Júliusban időszerű a kukorica lombtrágyázása. Az állományok többsége ekkorra már eléri a 8-leveles állapotot. Sőt egy részük akár még fejlettebb is lehet, ami együtt jár a nagyobb lombfelülettel. Ilyenkor a levélfelületi index (LAI) már 3-3,5 körüli, ami azt jelenti, hogy 3-3,5 m2 lombfelület jut 1 m2 tenyészterületre. Bár ez az érték valahol 5 és 7 között tetőzik, jól látható, hogy ekkor kezdődik az intenzív fejlődés szakasza. Éppen ezért a megnövekedett lombfelület, valamint az intenzívebb fejlődés miatt egyrészt nagyobb lesz az aktív felvevőfelület, másrészt rohamosan megnő a kukorica „éhsége” az egyes tápelemek iránt. Mindez azt jelenti, hogy sürgető az egyes tápelemek még indokolt mértékű levélen keresztüli pótlása. Persze lombtrágyázással – bár a levélen keresztüli tápelemfelvétel jobb, mint a talajon keresztüli, de mennyiségében igencsak korlátozott mértékű – alapvetően mikroelemeket tudunk pótolni, ebben a szakaszban még van lehetőség makroelemek pótlására is. Igaz a szükséglethez képest jelentősebb mennyiségben erre csak a kén és a magnézium esetében van reális esély. A nitrogén, foszfor és kálium adagolása ilyenkor már csak az esetleges arányeltolódások korrigálására szorítkozhat.
Az 1. táblázat a kukorica által felvett tápelemek mennyiségét, a 2. táblázat pedig azok arányát mutatja az összes felvett mennyiséghez képest.
A fenti táblázatokból jól látható, hogy az intenzív felvétel 6-8 leveles kor után indul meg, ezért ekkor érdemes kiadni a lombtrágyát. Másfelől ez az a fejlettségi állapot, amikor olyan nagy mértékű a talajborítottság, hogy a kijuttatott lémennyiség döntő hányada a levélre kerül, ahonnan könnyen be tud jutni a növénybe. Bár a lombtrágyák a talajon/gyökéren keresztül is bejutnak a növénybe, az ilyen módon történő felvétel nem hatékony, és erősen befolyásolt a talaj tulajdonságai és pillanatnyi állapota által.
Mivel a mikroelem-igény a legtöbb esetben 1 kg/ha alatti nagyságrendű, így az levélen keresztül szükség esetén könnyedén pótolható. Különösen érdemes felhívni a figyelmet a cink pótlásra azon területeken, ahol rendszeresen termelnek kukoricát, esetleg átlag feletti hozammal, hiszen ott indokolt lesz a cink pótlása, illetve termékenyülési problémák (ezt több elem hiánya is okozhatja) esetén hasznos lehet például a bórtartalmú készítmény használata.
De melyik lombtrágyát válasszuk? Azt, amelyik a legjobban illeszkedik a helyi adottságokhoz, azaz a talaj tápelem-ellátottságához és a növény igényeihez. Ezt segít eldönteni a 3. táblázat.
3. táblázat: Javasolt lombtrágyák kukoricában
Érdemes kiemelni néhány készítményt a fenti táblázatból. A NitroSpeed Sunny napégés és UV elleni védelmet biztosít, erősíti a növény bőrszövetét, védi a leveleket és a termést a napégéstől, illetve a klorofillt a sérüléstől, valamint tápanyagokkal (N, Mg, S, Zn) látja el a növényt.
A Mikromix-A kukorica egy olyan multielemes (Cu, B, Mn, Zn) lombtrágya, melyet a kukoricára fejlesztettek ki, figyelembe véve annak átlagos mikroelem-igényét.
Levéltrágyázásra a kora reggeli órák a legalkalmasabbak, amikor a növény gázcserenyílásai nyitva vannak és a levelek kutikulája a harmat hatására fellazult állapotban van. A perzselések elkerülése érdekében vegyük figyelembe az aktuális hőmérsékleti és páraviszonyokat (4. táblázat). A kijuttatás során javasolt lémennyiség minimum 300 l/ha, a maximális végkoncentráció 3,0 %. Amennyiben növényvédelmi kezeléssel egy menetben juttatunk ki levéltrágyákat akkor 500 literig is érdemes emelni a hektáronkénti lémennyiséget.
4. táblázat. A hőmérséklet és a páratartalom hatása a levéltrágyázás idejére és dózisára
Szerző:
Dr. Varga Csaba
szaktanácsadó és fejlesztési főmunkatárs
Nitrogénművek Zrt.
 |  |  |
Képek, ábrák forrása: Nitrogénművek Zrt.
Agrárágazat Tudástár: lombtrágyázás – A növények levélfelületén keresztül végzett tápanyag-utánpótlási módszer, amely főként mikroelemek, például cink, bór, mangán vagy réz gyors pótlására alkalmas. Kukoricában különösen a 6–8 leveles állapot után lehet fontos, amikor intenzív fejlődés indul, nő a lombfelület, és a növény tápanyagigénye gyorsan emelkedik.
