Bár a múlt hónapban még 5,5 tonnás búzában is reménykedtünk, a már javában folyó aratás során úgy tűnik: 4-4,4 tonnánál nem lesz több hektáronként az országos átlag. A mezőgazdaságot sújtó aszály az árpát sem kímélte.
Lesz kenyérre és takarmányra való
A kormány szerint az idei aratás fennakadások nélkül zajlik, és a gabona-, illetve takarmányellátás biztosított. A hozamok azonban egyre szerényebbek, miközben a tartós aszály nyomai már szinte minden kultúrában látszanak. A búzatermésre vonatkozó várakozások is folyamatosan romlanak.
A nyári betakarítás kedvező időjárási körülmények között halad, így az ország gabona- és takarmányellátása az idei évben is biztosítottnak látszik – jelentette be az Aratási Koordinációs Bizottság ülését követően Molnár János agrárgazdaságért felelős államtitkár. Az őszi árpa aratása a végéhez közeledik, az országos termésátlag jelenleg 4,37 tonna hektáronként, ugyanakkor a kedvezőbb adottságú térségekben 6 tonna feletti hozamokat is mérnek. A termény minősége megfelel a takarmányozási elvárásoknak.
Az őszi búza esetében már jóval nagyobbak a különbségek. A tartós vízhiány és az aszály miatt az ország különböző részein jelentősen eltérnek a terméseredmények, ugyanakkor a betakarított búza nedvességtartalma kedvező, és a várakozások szerint malomipari, illetve takarmányozási célra is elegendő mennyiség áll majd rendelkezésre. A közel 1 millió hektáros vetésterületről jelenleg 4–4,2 millió tonna termés várható.
Idén ismét távoli a korábbi rekord
Ez azonban érezhető visszaesést jelent a korábbi évekhez képest. Míg 2013 óta – a 2022-es aszályos év kivételével – rendre 4,5 tonna feletti országos búzaátlagok születtek, 2021-ben pedig csaknem 6 tonna hektáronkénti rekordot értek el a termelők, tavaly is 5,7 tonna volt az országos átlag. Az idei szezon elején még 5,4 tonnás országos becslés szerepelt a várakozásokban, mára azonban ez egyértelműen tarthatatlanná vált. Több térségből olyan gyenge állományokról érkeznek hírek, ahol az alacsony növénymagasság és a csekély kalásztermés miatt várhatóan nem is minden táblára küldik rá a kombájnokat. Ez azt is jelentheti, hogy a tavaly még egymillió hektár körüli vetésterületnél kisebb lesz a ténylegesen betakarított terület.
Az őszi káposztarepce hozamai szintén erősen differenciáltak. A jobb adottságú táblákon 4 tonna hektáronkénti termést takarítottak be, országos átlagban azonban a tavaszi fagykárok miatt a hozam elmarad a tavalyitól.
Kedvező változások
A tavaszi vetésű kultúrák közül tovább folytatódik a kukorica térvesztése. Az államtitkár szerint a kukorica és a szója vetésterülete csökkent, miközben a napraforgóé a 2000-es évek eleje óta több mint kétszeresére, mintegy 800 ezer hektárra nőtt. A kisebb kukoricaterület ugyanakkor kedvez a vetésforgó diverzifikálásának: növekedett a tritikálé, a rozs és a zab vetésterülete is.
A mezőgazdaság legnagyobb kihívása továbbra is a vízhiány. Molnár János közölte: a Duna vízhozama jelenleg 40 százalékkal, a Tiszáé pedig 30 százalékkal marad el az egy évvel korábbitól. Szerinte a vízmegtartó talajművelés és a precíziós technológiák alkalmazása ma már nem fejlesztési lehetőség, hanem a jövedelmező gazdálkodás alapfeltétele. Ennek érdekében a kormány mintegy 400 szakmaközi szervezet bevonásával készíti az új agrárstratégiát.
Agrárágazat Tudástár: búzatermés – A búzatermés az adott termesztési időszakban betakarított búza összmennyisége, amelyet a vetésterület, az időjárás, a talajállapot, a vízellátottság, a termesztéstechnológia és a növényvédelmi feltételek együttesen határoznak meg. A hozam alapvetően befolyásolja az élelmiszer-, takarmány- és gabonapiaci ellátást.
