Utólag visszaidézve hajmeresztő, hogy már az 1990-es években tudható volt, mi lesz a Kárpát-medencei, főleg az alföldi növénytermesztéssel. Valamint azt, hogy mit kellene – kellett volna – tenni az előrelátható következmények ellen a mezőgazdaságban.
Kukorica, búza, talaj – már akkor…
A hazai tudományos kutatások már a 90-es években előrevetítették, hogy a felmelegedés, a klímaváltozás hatásainak erősödésével a két főnövény: a kukorica és a búza hozamai előbb-utóbb jelentősen csökkennek majd. Azt is felmérték, hogy a hozamok, ha egyáltalán, csak jelentős inputanyag- és öntözővíz-ráfordítással lesznek csak fenntarthatók, vagyis a termelés jövedelmezősége is csökken. Továbbá javasolták a nedvesség- és talajóvó művelési módok elterjesztését, öntözési, vízmegtartási programok, fejlesztések felfuttatását a mezőgazdaságban – szintén immár 30-40 évvel ezelőtt…
Ma a bőrünkön érezzük, ami bő harminc éve még figyelmeztetés volt
A magyar tudósok már a kilencvenes években jelezték: a Kárpát-medence a klímaváltozás egyik európai vesztesévé válhat. A 2022-es történelmi aszály, a 2024-es szélsőséges csapadékeloszlás vagy a 2026-os súlyos nyári hőhullámok után sok gazdálkodóban merül fel a kérdés: valóban ennyire váratlanul érte a magyar mezőgazdaságot a klímaváltozás? A Magyar Tudományos Akadémia kutatói már több mint harminc évvel ezelőtt olyan előrejelzéseket és modelleket készítettek, amelyek figyelmeztettek arra, hogy a felmelegedés, a nyári csapadék csökkenése és a gyakoribb aszályok alapjaiban változtatják meg a hazai növénytermesztést. Nem azt állították, hogy minden évben kisebb termés lesz. Azt viszont igen, hogy a termésbiztonság romlik, ezzel a kockázatok is nőnek, így alkalmazkodás nélkül egyre nehezebb lesz gazdaságosan búzát és kukoricát termeszteni.
Láng István és az első figyelmeztetések
A hazai klímakutatás egyik meghatározó alakja, Láng István akadémikus már az 1990-es évek első felében arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország különösen érzékenyen reagálhat a globális felmelegedésre. Az MTA főtitkáraként, majd később a VAHAVA-program vezetőjeként következetesen hangsúlyozta: a Kárpát-medence éghajlata gyorsabban melegedhet az európai átlagnál, miközben a nyári csapadék csökkenése és az aszályos időszakok gyakoribbá válása komoly kihívást jelent majd a mezőgazdaságnak.
A későbbi VAHAVA-program (VÁltozás–HAtás–VÁlasz) ugyan 2003-ban indult el, de valójában azokat a kutatási eredményeket foglalta rendszerbe, amelyek már egy évtizeddel korábban megszülettek. A program egyik központi üzenete az volt, hogy a klímaváltozás hatásait nem lehet megállítani, ezért a hangsúlyt az alkalmazkodásra kell helyezni: vízvisszatartásra, korszerű vízgazdálkodásra, technológiai fejlesztésekre és a termelési szerkezet átgondolására.
A búzamodellek már 1997-ben a vízhiány kulcsszerepét mutatták
A hazai agrármeteorológiai kutatások egyik mérföldkövének számít az 1997-ben megjelent Climatic model for dry matter production of winter wheat in Hungary című tanulmány. A kutatók olyan modellt dolgoztak ki, amely a búza szárazanyag-termelését a hőmérséklet, a napsugárzás, a talajnedvesség és a csapadék együttes hatásával írta le.
A vizsgálatok egyik legfontosabb megállapítása az volt, hogy a termés alakulását döntően a növény számára rendelkezésre álló vízkészlet befolyásolja. Ez azért volt különösen jelentős felismerés, mert már akkor rámutatott: a melegedő klímában nem önmagában a magasabb hőmérséklet jelenti a legnagyobb veszélyt, hanem az, hogy a növekvő párolgás és a csökkenő nyári csapadék miatt egyre gyakrabban alakul ki vízhiány a kritikus fejlődési időszakokban.
A kutatók arra is felhívták a figyelmet, hogy a kedvezőtlen klimatikus folyamatok hatása bizonyos helyzetekben már nem kompenzálható egyszerűen intenzívebb tápanyag-utánpótlással. Ha a talaj vízkészlete kimerül, a növény fiziológiai folyamatai korlátozottá válnak, így a többletráfordítás sem eredményez arányos terméstöbbletet.
A kukorica még érzékenyebbnek bizonyult
A kilencvenes évek agrármeteorológiai és növénytermesztési kutatásai nemcsak a búzára, hanem a kukoricára is kiterjedtek. Az AGRO–21 kutatási program és az MTA-hoz kötődő modellezések már akkor jelezték, hogy a kukorica különösen érzékeny a virágzás időszakában jelentkező hőstresszre és vízhiányra.
A kutatások szerint néhány napnyi, 35 Celsius-fok körüli hőmérséklet is jelentősen ronthatja a megtermékenyülést, míg a virágzás idején kialakuló aszály sok esetben visszafordíthatatlan termésveszteséget okozhat. Ez a megállapítás ma már a nemzetközi szakirodalomban is alapvető összefüggésnek számít, de magyar kutatók erre már három évtizeddel ezelőtt felhívták a figyelmet.
A probléma nagyságát nemcsak a kukorica-termőterület gyors csökkenése, hanem már a kárenyhítési alapokat érintő hatása is mutatja. Lásd erről ezt a cikkünket: Meddig fizetheti az állam a visszatérő aszálykárokat?
A talaj lett a klímaváltozás első védelmi vonala
A klímaváltozás hatásainak mérséklésében kiemelkedő szerepet kaptak Várallyay György akadémikus és az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézetének vizsgálatai is. A kutatások rámutattak, hogy a felmelegedés nemcsak a csapadék mennyiségét érinti, hanem felgyorsítja a párolgást és a talajok kiszáradását is.
Ez azt jelenti, hogy ugyanakkora csapadékmennyiség mellett is kevesebb víz maradhat a növények számára hasznosítható formában. A kutatók ezért már az 1990-es években hangsúlyozták a talajnedvesség megőrzésének jelentőségét, a szervesanyag-visszapótlás, a kímélő talajművelés és a vízvisszatartás fontosságát. Ezek a gondolatok ma a regeneratív gazdálkodás és a talajkímélő technológiák alapelveiként jelennek meg.
Az AGRO–21 program már rendszerszintű változásokat sürgetett
Az MTA és az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság támogatásával indított AGRO–21 kutatási program nem csupán egy-egy növény termesztését vizsgálta, hanem a teljes magyar agrárium jövőjét próbálta modellezni. A kutatók arra jutottak, hogy a mezőgazdaság sikerének kulcsa egyre kevésbé a nagyobb inputfelhasználásban, sokkal inkább az alkalmazkodóképesség javításában rejlik.
A program kiadványai sorra hangsúlyozták az öntözési infrastruktúra fejlesztésének szükségességét, a víztakarékos technológiák elterjesztését, a szárazságtűrő fajták nemesítését és a táji vízmegtartás fontosságát. Ezek a javaslatok ma is visszaköszönnek a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont, a HungaroMet, az AKI és az Európai Bizottság elemzéseiben.
Több mint 30 év múltán a valóság igazolta a figyelmeztetést
A 2020-as évek eseményei nem bizonyítják, hogy a kilencvenes évek minden előrejelzése maradéktalanul teljesült, de számos lényegi megállapítás ijesztő pontossággal visszaköszön a mai adatokban. Az átlaghőmérséklet emelkedik, a nyári csapadék egyre szélsőségesebben oszlik el, gyakoribbak a hőhullámok és az aszályok, miközben különösen az Alföld vált az egyik legsérülékenyebb térséggé.
A búza és a kukorica termésátlagai ugyan kedvező évjáratokban továbbra is kiemelkedőek lehetnek, de a termésbiztonság romlása egyre nyilvánvalóbb. A COCERAL, az Európai Bizottság JRC MARS jelentései és a hazai elemzések egyaránt azt mutatják, hogy a klimatikus szélsőségek egyre nagyobb szerepet játszanak a terméseredmények alakulásában. Az öntözés, a talajnedvesség megőrzése, a vízvisszatartás, a korszerű hibridek és a technológiai alkalmazkodás ma már nem versenyelőnyt, hanem sok esetben a gazdaságos termelés alapfeltételét jelentik.
A magyar tudomány tehát nem azt „jósolta meg”, hogy a búza vagy a kukorica termesztése (mindenütt) ellehetetlenül. Arra figyelmeztetett, hogy a klímaváltozás fokozatosan növeli a termelés kockázatait és költségeit, és hogy az alkalmazkodás nélkül a magyar mezőgazdaság versenyképessége romolhat. Bő három évtized távlatából visszatekintve ez az üzenet talán figyelmeztetőbb, mint valaha.
Agrárágazat Tudástár: klímaadaptáció a növénytermesztésben – A mezőgazdasági termelés alkalmazkodása a gyakoribb aszályokhoz, hőhullámokhoz és szélsőséges csapadékeloszláshoz. Eszközei közé tartozik a talajnedvesség megőrzése, a vízvisszatartás és az öntözés fejlesztése, a kímélő talajművelés, a szárazságtűrő fajták használata és a termelési szerkezet átalakítása.
