés akár több száz kilogramm tejet is elérhet.
(fotó: shutterstock.com)
A hőstressz nem csupán a termelési mutatókat érinti, hanem sejtszinten is kedvezőtlen folyamatokat indít el. Az emelkedő testhőmérséklet lassítja a sejtosztódást, csökkenti a fehérjeszintézist és fokozza a sejtkárosodás kockázatát. Bár a szervezet különböző védekező mechanizmusokat aktivál, tartós hőstressz esetén ezek nem mindig képesek teljes mértékben ellensúlyozni a kedvezőtlen hatásokat. Az alkalmazkodás jelentős energiaigénnyel jár, ezért a szervezet a rendelkezésre álló erőforrások egy részét a hőegyensúly fenntartására fordítja. Ennek következtében kevesebb energia és tápanyag jut a magzat fejlődésére, az emlőszövet regenerációjára, valamint a kolosztrumképződés és a következő laktáció előkészítésének folyamataira.
Anyagcsere-változások és hormonális hatások
A hőstressz egyik legjelentősebb következménye a takarmányfelvétel csökkenése. A kisebb szárazanyag-felvétel következtében romlik az energia- és tápanyagellátás, miközben a szervezetnek egyre több energiát kell fordítania a normál testhőmérséklet fenntartására. A kedvezőtlen hatások ugyanakkor nem kizárólag a csökkent takarmányfelvételből erednek. A hőstressz hatásai messze túlmutatnak a csökkent takarmányfelvétel következményein, mivel az állat teljes anyagcseréjét érintik. Ennek következtében a tápanyagok felhasználása, az energiaforgalom és a hormonális szabályozás is átrendeződik.
A hőstressz a bélrendszer működését is kedvezőtlenül befolyásolhatja. A fokozott hőleadás érdekében a vérkeringés részben a perifériás szövetek felé irányul, ami ronthatja a bélrendszer vérellátását és a bélgát működését. Ennek következtében gyulladásos folyamatok alakulhatnak ki, amelyek tovább ronthatják a tápanyagok hasznosulását és az állatok általános egészségi állapotát.
A kialakuló kedvezőtlen energiaegyensúlyt hormonális változások is kísérik. Emelkedik a kortizolszint, miközben csökken a növekedési hormon és az inzulinszerű növekedési faktor-1 (IGF-1) koncentrációja. A tartósan emelkedett kortizolszint gyengítheti a szervezet védekezőképességét, növelve a fertőző betegségek kialakulásának kockázatát. A hormonális változások az immunrendszer működése mellett a magzat fejlődését és az emlőszövet felkészülését is hátrányosan befolyásolhatják. Vizsgálatok szerint hőstressz hatására a szárazonálló tehenekben csökkenhet az ösztrogénszint, miközben emelkedik a prolaktin koncentrációja, valamint megváltozhat az emlőszövet hormonreceptorainak működése is.
(fotó: shutterstock.com)
A hőstressz hatása a kolosztrum mennyiségére és minőségére
A vemhesség utolsó harmadában jelentkező hőstressz különösen nagy jelentőségű, hiszen ebben az időszakban zajlik a magzat legintenzívebb növekedése. A hőstressz hatására csökkenhet a méh vérellátása, ami rontja a fejlődő magzat tápanyag- és oxigénellátását. Ennek következtében a borjak gyakran kisebb születési súllyal jönnek világra. A kedvezőtlen hatást tovább fokozhatja, hogy a hőstressz rövidítheti a vemhesség időtartamát is, csökkentve a magzat méhen belüli fejlődésére rendelkezésre álló időt.
A hőstressz következtében az immunrendszer működése gyengülhet, csökkenhet a vérplazma ellenanyag- és immunglobulin-szintje, miközben nő a fertőző betegségekkel szembeni fogékonyság. Ezek a változások a kolosztrum minőségére is kedvezőtlen hatást gyakorolhatnak.
A vemhesség végén jelentkező hőstressz csökkentheti a kolosztrum mennyiségét és ronthatja annak minőségét. Kutatási eredmények szerint a hőstressznek kitett tehenek az ellést követő első fejés alkalmával kevesebb kolosztrumot termelnek, mint a megfelelően hűtött körülmények között tartott állatok. A jelenség nem magyarázható kizárólag a csökkent takarmányfelvétellel, ami arra utal, hogy a hőstressz közvetlenül is befolyásolja a kolosztrumképződés élettani folyamatait.
A hőstressz nemcsak a kolosztrum mennyiségét, hanem annak immunológiai értékét is ronthatja. Vizsgálatok alapján a hőstressznek kitett tehenek kolosztrumának immunglobulin G (IgG) koncentrációja közel 20%-kal alacsonyabb lehet, mint a hűtött körülmények között tartott állatoké. Mivel az IgG kulcsszerepet játszik az újszülött borjak passzív immunitásának kialakításában, a kolosztrum ellenanyag-tartalmának csökkenése közvetlenül befolyásolhatja a borjak fertőzésekkel szembeni ellenálló-képességét és életindítását.
A hőstressz nemcsak a kolosztrum immunológiai minőségét, hanem annak összetételét és táplálóértékét is kedvezőtlenül befolyásolhatja. A hőstressznek kitett állatok kolosztruma alacsonyabb koncentrációban tartalmazhat immunglobulinokat, valamint kevesebb fehérjét, zsírt és tejcukrot. Emellett a kolosztrum energiatartalma is csökkenhet, ami különösen az élet első óráiban jelenthet hátrányt a borjú számára, amikor energiaigénye és hőszabályozási szükséglete kiemelkedően magas.
A hőstressz következményei ugyanakkor nem kizárólag az anyaállat aktuális termelésében jelentkeznek, hanem a következő generáció teljesítményére is hatással lehetnek. A kolosztrum mennyiségének és minőségének romlása, valamint a magzati fejlődés kedvezőtlen befolyásolása révén a hatások a következő generáció teljesítményében is megjelenhetnek. A hőstressznek kitett tehenek borjai gyakran kisebb mennyiségű és gyengébb minőségű ellenanyaghoz jutnak életük első óráiban, ami növelheti a fertőző betegségekkel szembeni fogékonyságot, és hosszabb távon is kedvezőtlenül hathat a növekedésre, valamint a későbbi termelési teljesítményre.
A hőstressz mérséklésének lehetőségei
A hőstressz kedvezőtlen hatásainak mérséklése érdekében a szárazonálló és előkészítő csoportok tartási körülményeire kiemelt figyelmet kell fordítani. A megfelelő árnyékolás, a hatékony légcsere, valamint a ventilátorok és egyéb hűtési megoldások alkalmazása mellett alapvető jelentőségű a megfelelő férőhely biztosítása is. A túlzsúfolt csoportokban az állatok nehezebben jutnak pihenőhelyhez és etetőasztalhoz, fokozódik a versengés, miközben a hőleadás lehetősége is romlik. A zsúfoltság következtében csökkenhet a takarmányfelvétel és a pihenéssel töltött idő, ami tovább fokozhatja a hőstressz kedvezőtlen hatásait.
Különösen az előkészítő csoportok esetében fontos, hogy az állatok számára elegendő fekvőhely és etetőtér álljon rendelkezésre, hiszen ebben az időszakban zajlik a magzat intenzív fejlődése, valamint a kolosztrumképződés szempontjából meghatározó élettani folyamatok jelentős része.
Összegzés
A rendelkezésre álló kutatási eredmények alapján egyértelmű, hogy a szárazonállás és az előkészítés időszakában jelentkező hőstressz hatásai messze túlmutatnak az anyaállat pillanatnyi komfortérzetén. A hőstressz ronthatja az anyagcsere-folyamatokat, a hormonális szabályozást, a magzat fejlődését, valamint a kolosztrum mennyiségét és minőségét is. Ennek következtében romolhat az újszülött borjak passzív immunitásának kialakulása, növekedhet a betegségekkel szembeni fogékonyságuk, és hosszabb távon a későbbi teljesítményük is elmaradhat a kívánatostól.
A hőstressz elleni védekezés ezért nem csupán az aktuális termelési eredmények megőrzését szolgálja, hanem a következő laktáció és a következő generáció sikerének egyik alapvető feltétele is. A megelőzés jelentősége különösen a szárazonálló és előkészítő csoportok esetében nem becsülhető túl.
Sramek Ágnes
Agrárágazat Tudástár: ellés előtti hőstressz – Az ellés előtti hőstressz a szárazonálló és előkészítő tejelő tehenek anyagcseréjét, hormonális szabályozását és takarmányfelvételét rontó környezeti terhelés, amely csökkentheti a magzat fejlődését, a kolosztrum mennyiségét, IgG-tartalmát és táplálóértékét, így gyengítheti a borjak passzív immunitását és a következő laktációt.
