Egyre többen tartanak attól, hogy a jégelhárító rendszer tartja távol, számolja fel a csapadékot a Kárpát-medence felett, sokan átfogó vizsgálatot és a rendszer leállítását követelik a mezőgazdaságban. A 2018 óta működő rendszer havi(!) bontású üzemóra-adatai és az éves csapadékmennyiség-adatok alapján megdöbbentő kép bontakozik ki, és messzemenő következtetéseket sejtet.
Vizsgálat idejére felfüggesztendő
A JÉGER körüli vita hónapok óta egyre élesebb. Több gazdálkodó úgy véli, hogy az ezüst-jodidos jégkármérséklő rendszer valamilyen módon megakadályozza a csapadék kialakulását, ezért felelős az egyre súlyosabb aszályokért. A higgadt, hajmeresztő konteóktól mentes véleményalkotásra képes hozzászólók nem állítják feltétlenül, hogy bizonyított a rendszer káros hatása. Inkább azt hangsúlyozzák, hogy jelenleg még nincs olyan teljes körű, nyilvános és független vizsgálat, amely minden kétséget kizáróan értékelné az országos hálózat működésének hosszú távú környezeti hatásait. Hajnal Zsolt környezeti szakmérnök szerint nyilvánosságra kellene hozni a generátorok részletes üzemeltetési adatait, az ezüst-jodid kijuttatott mennyiségét, valamint hosszú távon vizsgálni kellene a talajra, a növényekre és a vízháztartásra gyakorolt esetleges hatásokat. Deák Hajnalka szerint a kérdés nem politikai, hanem szakmai ügy, amelyben meteorológusok, talajtani, vízügyi és környezetvédelmi szakemberek közreműködésével kellene független vizsgálatot lefolytatni. A kezdeményezők a vizsgálatok lezárásáig a rendszer működésének felfüggesztését is felvetették.
A döntő kérdés: mi volt előbb, szárazodás vagy „jégezerés”?!
Ha egymás mellé tesszük a JÉGER üzemóráit és a HungaroMet országos csapadékadatait, érdekes összefüggés rajzolódik ki. A rendszer működésének első éveiben – 2018 és 2020 között – Magyarországon 605–664 milliméter közötti éves csapadék hullott, vagyis az ország közelítette vagy meg is haladta a sokéves átlagot. Ekkor üzemelt a JÉGER is a legnagyobb intenzitással.
A változás 2021-től állt be. Egyszerre két folyamat indult el: jelentősen visszaesett az éves csapadékmennyiség, és ezzel párhuzamosan a rendszer üzemórái is fokozatosan csökkentek. Kivételt jelentett ugyan a rendkívül csapadékos 2023-as év, amikor országos átlagban 767 milliméter eső hullott – ez az egyik legcsapadékosabb év volt 1901 óta –, de ezt ismét két száraz év követte. A tendencia tehát nem azt mutatja, hogy a több JÉGER kevesebb esőt eredményezne, hanem azt, hogy amikor kevesebb a zivataros helyzet, maga a rendszer is ritkábban indul el. Ez logikus is, hiszen kizárólag HungaroMet-riasztás alapján működik.
A 2026. júniusi összesítő szerint például idén júniusban a rendszer mindössze mintegy 11 ezer üzemórát teljesített, miközben 2018-ban és 2019-ben ugyanebben a hónapban 96–116 ezer órát működött. Ez közel tízszeres visszaesést jelent. Mindez önmagában nem bizonyít ok-okozati kapcsolatot, vagy ha igen, akkor fordítva: kevesebb esőfelhő idején megy kevesebbet a rendszer, több érkező csapadékfelhő esetén többet. Vagyis a számok alapján logikátlan azt állítani, hogy a rendszer működése miatt maradna el az eső.
A NAK ugyanakkor jelezte: nyitott a szakmai párbeszédre és további adatok nyilvánosságra hozatalára, miközben egy esetleges független országos vizsgálat elrendelése az Agrárminisztérium hatáskörébe tartozik.
Nagy fordulat történik Európa felett, ezért jut hozzánk kevesebb eső
A meteorológusok szerint a csapadékhiány okát nem a jégkármérséklő rendszerben, hanem a nagytérségi légköri folyamatok átalakulásában kell keresni. Európa gyorsuló felmelegedése miatt megváltozott az Atlanti-óceán felől érkező ciklonok viselkedése. Az északnyugat felől érkező nedves légtömegek egyre kevesebb nedvességet szállítanak a Kárpát-medencébe, mert a melegebb kontinens felett út közben jelentős részét elveszítik. Közben a felmelegedő felszín is fokozza a párolgást. A forró, növénytakarótól mentes, tarra művelt talaj jóval több vizet képes visszajuttatni a légkörbe, mint egy hűvösebb, növényzettel fedett felszín. Emiatt ma már egyre gyakrabban a Földközi-tenger, illetve az Adria térségéből érkező délnyugati ciklonok hozzák a jelentősebb csapadékot Magyarországra, ezekből azonban lényegesen kevesebb érkezik, mint korábban az atlanti rendszerekből. A HungaroMet és számos európai klímakutatás is arra jutott, hogy a térség szárazodása hosszú távú éghajlati folyamat, amelyet már évekkel ezelőtt előre jeleztek.
Lásd ezt a cikkünket: Jön a meleg, a takarónövény élő pajzs most a forró talajnak
A tények ellenére indokolt az átfogó vizsgálat
A jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján tehát nem mutatható ki olyan kapcsolat, amely szerint a JÉGER működése miatt maradna el a csapadék. Ellenkezőleg: a rendszer akkor működött sokat, amikor sok zivatar alakult ki – vagyis nagy mennyiségű eső érkezett, azaz csapadékból sem volt hiány. Amióta egyre kevesebb a nedves légtömeg és gyakoribbak az aszályos időszakok, a JÉGER üzemideje is jelentősen visszaesett, hiszen kevesebb a jégesőveszélyes helyzet. Ez természetesen nem zárja ki további független kutatások szükségességét, de a jelenlegi meteorológiai ismeretek és a nyilvános üzemeltetési adatok alapján az aszály fő oka továbbra is a gyorsuló klímaváltozás és a Kárpát-medence időjárási viszonyainak átalakulása.
Agrárágazat Tudástár: JÉGER-rendszer – A JÉGER országos jégkármérséklő rendszer ezüst-jodid alkalmazásával a jégszemek méretének csökkentését szolgálja zivatarok idején. A rendelkezésre álló meteorológiai és üzemeltetési adatok nem igazolják, hogy működése csökkentené a csapadék mennyiségét, ugyanakkor hosszú távú környezeti hatásainak vizsgálatát több szakmai szereplő is indokoltnak tartja.
