A magyar sertésexport látványosan nőtt, de az árbevétel nem követte a mennyiséget. A számok alapján valóban jóval olcsóbban kerültek külföldre az állatok és a húsok, miközben a hazai termelői árak még ennél is meredekebben zuhantak. A külkereskedelmi egyenleg javult, a sertéstartók jövedelmi helyzete azonban nagy valószínűséggel romlott.
A 40 százalékos növekedés csak a mennyiségről szól
Magyarország 2026 első öt hónapjában 14,1 ezer tonna élő sertést exportált, 40,8 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Az export értéke ugyanakkor csak 8,1 milliárdról 9,4 milliárd forintra, vagyis mintegy 16 százalékkal emelkedett.
Egy kilogramm kivitt élő sertésre 2025 első öt hónapjában átlagosan körülbelül 810 forint exportbevétel jutott. 2026 azonos időszakában már csak 667 forint – derül ki az Agrárközgazdasági Intézet jelentéséből. Ez közel 18 százalékos visszaesés.
A 40 százalék feletti növekedés tehát nem magasabb exportárbevételt, hanem lényegesen több, alacsonyabb átlagértékű élő sertés értékesítését jelenti. Fontos azonban, hogy a külkereskedelmi átlagérték nem azonos egy konkrét szerződéses vagy felvásárlási árral: változhatott a kivitt állatok súlya, minősége, korcsoportja és a célországok összetétele is.
A sertéshúsnál még látványosabb az áresés
A sertéshúsexport mennyisége jóval szerényebben, 5,4 százalékkal, 60,5 ezerről 63,8 ezer tonnára nőtt. Az export értéke eközben 66,1 milliárdról 55,8 milliárd forintra, 15,6 százalékkal csökkent.
Az egy kilogrammra jutó átlagos exportérték így mintegy 1093 forintról 875 forintra esett. Ez csaknem pontosan 20 százalékos visszaesés. Vagyis több sertéshúst vittünk ki, de abból összességében több mint 10 milliárd forinttal kevesebb bevétel keletkezett.
Ha az élősertés- és sertéshúsexportot együtt, tájékoztató jelleggel vizsgáljuk, a kivitt mennyiség körülbelül 10,5 százalékkal nőtt, miközben az exportérték 12 százalékkal csökkent. Az összesített kilogrammonkénti átlagérték több mint ötödével lett alacsonyabb.
Javult az egyenleg, de ez nem feltétlenül jó üzlet
A külkereskedelmi mérleg első látásra kedvezően alakult. A sertéshúsból kialakult mennyiségi exporttöbblet 7,5 ezerről 10,6 ezer tonnára nőtt. Az élő sertésnél továbbra is több volt az import, mint az export, de a hiány 6,7 ezerről 2,3 ezer tonnára mérséklődött.
Az élő sertés és a sertéshús együttes külkereskedelmi értéktöbblete a számítások szerint 0,4 milliárdról körülbelül 6,2 milliárd forintra javult. Ennek azonban jelentős részben az volt az oka, hogy az import értéke is nagyot esett: a sertéshús-behozatal értéke 18,1 százalékkal, az élősertés-importé mintegy 29 százalékkal csökkent.
Tehát nemcsak a magyar exporttermékek lettek olcsóbbak, hanem az egész európai sertéspiacon jelentős áresés következett be. Az Európai Unió E kategóriás sertéseinek átlagára 2026 júniusában 26 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A magyar árak ezzel a lefelé tartó uniós piaccal együtt mozogtak. Az Európai Bizottság piaci adatbázisa szintén folyamatosan közli a tagállami sertésárakat és a külkereskedelmi folyamatokat.
A termelők árbevétele esett a leggyorsabban
A legfontosabb jövedelmi figyelmeztetés nem önmagában az exportadat, hanem a termékpálya különböző pontjain bekövetkezett árváltozás.
A hazai vágósertés termelői ára 2026 júniusában 522 forint volt kilogrammonként, ami 37,1 százalékos éves visszaesés. A darabolt sertéshús feldolgozói értékesítési ára átlagosan 23,1 százalékkal csökkent, míg a rövidkaraj és a sertéscomb fogyasztói ára körülbelül 13 százalékkal lett alacsonyabb.
Ezzel szemben a hízósertéstáp ára jóval kisebb mértékben mérséklődött. A hízósertéstáp I. ára 11,9, a II. típusé mindössze 7,5 százalékkal csökkent 2025 májusához képest. A legfontosabb bevételi ár tehát sokkal gyorsabban zuhant, mint az egyik legnagyobb költségtétel.
Ez erős fedezetszűkülésre utal a sertéstartóknál. Az adatokból egy-egy gazdaság tényleges nyeresége nem számítható ki, mert nem ismerjük többek között a takarmányfelhasználást, az energia-, munkaerő- és állategészségügyi költségeket, illetve a szerződéses árakat. Az viszont egyértelmű, hogy az árarányok 2026 első felében a termelői jövedelmezőség ellen dolgoztak.
Nem exportboom, hanem értékvesztéses mennyiségi növekedés
A 41 százalékos élősertés-exportbővülés önmagában félrevezető lehet. A jelentés nem egy kiugróan sikeres exportpiacot rajzol meg, hanem olyan helyzetet, amelyben a növekvő kínálatot csak jelentősen alacsonyabb árakon lehetett elhelyezni.
A külkereskedelmi pozíció ugyan javult, de a termelői ár 37 százalékos esése, a takarmányárak ennél jóval kisebb csökkenése és az export átlagértékének 18–20 százalékos zuhanása alapján a sertéstartás jövedelmi helyzete romolhatott. A volumen segíthetett az állatok levezetésében és a piac egyensúlyának fenntartásában, de az első öt hónap számai alapján az export növekedése nem jelentett hasonló mértékű gazdasági eredményt. Többet exportáltunk tehát, de jóval alacsonyabb értékkel, és a termelők bevétele gyorsabban csökkent, mint a főbb ráfordításoké…
Agrárágazat Tudástár: sertésexport – az élő sertések és sertéshús külföldi értékesítése, amelynek eredményességét nemcsak a kivitt mennyiség, hanem az exportárak, a termelői felvásárlási árak, a takarmányköltségek és a nemzetközi piaci viszonyok együttesen határozzák meg. A növekvő exportvolumen önmagában nem jelent magasabb jövedelmezőséget, ha az értékesítési árak csökkennek.
