A közeljövő drámai kérdése lesz a hazai búzatermesztés számára, hogy sikerül-e megőrizni, visszaszerezni exportpiacainkat, vagy folytatódik a szektor hanyatlása. Miközben még mindig az ország teljes területén erőltetjük a bőtermő fajták termesztését, a magyar háziasszonyoktól, a hazai malmokon át, a több száz-több százezer tonnás európai piacokig lenne igény a Kárpát-medencei prémium minőséget adó búzára – sőt, ez sokkal stabilabb és minden ellenkező híreszteléssel szemben jobban fizető piac, mint az árubúzáé. Minderről a Karintia Kft. rendhagyó szakmai napján esett szó a búzakereskedelem és -feldolgozás tekintélyes szakembereinek és a szektor gazdálkodóinak párbeszédével.
A prémiumbúza válasz a jelen útkeresésére
A rendezvényen Bene Zoltán cégvezető hangsúlyozta, a mezőgazdaság szereplői jelenleg útkereső időszakot élnek, ezért a fenntartható irányváltás érdekében különösen fontos az egész termékpályát összefogó szakmai párbeszéd. Tóth Tamás professzor, a SZIE dékánja bemutatta azt a szemléletet, amely a hagyományos „termőföldtől az asztalig” gondolkodást az egészségközpontú „termőföldtől az egészségig” megközelítéssel egészíti ki. Ennek lényege, hogy a minőségi élelmiszer előállítása már a fajtaválasztásnál és a termesztéstechnológiánál kezdődik.
Elhangzott, a magyar búzatermesztés hosszú ideje a mennyiségi szemléletet követi, miközben a nemzetközi piac lehetőséget adna a homogén, magas prémium minőségre. A vállalat szerint a magyar termelők csak akkor lehetnek versenyképesek az ukrán és más nagy exportőr országok kínálatával szemben, ha nagyobb hangsúlyt kapnak a prémium minőséget adó, a malom- és sütőipar igényeihez igazodó búzafajták. – Mi már több mint két évtizede aktív szereplői vagyunk a prémiumbúza piacának. 2005 óta intenzíven kereskedünk számos olaszországi malommal, akikkel időről időre név szerint megismertetjük a legújabb, prémium tudású genetikáinkat – emelte ki Bene Zoltán. Miért fontos a fajta nevének megismertetése? Mert a prémium minőség alapjául szolgáló úgynevezett reológia egy fajtatulajdonság, tehát már a fajtaválasztáskor eldől, hogy alkalmasak lehetünk-e prémium minőségű búza termelésére. A Karintia prémiumbúza-program célja egy tudatos stratégia mentén halad: a cél nem csupán a magas reológiai tudású, homogén árualapok megtermelése, hanem a keresleti oldal koordinálása, a termelők, malmok, kereskedők és feldolgozók összekapcsolása, a prémiumbúza-piac tudatos építése.
A megnyitó részeként nemcsak nagy regionális piacokról esett szó. Mivel a kenyér minősége valójában már a vetőmag választásakor eldől, a résztvevők erre is kitértek: a fogyasztók egyre tudatosabbak, a pékek és az otthonsütők pedig egyre nagyobb igényt mutatnak arra, hogy ne csak a liszt fehérjetartalmáról, hanem annak reológiájáról, sütőipari tulajdonságairól is pontos információkat kapjanak. A beszélgetés végkövetkeztetése szerint a jövő versenyképességét a minőség, a tudás és az egészséges élelmiszer-előállítás irányába tett lépések határozhatják meg.
Klímaváltozások a piacokon is
A piacelemzés rámutatott: a búzapiacot jelenleg egyszerre befolyásolják a geopolitikai konfliktusok, az energiaárak, az árfolyammozgások és a fekete-tengeri térség terméskilátásai. Az orosz búzatermés továbbra is magas lehet, az ukrán és román kínálat pedig komoly versenyt jelent a magyar export számára. A gyenge dunai vízállás ráadásul növeli a szállítási költségeket és rontja a versenyképességet. Berkes Gábor a Cargill Magyarország Zrt. vezérigazgatója kiemelte, hogy a prémiumbúza értékesítésére továbbra is van kereslet, és a jövőben a jobb minőségű búza jelentheti a versenyképes irányt. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a klímaváltozás miatt egyes térségekben a kukoricatermesztés egyre nehezebbé válik, miközben a búza és a napraforgó még mindig jövedelmező alternatívát kínálhat.
Vetés, növényvédelem, piac
Az előadások után a nagyszámú érdeklődővel együtt megnyitott kerekasztal során két szekcióban élénk szakmai viták alakultak ki a minőségi búzák helyzetéről. A szakértők – prémiumbúza-piaci helyzetkép: Szabadfi Szabolcs, azaz Szabi a Pék, Berkes Gábor (Cargill Magyarország Zrt.), Párkányi Gábor (Mertcontrol Hungary Kft.), Drienyovszki László (GoodMills Magyarország Kft.), Bene Zoltán (Karintia Kft.) moderálásával. Prémiumbúza-technológia: Mihálovics György (Nufarm Hungária Kft.), Pais István (Huminisz Kft.), Szász Zoltán (Horsch GmbH) és dr. Ásványi Balázs (Széchenyi István Egyetem) – Kőrösi Tibor (Karintia Kft.) moderálása mellett alapvetően egyetértettek abban, hogy a siker kulcsa a genetikai alapok, a termesztéstechnológia, a növényvédelem, a tápanyag-gazdálkodás, a talajállapot és a piaci elvárások összehangolásában rejlik. A magyar búzatermesztés előtt álló kihívások sok tekintetben hasonlítanak a száz évvel ezelőtti helyzethez: a nemzetközi versenyben csak olyan prémium minőségű búzával lehet helytállni, amely megfelel a feldolgozók és a fogyasztók elvárásainak. A beszélgetés egyik visszatérő gondolata az volt, hogy a korábbi évek technológiáinak mechanikus ismétlése már nem elegendő. Az elmúlt évek piaci és időjárási változásai miatt a gazdálkodóknak folyamatosan alkalmazkodniuk kell. A cél nem pusztán a termésmennyiség növelése, hanem a jövedelmezőség fenntartása, amelyhez egyre inkább a magasabb minőségű termény előállítása vezethet. Ebben mutat utat a Karintia Kft. programja. Kiemelték, hogy a prémiumminőség alapja a megfelelő genetika, de önmagában egy jó fajta még nem garantálja a sikert. A genetikai potenciált csak akkor lehet kihasználni, ha a termesztés minden eleme ehhez igazodik. Ide tartozik a helyes tápanyag-utánpótlás, a megfelelő nitrogén- és kénellátás, a precíz növényvédelem, valamint a talaj adottságainak figyelembevétele. A modern technológiák, köztük a precíziós gazdálkodás eszközei, lehetővé teszik, hogy a beavatkozások célzottabbak és hatékonyabbak legyenek. A rendezvény előadói külön figyelmet fordítottak a költséghatékony, takarékos technológiai megoldásokra is.
Szabi, a Pék szerint elképesztő a növekedés az otthonsütésben
A Karintia prémium nagykövete, Szabadfi Szabolcs, vagyis Szabi a Pék szerint a jó kenyér alapja nem pusztán a búza fehérjetartalma, hanem azok a sütőipari tulajdonságok, amelyekről a magyar pékek és otthonsütők jelenleg kevés információt kapnak a malomipartól. Úgy véli, a lisztek részletes jellemzése és a felhasználási ajánlások segítenék a minőségi kenyérkészítést. A közösségi médiában többszázezres követőtáborral rendelkező szakember hangsúlyozta, hogy az otthonsütés népszerűsége a Covid-járvány óta folyamatosan növekszik, amit a saját workshopjai iránti rendkívüli érdeklődés is bizonyít. Ugyanakkor aggodalommal figyeli az aszály hatásait és a búzatermesztés kihívásait. Szerinte a hazai malomiparnak nagyobb szerepet kellene vállalnia a magyar búza feldolgozásában és a termékek szakmai bemutatásában, hogy a pékek ne külföldi lisztekhez forduljanak, hanem a hazai alapanyagokban találják meg a megoldást.
A vetés jelentőségét többen is hangsúlyozták. Elhangzott, hogy a prémiumbúza-termesztés valójában a vetőmagfajta kiválasztásával kezdődik. A helyes tőszám, a vetésmélység, a sortávolság és a vetés minősége olyan tényezők, amelyek már a termesztés korai szakaszában meghatározhatják a végeredményt. Több példa is elhangzott arra, hogy a helytelen vetésmélység vagy a túl nagy vetési sebesség jelentős termés- és minőségveszteséget okozhat, miközben a problémák sokszor csak a betakarításkor válnak láthatóvá. A növényvédelem kapcsán hangsúlyozták, hogy a cél nem csupán a betegségek elleni védekezés, hanem a növény genetikai potenciáljának megőrzése. Különösen fontosnak nevezték az őszi gyomirtást, amely csökkenti a kultúrnövény konkurenseit és javítja a tápanyag-hasznosulást. Emellett szó esett olyan korszerű hatóanyagokról is, amelyek nemcsak védelmet nyújtanak, hanem kedvező élettani hatásuk révén hozzájárulhatnak a termés mennyiségének és minőségének javításához. Jelentős figyelmet kapott a talajállapot és a vízmegőrzés kérdése. A résztvevők szerint a csapadékhiány és az egyre gyakoribb aszályos időszakok miatt a talajművelési rendszerek szerepe felértékelődik. A talaj szervesanyag-tartalmának növelése, a talajélet támogatása, a huminsavak és mikrobiológiai készítmények használata mind olyan eszközök, amelyek javíthatják a vízmegtartó képességet és növelhetik a növények stressztűrését.
Többen hangsúlyozták, hogy a jövőben a víz megőrzése legalább olyan fontos lesz, mint a tápanyag-gazdálkodás. Több gazdálkodó a bőtermő és az étkezési minőség közti alacsony felvásárlóiár-különbséggel magyarázta a sokéves trendet, erre azonban a gazdasági elemzők rámutattak: homogén, stabil prémium minőségű árualappal az átlagos étkezési minőségnél jelentősen magasabb árak érhetők el az értékesítés során. A beszélgetés során a biogazdálkodás is szóba került. A vélemények szerint a biotermelés nem tekinthető általános menekülőútnak a jelenlegi kihívások elől, ugyanakkor számos olyan technológiai és szemléletbeli elemet kínál, amelyet a hagyományos gazdálkodásban is érdemes alkalmazni. A biogazdálkodás magas szintű szakmai felkészültséget igényel, és elsősorban a talaj, a növény és a környezet közötti kapcsolatok mélyebb megértésére épül. Kiemelték, hogy Ausztria Európa egyik legmagasabb ökológiai művelési aránnyal rendelkező országa a legjobb példa arra, hogy a prémiumbúza-fajták jellemzően az ökológiai gazdálkodás során is megállják a helyüket. Ennek oka kiemelkedő betegségellenállóképességükben, magas N-hasznosítóképességükben rejlik, ami kiváló alkalmazkodóképességet biztosít számukra.
A kerekasztal végén az időjárási kockázatok kerültek előtérbe. A klímaváltozás következtében egyre gyakoribbá válnak a szélsőséges időjárási helyzetek, a hőhullámok, a száraz időszakok és az erős UV-sugárzás. A meteorológiai szakértő szerint a mezőgazdaság szereplői és a meteorológusok egyaránt ugyanazzal a kihívással néznek szembe: egyre nehezebb előre jelezni és kezelni a szélsőségeket. A jövőben a sikeres gazdálkodás egyik legfontosabb feltétele az alkalmazkodóképesség lesz.
Bene Zoltán: a jövőt kevésbé jósolni kell, mint inkább alakítani, és a prémiumban nagy lehetőségek vannak
A rendezvényen Bene Zoltán, a Karintia Kft. cégvezetője lapunknak adott interjújában kifejtette: a hazai búzatermesztés egyik legnagyobb problémája, hogy elengedtük a minőségi búza termesztését, miközben a feldolgozóipar egyre inkább az állandó, magas sütőipari minőséget keresi. Úgy látja, a prémiumbúza-termesztés nem egyszerűen egy újabb integrációs program, hanem egy olyan szemléletváltás, amely a nemesítéstől, a genetikai alapoktól a feldolgozásig végigköveti az értékláncot.
A Karintia Premium Búza Programjának célja éppen az, hogy összekapcsolja a nemesítőt, a vetőmag-előállítót, a termelőt, a malmot, kereskedőt és a feldolgozót, miközben biztos piacot kínál a magas minőséget előállító gazdáknak. A cégvezető hangsúlyozta, hogy a prémium minőséget nem elsősorban a fehérjetartalom határozza meg, hanem azok a reológiai tulajdonságok, amelyek a sütőipar számára valódi értéket jelentenek. Szerinte a gazdák gyakran azért csalódnak joggal a minőségi búza felárában, mert a jelenlegi rendszerben a piac sok esetben csak a fehérjetartalmat tudja díjazni, miközben alkalmasak lennénk nagy mennyiségű homogén, magas reológiai tudású tételek előállítására is. A feldolgozók pedig szívesen megvásárolnák az ilyen tételeket mind belföldön, mind pedig a legnagyobb külföldi piacainkon, legyen szó Olaszországról vagy Ausztriáról. Ezeket a tulajdonságokat azonban már a fajtaválasztáskor meghatározza a genetika, ezért a prémiumtermelés alapja a megfelelő fajta kiválasztása. Bene Zoltán szerint a programjuk egyik legfontosabb üzenete, hogy a prémiumbúza iránt valós piaci igény mutatkozik.
Nemcsak osztrák, olasz vagy bosnyák malmok keresik ezeket a fajtákat, hanem egyre több magyar feldolgozó és kereskedő is. A vevők sok esetben már konkrét fajtákat keresnek, és nem feltétlenül több ezer tonnás tételekben gondolkodnak: akár néhány száz tonnás, homogén minőségű árualapra is van kereslet. Ez új lehetőséget kínálhat azoknak a gazdálkodóknak, akik hajlandók a minőségi termelés irányába elmozdulni. A Karintia vezetője úgy véli, hogy a program sikerét az is bizonyítja, hogy egyre nagyobb az érdeklődés iránta. A cég több mint 25 éve foglalkozik prémiumbúza fajtákkal és a prémium minőségi tételek felvásárlásával, de az áttörést mégis az elmúlt két–három évben tapasztalták. A szakmai rendezvények teltházasak, és a program iránt olyan szereplők érdeklődnek, mint jelentős malmok, nagy kereskedőházak, valamint a feldolgozóipar ismert szereplői. Kiemelte, hogy a kezdeményezés már régen túlnőtt a Karintia saját integrációs rendszerén: a cél az, hogy minél több gazda számára elérhetővé váljon a prémiumbúza-termelés lehetősége. A jövőt illetően Bene Zoltán úgy látja, hogy a magyar búzatermesztésnek nem kell választania a tömegtermelés és a minőségorientált termelés között. Az arányokat kell egy egészséges egyensúlyba helyezni. Arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország ötéves átlagban mindössze 5,4 tonnás búzatermést ér el hektáronként, miközben a prémium kategóriában jelentős piaci lehetőségek nyílhatnak meg. Szerinte a bőtermő fajták térnyerése önmagában nem probléma, de az arányok eltolódtak, és a prémium-genetikák háttérbe szorultak. A rendezvény fontos tanulsága, hogy a jövő kihívásaihoz – legyen szó klímaváltozásról, piaci versenyről vagy jövedelmezőségről – a magas minőségű búza termesztése kínálhat egy lehetséges alkalmazkodási lehetőséget.
Kohout Zoltán
Agrárágazat Tudástár: prémiumbúza – A prémiumbúza magas sütőipari értékű, homogén árualapot adó minőségi búza, amelynek piaci értékét nemcsak a fehérjetartalom, hanem a fajtához kötött reológiai tulajdonságok, a genetika, a termesztéstechnológia, a malomipari igény és az exportpiaci kereslet határozza meg.
