…legalábbis országos átlagban, mert vannak térségek, ahol sajnos mitológiai rossz álmokat idéző képet nyújtanak a búza- és árpaföldek. A mezőgazdaság nagy erőpróbája következik: gazdáknak a meleggel és a tűzzel, közlekedőknek a mezőgépekkel kell vigyáznia a következő hetekben.
Az idei aratás – még ha nem is annyira, mint 2024-ben – a korábbi évtizedekben megszokottnál korábban kezdődött, a kombájnok már több térségben dolgoznak, miközben a hőség és az aszály egyszerre gyorsítja az érést és rontja a terméskilátásokat. A kalászosok még viszonylag jól átvészelhetik a szezont, a kukorica viszont már most a nyár nagy vesztese lehet.
(Fotó: Horizont Média/Kohout Zoltán)
Az árpa után már a búzát is vágják
Megkezdődött a 2026-os aratási szezon Magyarországon. A déli és keleti országrészekben már javában dolgoznak a kombájnok, míg az északi és nyugat-dunántúli térségekben több helyen még az állományok teljes érésére várnak. Az idei rendkívüli hőség miatt a betakarítás üteme 5–10 nappal előrébb jár a megszokottnál.
A nyári betakarítás hagyományosan az őszi árpával indul, amelynek aratása június végére sok térségben már a befejezéséhez közeledik. Ezzel párhuzamosan megkezdődött az őszi búza betakarítása is a legkorábban érő táblákon, majd általában a repce, majd a tritikálé, a rozs és a zab következnek.
Hőség, aszály és tűzveszély nehezíti a munkát
Az idei szezon legnagyobb kihívását a rendkívüli időjárás jelenti. A júniusi hőhullámok, a több térségben kialakult súlyos aszály és a gyors talajvíz-vesztés felgyorsította a növények érését, ami egyszerre jelent előnyt és kockázatot a gazdálkodóknak. A kalászosok fejlődésük jelentős részét még a legsúlyosabb szárazság előtt befejezték, ezért termésük kevésbé sérült, a kapás növények azonban már most komoly hő- és vízstresszt szenvednek.
A forró, 35–40 Celsius-fokos időjárás és a szárazság miatt a kombájn- és tarlótüzek veszélye is jelentősen megnőtt. Egy túlmelegedett csapágy, elektromos hiba vagy kipattanó szikra percek alatt többhektáros tüzet okozhat a kiszáradt gabonatáblákon, ezért a gépek napi tisztítása és műszaki ellenőrzése most kiemelt jelentőségű. A közutakon közlekedő „civileknek” pedig arra érdemes figyelniük, hogy a különféle mezőgazdasági munka- és vontatógépek lassabban haladnak, legyünk óvatosak, felelősek egymás érdekében!
Jó közepes kalászosok, gyenge kukoricakilátások
Az első betakarítási eredmények alapján az őszi árpa lehet az idei szezon egyik legstabilabb növénye. A korai fejlődési időszakban még elegendő nedvességet kapott, ezért több déli megyében 6 tonna hektáronkénti vagy annál is magasabb termések várhatók, országosan pedig 5,5–6,5 tonnás átlaghozam valószínű.
Az őszi búzánál már nagyobbak a területi különbségek. A szakmai várakozások szerint az országos átlag 5,3–6 tonna hektáronként, az össztermés pedig 5–5,5 millió tonna körül alakulhat. A Dunántúl csapadékosabb térségeiben kedvezőbb eredmények várhatók, míg az Alföldön a júniusi forróság több helyen lerövidítette a szemkitelítődés időszakát, ami a hozamot és helyenként a malmi minőséget is ronthatja.
A repce esetében közepes, helyenként jó termés ígérkezik, ugyanakkor a virágzás alatti csapadékhiány miatt több táblán kevesebb becő fejlődött.
A kalászosok még megúszhatják, a kukorica sorsa a nyáron dől el
A szakemberek szerint az idei terméseket elsősorban három tényező határozza meg: a tavaszi csapadék területi eloszlása, a júniusi rendkívüli hőség, valamint az, hogy a növények a szemkitelítődés időszakában mennyi vizet tudtak hasznosítani.
Míg a kalászosok esetében még jó közepes termés körvonalazódik, a kukoricánál már most kedvezőtlenek a kilátások. Jelenleg mintegy 4,5 millió tonnás országos termés valószínűsíthető, de ezt még jelentősen befolyásolhatja, hogy érkezik-e számottevő csapadék júliusban és augusztusban. Ha a szárazság tartós marad, a kapás kultúrák veszteségei tovább nőhetnek.
