Az Európai Bizottság bemutatta az első átfogó uniós állattenyésztési stratégiát, amelynek célja, hogy hosszú távon versenyképesebbé, fenntarthatóbbá és ellenállóbbá tegye az ágazatot. A kezdeményezéssel párhuzamosan elfogadták a fehérje-akciótervet is, amely az Európai Unió importfüggőségének csökkentését és a hazai fehérjenövény-termesztés bővítését célozza – írta meg az üzlet.hu.
Az állattenyésztés az európai agrárium egyik legfontosabb ágazata: az ágazat az agrárgazdaság hozzáadott értékének mintegy 40 százalékát adja, közel hétmillió embernek biztosít megélhetést, ugyanakkor egyre nagyobb kihívásokkal néz szembe. A növekvő költségek, az állatbetegségek, a piaci bizonytalanság, valamint a környezetvédelmi és állatjóléti elvárások egyaránt növelik a gazdálkodók terheit.
A stratégia öt fő területre épül. Az első a válságállóság erősítése, amelyhez fejlettebb kockázatkezelési rendszerek, új biztosítási megoldások és hatékonyabb járványmegelőzés társulna. A második pillér az innováció és a versenyképesség növelése, amely a finanszírozás javítását, a körforgásos gazdasági megoldások támogatását és a gazdák jövedelmének védelmét is magában foglalja.
A fenntarthatóság jegyében
A fenntarthatóság jegyében felülvizsgálnák több állatfaj állatjóléti szabályait, egységesítenék a kibocsátások mérését, valamint ösztönöznék a hatékonyabb tápanyag-gazdálkodást. Emellett kiemelt figyelmet kapnak a vidéki térségek is: a Bizottság támogatná a kisebb és mobil vágóhidak létrehozását, amelyek erősíthetik a helyi élelmiszerláncokat és csökkenthetik az állatok szállítási távolságát.
A stratégia ötödik eleme az uniós állattenyésztési termékek piaci pozíciójának javítása. Ennek érdekében egységesebb eredetjelölési rendszer, új minőségi tanúsítások és célzott promóciós programok segíthetik az európai termékek nemzetközi versenyképességét.
Fontos fehérje-akcióterv
A fehérje-akcióterv szintén fontos szerepet kap. Jelenleg az Európai Unió fehérjeszükségletének jelentős részét importból fedezi, ezért a cél, hogy 2035-re az uniós termelés aránya 25 százalékról 35 százalékra emelkedjen. Ezt a fehérjenövény-termesztés ösztönzésével, innovációval és a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, valamint a biogazdaság szorosabb együttműködésével kívánják elérni.
A Bizottság szerint a két program együtt hozzájárulhat Európa élelmiszer-biztonságának erősítéséhez, a stratégiai importfüggőség csökkentéséhez és egy ellenállóbb agrár-élelmiszeripari rendszer kialakításához.
Eközben idehaza: Takarmányhiány fenyegeti a hazai állattenyésztést
Agrárágazat Tudástár: fehérjenövény-termesztés – A magas fehérjetartalmú növények – például szója, borsó, lóbab, csillagfürt vagy takarmányborsó – termesztése, amelyek elsősorban az állattenyésztés takarmányfehérje-igényének kielégítését szolgálják. A hazai és uniós fehérjenövény-termesztés bővítése csökkentheti az importtakarmányoktól való függőséget, javíthatja az ellátásbiztonságot, és hozzájárulhat a fenntarthatóbb mezőgazdasági termeléshez.
