Ha hihetünk az agrometeorológusok vegetációs indexeinek, akkor rosszabbul állnak a tavaszi vetésű kapásnövények, mint a hírhedt 2022-es évben. Az elemzők szerint már akkor sem jön pozitív fordulat a mezőgazdaságban, ha áztató záporok érnék a szomjazó táblákat. Ez azt jelenti, hogy kukoricából importra szorulhatunk, és bár napraforgóból akár rekord születhet, a hozam alacsony.
A 2026-os aszály a tavaszi vetésű szántóföldi kultúrákban is egyre súlyosabb következményekkel jár. A HungaroMet legfrissebb agrometeorológiai értékelése szerint az öntözetlen kukorica- és napraforgó-állományok jelentős része már visszafordíthatatlan károkat szenvedett, így még egy nagyobb eső is legfeljebb mérsékelni tudná a veszteségeket. A műholdas mérések alapján a napraforgó zöldtömege sok térségben már a történelmi aszályt hozó 2022-es évnél is alacsonyabb, miközben a kukorica vegetációs állapota országosan elmarad a korábbi évekétől.
Az eddigi időjárás alapján a legnagyobb vesztes ismét a kukorica lehet, de a napraforgó és a szója terméskilátásai is jelentősen romlottak. Az első termésbecslések alapján több kultúrában is komoly visszaesés várható.
(Fotó: Horizont Média/Kohout Zoltán)
Kukorica: akár 4 millió tonna alá is zuhanhat a termés
A legkritikusabb helyzet a 675 ezer hektáron vetett kukoricában alakult ki. Az Alföld középső és déli részein a talajokból helyenként 100–120 milliméter nedvesség hiányzik, a virágzás időszakában jelentkező hőség pedig súlyos termésveszteséget okozott.
A HungaroMet szerint az öntözetlen táblák jelentős részében a károk már nem fordíthatók vissza, a műholdas NDVI-index pedig sok térségben még a 2022-es értékeknél is alacsonyabb. Országosan 25–40%-os terméscsökkenés tűnik reálisnak, a Dél-Alföld legsúlyosabban érintett térségeiben pedig 50–70%-os kiesés sem kizárt.
Az Expana jelenlegi becslése júniusban még 4,5 millió tonnás országos terméssel számol, ugyanakkor más szakmai prognózisok szerint már 3,9 millió tonnáig becslik a visszaesést. Ez már kritikus határ, hiszen a hazai takarmányipar, a bioetanol-gyártás, a keményítő- és izocukoripar együttes alapanyagigénye megközelíti ezt a mennyiséget. A hazai felhasználás ugyanis elég gyorsan nő – vagyis a termés valóban 4 millió tonna alá megy, maradunk kukoricaimportőrök. A korábban megszokott export gyakorlatilag eltűnhet, miközben a hiányzó mennyiség Romániából, Szerbiából, Lengyelországból vagy Ukrajnából érkezhet. Mindez azt is jelenti, hogy a hazai kukoricaárakat egyre inkább a belföldi kínálat és az importlehetőségek alakíthatják.
Napraforgó: jobb a helyzet, de a veszteség így is jelentős
Az idén csaknem 800 ezer hektáron termesztett napraforgó mélyebb gyökérzetének köszönhetően lényegesen jobban viseli a szárazságot, mint a kukorica, de az idei extrém időjárás ezt a kultúrát sem kímélte.
A HungaroMet szerint a zöldtömeg az ország jelentős részén még a 2022-es évnél is kisebb, ami kedvezőtlen terméskilátásokat jelez. Az Expana szakértői 2 millió tonnás országos termést várnak. Ez akár rekordközeli eredmény lehet, de 2,5 tonnás termésátlagot jelent, ami messze elmarad az utóbbi tíz év átlagától. Országosan 15–30%-os terméscsökkenés valószínűsíthető, míg a legszárazabb térségekben 30–40% feletti veszteség sem kizárt. Ahol azonban a nyári záporok elérték az állományokat, ott még közepes vagy jó termések is kialakulhatnak.
A szója még javíthat, de nagy csodára már nincs esély
A szója 80–90 ezer hektáros vetésterületén a következő hetek csapadéka még befolyásolhatja a végső eredményt, hiszen a hüvelyképződés és a magszemek feltöltődése most zajlik. Az öntözött állományokban kedvezőbbek a kilátások, az öntözetlen táblákon azonban 20–35%-os terméskiesés várható.
Az Expana 160 ezer tonnás országos termést valószínűsít. Ez meghaladná a 2022-es aszályos év 134 ezer tonnás eredményét, ugyanakkor jelentősen elmaradna a 2024-ben betakarított mintegy 260 ezer tonnától.
Az aszály a termést és a piacot is átírhatja
A jelenlegi előrejelzések alapján 2026 ismét a legsúlyosabb aszályos évek közé kerülhet. Míg a napraforgó és a szója várhatóan még elfogadható országos termést adhat, a kukoricában történelmi mélypont sem zárható ki. Ha a végleges termés valóban 4 millió tonna körül vagy az alatt alakul, az már nem csupán a gazdálkodók számára jelent veszteséget, hanem a hazai feldolgozóipar alapanyag-ellátását is veszélyeztetheti, és hosszú idő után ismét jelentős importkukorica-behozatal válhat szükségessé.
Agrárágazat Tudástár: NDVI-index (Normalizált Differenciált Vegetációs Index) – Műholdas távérzékeléssel számított vegetációs mutató, amely a növényzet zöldtömegét és állapotát jelzi a vörös és közeli infravörös fény visszaverődésének különbsége alapján. Az agráriumban az NDVI-indexet széles körben használják a növényállományok fejlődésének, az aszály okozta stressznek, valamint a várható terméspotenciálnak a nyomon követésére és értékelésére.
