Íme, így lehet eligazodni a sertéspiacon

UBM: óriási tartalékok, bő szakmai műveltség, nemzetközi kitekintés az ágazat jövedelmezőségéért

Mintegy 40%-os tartalék van a jelenlegi kocatartásban és malacnevelésben – ez a meghökkentő tény hangzott el az UBM hagyományos sertésszakmai rendezvényén. Ezért az UBM célja az, hogy a hazai sertéságazat szakmai műveltségének fejlesztésével ezt a tartalékot és a sertéspiacon való jövedelmező gazdálkodást széles körben megvalósítsuk.

A legnagyobb magyar is tudta már…!

Minden a nyereségből származik – összegezte Gróf Széchenyi István korát megelőző célkitűzését herceghalmi sertésszakmai napján az UBM. A fehérje-, gabona- és takarmányüzletág dinamikusan fejlődő integrátora a szakmai műveltség bővítését, a legkorszerűbb módszerek folyamatos közreadását, a kölcsönösen előnyös partnerkapcsolatok építését tűzi ki célul hagyományos rendezvényein, amelyekre a hazai piaci szereplők mellett külföldi tudósokat, cégvezetőket is meghív. Bustyaházai László igazgatósági tag szerint a sertéstartókat jelenleg leginkább szeszélyes és bonyolult a piaci esélyek és folyamatok, a jövedelmezőségi viszonyok, a támogatások, a pályázatok, a genetikai kapacitás bővítésének lehetőségei, az állatok egészségvédelme és a termelési költségek ésszerűsítése érdekli.

Betegség és brutális tartalék

Az állományokat fenyegető nyelőcsőtájéki gyomorfekélyről dr. Biksi Imre egyetemi docens kijelentette: a vízvesztéssel, csököttséggel, erős termeléscsökkenéssel, hízó- és vágótulajdonságok romlásával – azaz nagy gazdasági veszteséggel járó betegség kis üzemekben egyedi kezeléssel megkísérelhető. Segíthet a fekély bevonása, és fontos a granuláltról dercés tápra való átállás is, ám rossz hír, hogy a humán gyógyszerek hatástalanok és drágák.

Bessenyei István termékmenedzser széleskörű nemzetközi kitekintésű, tudományos és gyakorlati tényeken nyugvó előadásában rámutatott: a kocatartásban és malacnevelésben jelentős, mintegy 40%-nyi tartalék hasznosításához van megoldás. Ez nagyban függ az alomtömeg-gyarapodástól, a vemhes- és szoptatókoca szakszerű takarmányozásától, a malacok tej- és különösen föcstej-felvételétől, illetve a szoptatás körülményeinek (tisztaság, dajkásítás, kielégítő kiegészítő takarmányozás stb.) biztosításától.

Mi jobb: venni vagy nevelni?

Az UBM Genetics Kft. ügyvezető igazgatója, Csíkász Szabolcs a vásárolt vagy saját telepen előállított süldők közti különbségeket elemezte. Míg az utóbbinak előnye a tetszés szerinti szám, külső teleptől való függetlenség, karantén épület és fuvarköltség megtakarítása, addig hátránya, hogy több férőhely kell, az almok jelölése és nyomon követése előírás, az „ellenivar” ronthatja az állomány minőségét és homogenitását. A vásárolt süldő előnye, hogy a kocaselejtezés jobban tervezhető, nincs szükség jelölésre és nyomon követésre, az „ellenivar” említett negatív hatásai nem jelentkeznek. Hátrány viszont a kiszolgáltatottság és a karanténépület-szükséglet. Mindkét esetben döntő – mondta Csíkász Szabolcs – a felkészült emberek munkája és az állategészségügyi előírások szigorú megtartása.

Kohout Zoltán