Bevetésre kész!

Tavasszal minden szántóföldi termelő számára kulcsfontosságú kérdés, hogy a nitrogénműtrágyát beszerezze, hiszen a növények növekedéséhez ez az egyik nélkülözhetetlen tápelem. Van egy másik jellemzője is, mégpedig az, hogy kimosódik, vagyis a csapadékkal könnyen lejut a talaj mélyebb rétegeibe. Azt viszont már kevesen tudják, hogy egy másik nélkülözhetetlen tápelemnek is ez az egyik jellemzője, mégpedig a magnéziumnak.

Felvetődik a kérdés, hogy vajon mennyi mosódik ki évente a magnéziumból? Mondjuk hektáronként? Nos, mára már ez is kiderült: talajtípustól függően, kb. 20-25 kg/ha magnézium is képes kimosódni a talajból évente, hektáronként, MgO-ban kifejezve.

1. ábra: A magnézium kimosódása a talajból évente (kg/ha)

Versenyelőnyhöz juttat

Vajon mit kezd a növény ennyi magnéziummal? A magnézium elősegíti a gyökérzet növekedését, és hozzájárul a nitrogén és a foszfor jobb felvételéhez. Emellett a fotoszintézisnek helyt adó klorofill építőköve, többek között a nitrogénnel együtt. Tehát a növény növekedésében, gyarapodásában is részt vesz. Azonban ez még nem a teljes kép. Van még egy nagyon lényeges szerepe: részt vesz a levelekben megtermelt asszimiláták elszállításában. Ennél a pontnál érdemes megállni egy szóra. Hiszen azt gondolnánk, hogy ez egy magától értetődő folyamat. Véleményem szerint ez azonban sok helyen gyenge pont. Ugyanis, ha ez a szállítás akadozik, akkor a növény automatikusan lassítja az „anyagcseréjét”, kevesebb szénhidrátot termel, hiszen nincs, ami elszállítsa. Így egy fokozatosan lassuló ütemű növekedésnek lehetünk szemtanúi. Pedig itt lehet igazán „felpörgetni a növényt”, hogy a benne zajló, fentebb említett folyamatok megfelelő intenzitással mehessenek végbe. Így, ha az elejétől kap megfelelő mennyiségű magnéziumot a növény, akkor a kezdeti növekedéskor már a gyökérnövekedés során is nagyobb és terjedelmesebb gyökérzettel tud indulni. Ezen a ponton pedig versenyelőnyhöz jut.

2. kép: A magnézium hiánya akadályozza a gyökérzet fejlődését. A talajból – a kisebb gyökérfelületen keresztül- kevesebb nitrogén és foszfor vehető fel.

Ha ezt az előnyt megkapja, a talajt intenzíven átszövő gyökérzettel tud indulni már a kezdeti fejlődésben és ezt a nagy és kiterjedt gyökérzetet tudja használni annak érdekében, hogy azon keresztül pl. több nitrogént és foszfort vehessen fel.

Hiánya nehezen ismerhető fel

A fentebb említettekbe belegondolva, magnéziumhiány esetén a növényben a következő folyamat zajlik leegyszerűsítve. Elsőként a hiányos továbbszállítási készségnek betudhatóan cukrok és más szénhidrátok gyűlnek fel a levelekben. A fejlődő növénynek ezekre azonban a gyökérzet kialakításához sürgős szüksége van. Ennek következtében a rendelkezésre álló kevés magnézium miatt a gyökérzet fejlődése visszamarad, a tápanyag-felvételi képesség csökken, és száraz időszakokban a mélyebb talajrétegekből történő vízfelvétel lehetősége is korlátozott.

Magnéziumhiányos állapotban a gyökérzet növekedésének visszafogottsága már három nap múlva észlelhető, a föld feletti levélzet fejlődése azonban csak tíz nap elteltével kezd csökkenni. A magnéziumhiány tipikus jelei azonban általában csak tizenöt nap múlva válnak szemmel láthatóvá! Mivel a növények magnéziumtároló képessége jó, észrevehető magnéziumhiány elsőként mindig az alsó, régebbi leveleken jelentkezik. A magnéziumra vonatkozó talajvizsgálati besorolásoknál a talajtípusok szerint is különbséget teszünk. Kötöttebb talajokon mindig magasabb magnézium-ellátottságra kell törekedni. Más tápanyagokkal szemben a növény gyökerei nem tárják fel aktívan a magnéziumot. Amikor a növény vizet párologtat el, akkor a gyökértérben utána áramló vízzel együtt veszi fel a magnéziumot. Minél kötöttebb vagy tömörödöttebb a talaj, vagy ha minél jobban kiszárad, annál lassabb a talaj vizének az áramlási sebessége, és ezt megszenvedi a magnézium-utánpótlás is. Az ásványi magnézium-trágyázást követően – mivel ekkor a növény számára közvetlenül rendelkezésre áll – a legjobban ellátott talajokon a legtöbb esetben hozamnövekedés következik be.

Magnéziumot a levélen keresztül

Gabonanövényeknél főleg a szárbaszökkenés szakaszában bekövetkező gyors növekedésnél a teljes növény magnéziumtartalma lecsökken. Ez a talaj mindenkori ellátottságától függetlenül bekövetkezik. Mivel a magnéziumot szinte kizárólag a gyökerek felé áramló talajvízből veszi fel a növény, a legfőbb növekedési időszakban bekövetkező szárazság különösen hátrányosan érinti a gyökérképződést és a hozam alakulását.

3. kép: A magnézium hiány tünetei először az idősebb leveleken mutatkoznak

Ekkor szintén segíthetünk levélen keresztüli beavatkozással, ha pl. a kalászfuzáriózissal szembeni védekezéskor szintén keverünk keserűsót a permetezőbe. Vagy egyszerűen amikor a kalászok elkezdenek telítődni, elkapjuk abban a fázisban, amikor még a szemek telítődése csak az első harmadánál jár, mert ekkor igen hatékony a magnéziumos levélen keresztüli kezelés. Segíti ugyanis a szénhidrátok szemekbe való elszállítódását. Ez pedig súlyban, termésmennyiségben érezhető. Ha azonban talajon keresztül szeretnénk mindezt megelőzni, akkor érdemes a keserűsó hatóanyagát a magnézium-szulfátot talajon keresztül is adni a növénynek, mégpedig már a kezdetektől, kiezerit formájában. A kiezerit egy magnézium-szulfát tartalmú, természetes eredetű ásvány.

Ön is készen áll a kiezerit „bevetésére”?

Dr. Zsom Eszter
szaktanácsadó

30/232-0154