Éjszakai legeltetés, tejhozam- és tejminőség-romlás Európa-szerte – ezt okozzák az egymást érő hőhullámok, hőstresszes napok. Bár ez a trend hozzájárul a tejárak várható növekedéséhez, kérdés, kompenzálja-e a mezőgazdasági termelők kieséseit.
Már 23 Celsius-fok felett jön a hőstressz…
A Nyugat-Európát sújtó rendkívüli hőhullám már most érezhetően csökkenti a tejtermelést, miközben a piaci elemzők szerint a kieső nyerstej-kínálat a következő hónapokban az árak emelkedését is előidézheti. Bár országos szinten még nem áll rendelkezésre végleges adat a 2026-os termeléscsökkenésről, a gazdaságokból érkező jelentések szerint egyes régiókban már 20–30 százalékos hozamkiesést mérnek.
A tejelő tehenek a legtöbb haszonállatnál érzékenyebbek a magas hőmérsékletre. Már 20–23 Celsius-fok felett, különösen magas páratartalom mellett hőstressz alakulhat ki náluk. Ilyenkor csökken a takarmányfelvétel, nő a vízigény, romlik az anyagcsere hatékonysága, így kevesebb energia jut tejtermelésre. Kutatások szerint már egyetlen extrém meleg nap is akár 10 százalékkal visszavetheti a tejhozamot, a negatív hatás pedig még napokkal később is érzékelhető.
Belgiumban és Franciaországban a legnagyobb a visszaesés
A legsúlyosabb károkról Belgiumból és Franciaországból érkeznek hírek. Belgiumban több tejtermelő gazdaság napi tejhozama 20–25 százalékkal esett vissza a hőhullám idején. Egy vallóniai gazdaságban a napi 3500 literes termelés 3000 liter alá csökkent, és további visszaeséstől tartanak. Franciaország nyugati térségeiben egyes becslések szerint akár 30 százalékos átmeneti termeléskiesés is előfordulhat, miközben a legelők és a takarmánynövények is megsínylették a rendkívüli meleget.
Németországban a modern, ventilátorokkal és párásító rendszerekkel felszerelt istállók sem tudják teljesen kivédeni a hőség hatását. Egyes gazdaságokban az átlagos napi tejhozam tehenenként 37 literről 33–34 literre csökkent, mert az állatok kevésbé mozognak, és sokszor még a fejőrobotokat is kerülik.
A tej minősége is romlik
Nemcsak a mennyiség, hanem a minőség is romlik. Hollandiában a tejfeldolgozók egyelőre csak mérsékelt mennyiségi visszaesést tapasztalnak, ugyanakkor már csökken a nyerstej zsír- és fehérjetartalma. Ez a feldolgozók számára azt jelenti, hogy ugyanannyi tejből kevesebb sajt, vaj és más tejtermék készülhet.
A holland FrieslandCampina szerint a termelés a szokásos szezonális csökkenésnél gyorsabban esik vissza, bár a korábbi évekhez képest a gazdaságok jobban felkészültek a hőstressz kezelésére.
Éjszakai legeltetéssel védekeznek
A nyugat-európai gazdák egyre több rendkívüli intézkedést vezetnek be a veszteségek mérséklésére. A teheneket napközben hűtött, árnyékolt istállókban tartják ventilátorok és vízpermet segítségével, míg legeltetésre csak az esti és éjszakai órákban engedik ki őket. Emellett energiadúsabb, könnyebben emészthető takarmányokat és vitamin-kiegészítőket alkalmaznak, hogy csökkentsék a hőstressz okozta termeléscsökkenést.
Drágulhatnak a tejtermékek
A nyerstej-kínálat csökkenése várhatóan felfelé hajtja az európai felvásárlási árakat. Ez különösen azért lehet fontos, mert az európai tejpiacon már korábban is megjelentek az élénkülés első jelei: az olasz spot piacon a nyerstej ára tavasszal 43 euró/100 kilogrammra emelkedett, miközben a túltermelés fokozatosan mérséklődik.
A jelenlegi hőhullám önmagában várhatóan nem okoz tejhiányt Európában, de a kínálat átmeneti szűkülése és a magasabb termelési költségek miatt a következő hónapokban a sajtok, vajak és egyéb tejtermékek fogyasztói ára is emelkedhet.
Végül egy friss hír a hazai piacról: Interaktív térkép segít, hogy egymásra találjon a tejtermelő és a vásárló
Agrárágazat Tudástár: hőstressz tejelő teheneknél – A hőstressz a tejelő teheneket érő hőterhelés következménye, amely magas hőmérséklet és páratartalom mellett csökkenti a takarmányfelvételt, növeli a vízigényt, rontja az anyagcserét, mérsékli a tejhozamot és a tej beltartalmi értékeit. A megelőzés alapja a hűtés, az árnyékolás, a megfelelő itatás és a takarmányozás optimalizálása.
