Termelői gondolatok a repcéről

Nem vitás, hogy a repce az utóbbi évek (évtized) egyik sikernövénye lett a magyar gazdálkodók körében. Területe a korábbi 30-40 ezer hektárról mára felfutott 250-300 ezer hektárra, és a 4. legjelentősebb vetésterülettel bíró növénnyé vált. Talán mindenki számára köztudott, hogy ezt a jelentős térnyerését többek közt jövedelemtermelő képességének köszönheti. Ugyanakkor nem felejthetjük el, hogy ezt a jelentős jövedelmet csak komoly odafigyeléssel és a technológiai fegyelem szigorú betartásával lehet realizálni. A sikeresség kulcskérdéseiről Schieber Markus-szal, a Jabba Kft. ügyvezetőjével beszélgettem.

Markus, kérlek mutasd be néhány szóval a gazdaságot!

– A Jabba Kft. Baja mellett gazdálkodik 1200 ha földterületen. Mint ahogyan az ország egészére jellemző, a mi területeink is heterogének, 1330 AK-értékűek. Szántóföldi növénytermesztést folytatunk, és területünk mintegy harmadát a repce foglalja el.

400 ha repce ekkora üzemméret mellett nem kevés. Van bármi különleges indoka ennek a részaránynak?

– Elsősorban közgazdasági okai vannak a területnagyságnak. Alapvetően keresleti piac dominál évek óta a repce vonatkozásában, tehát jó áron értékesíthető. Nem mellékesen az első komolyabb pénzbevételi forrás az év során. Intenzív technológia alkalmazásával az utóbbi 5 év átlagában 4-4,5 t/ha terméseredményt sikerül elérnünk vele, figyelembe véve a különböző évjáratok hatásait. Ez mintegy 110 ezer forint eredményt biztosít hektáronként a vállalkozásnak. Mindebből látható, hogy a repce stabil és megbízható növény. Szemben pl. a kukoricával, ami az utóbbi években az 5-től 12 tonnáig terjedő tartományban teljesít. Az ár, hasonlatosan a termésmennyiséghez, tág határok között mozog.

Számodra mit jelent az intenzív technológia alkalmazása?

– Általánosságban itt is elmondható – mint minden növénynél –, hogy meghatározó a terület előkészítése, a fajtaválasztás, a tápanyagellátás, a növényvédelem és minden egyéb agrotechnikai elem jól és időben való megvalósítása. Meglátásom szerint a vetésidőnél sokkal fontosabb a vetőágy minősége. Vetésmélységben aprómorzsás, egyenletes felszínű, mélyen átlazított, nyirkos legyen. Az utóbbi években csak hibrideket termesztünk területeinken, amelyek kiválasztása az előző évi kísérleti/üzemi tapasztalatok alapján történik. A repce tápanyag-reakciója köztudottan jó. Igyekszünk a lehetőségekhez mérten az optimális tápanyagellátásra törekedni alap- fej- és levéltrágyázás formájában is.

Mindazonáltal a nagy hozam elérésének egyik legkardinálisabb kérdése a növényvédelem. Aki komolyan gondolja a repce termesztését, annak a növényvédelmet is komolyan kell venni. Sok a kártevő, melyek az egész tenyészidőben veszélyeztetik folyamatos betelepülésükkel a termést, illetve a megnövekedett vetésterületnek köszönhetően a kórokozókkal is egyre inkább számolni kell. Folyamatosan „benne kell lenni” az állományban, és ha kórokozó vagy kártevő észlelhető, a beavatkozást halasztani nem lehet. Legalább egyszeri kezelésre szükséges szernek ott kell lenni a raktárban, hogy ha indokolt, akkor azonnal be lehessen avatkozni.

A rovarok elleni védelmet tapasztalatom szerint elég jól elvégzik a gazdálkodók, de a gombák elleni védelem – leszámítva az őszi és tavaszi „regulátoros” védekezést – nem túlságosan elterjedt. Nálatok mi a gyakorlat?

– A mi üzemi gyakorlatunkban az őszi és tavaszi „regulátoros” kezeléseken kívül virágzásban is védekezünk. A kezelést összekötjük a tavaszi 3. – becőkártevők elleni – rovarölős kezeléssel, és tankkombinációban DON-Q-t használunk a kórokozók ellen. A gombák ugyanis nemcsak ősszel vagy kora tavasszal jelentkezhetnek, hanem a virágzás folyamán is, veszélyeztetve a becőt, termést. Amelyik becőt vagy szárat az Alternaria, a Sclerotinia vagy a Phoma támadja meg, az már nem szaporítja a mennyiséget. A becő idő előtt felnyílik, a mag a földre pereg, a megbetegedett száron pedig biztosan nem fejlődnek és telítődnek ki a magok. Éppen ezért avatkozunk be a DON-Q 1,5 liter/ha engedélyezett dózisával, hogy ezeket a gondokat elkerüljük. Ahogyan az imént említettem, tankkombinációban kezelünk virágzásban engedélyezett rovarölő szerrel. Mivel a védekezésre rövid idő áll rendelkezésre, nappal méhekre nem jelölésköteles hatóanyagot választunk, és a kezeléseket este méhkímélő technológiával is folytatjuk.

Miért esett a DON-Q-ra a választás?

– A gombák elleni védelemre számos készítmény van engedélyezve, ugyanakkor a felszívódó hatóanyagok szinte kivétel nélkül az azolok csoportjába tartoznak. Az azolok „regulátor” hatása virágzáskor is jelentkezhet, pedig itt már nem lehet célunk, hogy ebbe a fenofázisba „beleszóljunk”. Más oldalról – a jó jövedelmezőség dacára – a költségeket is szem előtt kell tartanunk. Ezért esett a választás az árában kedvező, jó védelmet biztosító DON-Q gombaölő szerre. A kezelés hatása nem is igazán tűnik szembe a kezelést követően, ellenben aratás után, ha az ember megnézi a tarlót, láthatja, hogy elenyésző a beteg tövek száma. Tarlóhántást követően is látható, az árvakelés mértéke alapján (jelentősen csökken az idő előtt felnyílt beteg becők száma), hogy a kezelés sikeres és hasznos volt.

Végül, de nem utolsósorban; a méhészekkel milyen a viszonyod?

– Évek óta járnak hozzánk helyből és távolabbról méhészek a repce virágzásakor. Többségükkel évek óta kapcsolatban állok. Lekopogom, még soha semmiféle problémám nem volt a méhészekkel a növényvédelmi – így a DON-Q – kezelések kapcsán sem. A DON-Q a méhekre nem veszélyes sem önmagában, sem MOSPILAN 20 SG-vel tankkeverékben. Mi mindig betartjuk a játékszabályokat. Csak úgy és akkor kezelünk, ahogyan a készítmények engedélyokirata előírja.

Összefoglalva elmondható, hogy repcét termeszteni csak intenzíven van értelme. Felhívom a repcetermesztők figyelmét, hogy a virágzáskori gombavédelem fontos a növényvédelmi kezelések sorában. Erre pedig bátran ajánlom a megbízható DON-Q készítményt, ami nálunk már évek óta bizonyít!

Köszönöm a beszélgetést, további sikeres gazdálkodást kívánok! Ne feledjük, hogy a DON-Q és a MOSPILAN 20 SG termékpárosa idei évben is elérhető lesz az ELIZIUM technológiai csomagban!

Kisjuhász Roland
mérnök-üzletkötő
Sumi Agro Hungary Kft.