Nem volt elég a tavalyi gazdasági háború, az idei fegyveres konfliktusok tovább növelik az elégedetlenséget, ami nem csoda: a mezőgazdaságban az inputárak nőnek, a terményárak viszont nem – egyre fogy a gazdák pénze.
(Fotó: Shutterstock)
Mélyponton a bizalom
Mindez nem Európa vagy Magyarország, hanem az USA: a mezőgazdaságban egyre szélesebbre nyílik az agrárolló, a gazdák költségei emelkednek, miközben a terményárak nem tartanak lépést velük. A Purdue Egyetem és a CME Group júniusi Ag Economy Barometer felmérése szerint a gazdák bizalmi indexe 6 ponttal, 113-ra esett, ami az év eleje óta a legalacsonyabb érték. A Jelenlegi Állapot Index 18 hónapos mélypontra, 102 pontra süllyedt, a Jövőbeli Várakozások Indexe pedig újabb 7 ponttal gyengült.
A termelők legnagyobb gondja továbbra is az inputköltség. A válaszadók 47%-a ezt nevezte meg a legfontosabb kihívásnak, míg 23% az alacsony termény- és állatárakat emelte ki. Vagyis az amerikai farmerek nem egyszerűen magas árakkal néznek szembe: a baj az, hogy a költségoldal gyorsabban nő, mint a bevételi oldal. Ez az agrárolló klasszikus esete.
Irán, olaj, műtrágya: így gyűrűzik be a háború
Az inputdrágulás egyik legerősebb hajtóereje a közel-keleti háborús feszültség. A Purdue elemzése szerint a 2026. február 28-án kezdődő, Irán elleni amerikai–izraeli légicsapások után a Hormuzi-szoros lezárása azonnal megmozgatta az energiap piacot: a Brent ára rövid idő alatt 70 dollár környékéről 110 dollár fölé ugrott. A dízel, a benzin és a földgáz drágulása közvetlenül növelte a mezőgazdasági költségeket.
A legnagyobb ütés azonban nem feltétlenül az üzemanyag, hanem a műtrágya oldaláról érkezik. A nitrogénműtrágyák gyártásához földgáz kell, így az energiaár-sokk gyorsan megjelenik az ammónia, a karbamid és más műtrágyák árában. A World Grain is arra hívta fel a figyelmet, hogy a magasabb üzemanyag- és műtrágyaköltségek hullámszerűen terhelik a gazdaságokat, az American Farm Bureau Federation felmérése szerint pedig a gazdák 70%-a nem tudta megfizetni a szükséges teljes műtrágyamennyiséget.
Nem csak a háború drágít
Az agrárolló nyílását más tényezők is gyorsítják. A kínai exportkorlátozások szűkítik a foszfátalapú műtrágyák globális kínálatát, az amerikai vámintézkedések pedig drágítják az importált növényvédő szereket, alkatrészeket és egyes gépipari termékeket. Közben a magas kamatkörnyezet miatt a forgóeszköz-finanszírozás is többe kerül, ami különösen fájdalmas egy tőkeigényes ágazatban.
A gépek, alkatrészek, javítások és munkabérek szintén emelkednek. Sok gazda emiatt halasztja a beruházásokat: a mezőgazdasági tőkebefektetési index 40 pontra csökkent, ami 2024 szeptembere óta a legalacsonyabb szint. A válaszadók mindössze 12%-a mondta, hogy gazdasága jobb pénzügyi helyzetben van, mint egy évvel korábban, és csak 22% számít javulásra a következő 12 hónapban.
Második nagy bizalmi törés Trump alatt
A mostani visszaesés már a második komoly bizalmi törés Donald Trump második elnöki ciklusában. Az első sokkot a kínai szójaimport bezuhanása okozta 2025-ben: a kereskedelmi háború nyomán Kína hónapokra leállt az amerikai szója vásárlásával, ami súlyos csapást mért az USA egyik legfontosabb agrárexport-termékére.
Most nem a keresleti oldal omlott meg, hanem a költségoldal szorítja a gazdákat. Ez legalább annyira veszélyes, mert a termelők egyszerre néznek szembe drága inputtal, bizonytalan külpiacokkal, politikai kockázatokkal és gyenge terményárakkal. Nem véletlen, hogy a felmérés szerint a hosszabb távú optimizmus is romlik: a következő öt évre „jó időket” váró gazdák aránya 32%-ra csökkent.
Mi következhet ebből?
Az amerikai gazdák egy része csökkentheti a műtrágya-felhasználást, halaszthatja a gépberuházást, vagy módosíthatja a vetésszerkezetét. Ez rövid távon a hozamokra, középtávon pedig az USA gabona- és olajnövény-piaci versenyképességére is hatással lehet.
Magyar szempontból ez azért fontos, mert az inputpiac globális. Ha az amerikai kereslet, az energiaárak és a műtrágyapiaci zavarok fennmaradnak, az Európában is magasan tarthatja a termelési költségeket. Ugyanakkor az amerikai termelők romló jövedelmezősége javíthatja az európai, így a magyar gabona versenyképességét bizonyos exportpiacokon. Az agrárolló azonban figyelmeztetés: ha a költségek gyorsabban nőnek, mint az elérhető terményárak, a világ legerősebb agrárgazdaságaiban is gyorsan elfogy a derűlátás.
