A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerint ideje életszerűbbé tenni az Elektronikus Gazdálkodási Napló (eGN) szabályait. A szervezet azt javasolja, hogy a szántóföldi rovarölő szeres kezelések Nébih eGN-rendszerébe történő elektronikus rögzítésére jelenleg előírt 24 órás határidőt hosszabbítsák meg legalább 30 napra. A kamara szerint ezzel jelentősen csökkennének a gazdálkodók adminisztratív terhei és a hibázásból fakadó támogatási szankciók, miközben a környezet- és fogyasztóvédelem sem sérülne.
Rövid az idő
A jelenlegi szabályozás szerint a 10 hektárnál nagyobb szántóföldi gazdaságoknak a rovarölő szeres kezeléseket a munkavégzést követő 24 órán belül rögzíteniük kell a Nébih elektronikus felületén. A NAK szerint ez a határidő különösen a kisebb gazdaságok számára jelent komoly nehézséget, hiszen sok esetben ugyanaz a gazdálkodó végzi a növényvédelmi munkát és az adminisztrációt is. Emellett előfordulhat, hogy a szükséges szakmai vagy technikai segítség – például falugazdász vagy szaktanácsadó – ilyen rövid időn belül nem érhető el. A kapkodás ráadásul növeli a hibás adatrögzítés esélyét, amely akár támogatáscsökkentéssel vagy más szankcióval is járhat.
A kamara hangsúlyozza: a környezet, különösen a méhek és más beporzó rovarok védelme továbbra is elsődleges szempont. Ugyanakkor a kezelés utáni adminisztráció önmagában nem befolyásolja a kijuttatás biztonságát, hiszen a bejegyzés már egy megtörtént munkafolyamatot dokumentál. A jogkövető magatartást továbbra is a helyszíni, szúrópróbaszerű hatósági ellenőrzések és a mintavételek biztosítják a leghatékonyabban, míg az eGN elsődleges szerepe a nyomon követhetőség és az adatok kezelése.
A hazai szigorúbb az EU-snál
A NAK érvelése szerint a magyar szabályozás jelenleg jóval szigorúbb az uniós előírásoknál. Az Európai Bizottság 2023/564 végrehajtási rendelete ugyanis főszabály szerint 30 napot biztosít arra, hogy a növényvédő szer felhasználásáról készült nyilvántartás elektronikus formába kerüljön, sőt 2030-ig a tagállamok ennél hosszabb átmeneti időszakot is alkalmazhatnak. A kamara ezért azt javasolja, hogy a 24 órás kötelezettség maradjon meg a papíralapú vagy helyi digitális nyilvántartás vezetésére, így egy esetleges ellenőrzés során a kezelések azonnal igazolhatók lennének. Az országos eGN-rendszerbe történő feltöltés határidejét viszont igazítsák az uniós gyakorlathoz, és emeljék legalább 30 napra.
A javaslat egy átfogó, adminisztrációcsökkentő kezdeményezéssorozat első eleme. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerint a digitális gazdálkodás fejlesztése közös érdek, de ehhez olyan szabályozási környezetre van szükség, amely egyszerre biztosítja az élelmiszerbiztonságot, a környezetvédelmet és a gazdálkodók számára is teljesíthető adminisztrációs kötelezettségeket. A szervezet bízik abban, hogy a szakmai szervezetek, a hatóságok és a jogalkotó együttműködésével olyan kompromisszum születhet, amely egyszerre szolgálja a fenntartható mezőgazdasági termelést és a jogkövető gazdálkodást.
Forrás: NAK
Agrárágazat Tudástár: Elektronikus Gazdálkodási Napló (eGN) – a mezőgazdasági termelők digitális nyilvántartási rendszere, amelyben dokumentálni kell többek között a növényvédelmi kezeléseket, tápanyag-utánpótlást és egyéb gazdálkodási műveleteket. Az eGN célja a termelési folyamatok nyomon követhetőségének, a hatósági ellenőrzések támogatásának és a jogszabályi megfelelés biztosítása.
