Az 1980-as évek óta több magyarországi egyetem is vizsgálja a bodrogkeresztúri bányaüzem riolittufa ásványvagyonának mezőgazdasági felhasználásának a lehetőségeit. Számos szakember, mint Dr. Köhler Mihály kutató mérnök, egyetemi docens és Dr. Szabó Béla, a Nyíregyházi Egyetem Mezőgazdasági Tanszékének adjunktusa is sikerrel kutatta és kimutatta a vegetációra gyakorolt jótékony hatását. Lúgosító képessége következtében a savas talajok kémhatását a semleges felé mozdítja (évenként + 0,5 ph-t azonosítottak két éven keresztül), megköti a nedvességet, optimalizálja a tápanyag-ellátottságot a K-, Ca-, Mg-, Zn-, Fe-tartalma következtében. A kutatók fokozódó fotoszintézist figyeltek meg a kezelt területeken, ami a nagyobb Co2 asszimiláció miatt több cukorfoszfát képződést eredményezett, mellyel jobb termés volt elérhető. Melioratív mennyiségben kijuttatva a földekre 5-8 éves tartamhatása várható. Talajjavító képessége mellett a szennyvíziszap-kezelés és -újrahasznosítás, valamint a komposztálás területén is sikereket értek el az alkalmazásával.
Javult a talajállapot, a növényfejlődés
A kezelt talajoknál javultak a fizikai tulajdonságok. A laza szerkezetű talajoknál például nőtt a kötöttség (kA) értéke, a kötött talajoknál csökkent. A riolittufa-őrlemény jól tárolja a nedvességet, a hőt és az oldott tápanyagokat; aszályban kiegyensúlyozottabb a növények tápanyag-ellátottsága. A tavaszi talajmunkákat 4-6 nappal korábban el lehetett kezdeni a hideg talajokon, a lejtős és laza szerkezetű területeken pedig jelentősen csökkent a csapadék és a szélerózió mértéke. Javultak a kezelt talajok a kémiai tulajdonságai a pH-érték vizsgálati eredményei alapján. A savasodás és a lúgosság mértéke csökkent, a pH a semleges tartomány felé tolódott.
A hajtatott és a szántóföldi zöldségek termesztéséhez történő palántanevelésnél az őrlemény alkalmazása erőteljes fejlettségű és nagy gyökértömegű szaporítóanyagot biztosított. A riolittufával kezelt szántóföldi zöldségféléknél 5-15% hozamnövekedés volt tapasztalható a nagy- és kisgazdaságokban Nyírtelken, Debrecenben, Kecskeméten és Szegeden. Az üveg- és fóliaházakban a kezelt területeken a hozamnövekedés mellett 4-6 napos koraiság is tapasztalható volt a paprikánál és a paradicsomnál, illetve több volt az I. osztályú termés mennyisége.
A szántóföldi növények közül a kukorica, dohány, a rozs, a búza, a burgonya, a szója, a napraforgó, a csillagfürt és a rostkender hozamnövekedése mindenütt kimutatható volt (5-8 %), és jobb volt a növények egészségi állapota. Nyíregyházán a dohánynál a termékminőség javulás jelentős árbevétel-növekedést eredményezett, a csillagfürtnél a fehérje-, alkaloida-, szárazanyag- és nátriumtartalom növekedett. A búzánál a GKI ságvári telepén a kezelés hatására a szemkeménység 6,3%-kal, a nedves sikér 6,7%-kal, fehérjetartalom 4,6%-kal nőtt.
Tarcalon a Tokaj-Hegyaljai Állami Gazdaság Borkombinát III. sz. ker. Terézia dűlőjében 1988 és 1989-ben a szőlő hozamnövekedése mellett a kezelt területen 10 és 11%-os volt a mustcukorfok-növekedés. A vesszőszám csökkent, és nőtt az átlagvastagság. Az ültetvényben a fagy miatti pótlásoknál az ültető gödrökben is alkalmazták a riolittufát. A kezeltnél magasabbak voltak a vesszők, ez kedvezett a karok gyorsabb kialakításának. A fiatal alma- és meggyültetvényeknél Hajdúhadházon és Újfehértón a kijelölt fákon 7-27%-kal jobb volt a hajtásnövekedés a kontrollhoz viszonyítva.
Az erdészeti gyökeres dugványnál Nyíracsádon és a gyümölcs dugványoknál Hajdúhadházon végeztünk riolittufás talajkezelést. A kezelt területen mindkét esetben megnövekedett az I. osztályú szaporító anyagok mennyisége, mely minőségi és árbevételi növekedést eredményezett.
Ár- és belvízgondok a mezőgazdasági üzemekben
„Víz nélkül nincs élet” – ebből kell kiindulnunk. Adottságaink jók élővíz vonatkozásban, a legnagyobb baj, hogy nem tudjuk azokat letárolni. Árvizeinkhez nincs elegendő állami és belvizeinkhez pedig üzemi tározó. A folyók mentén vagy azok közelében fekvő szántó művelésben lévő talajok kedvezőtlen adottságúak. Fizikai szerkezetük rossz, Kémiai állapotuk nagyrészt savanyú vagy lúgos, alacsony a humusztartalmuk és a biológiai élet feltételei kedvezőtlenek. Víztároló képességük rossz 1988 óta talajjavításban nem részesültek. Jelenlegi állapot is igazolja, hogy nagy kiterjedésű terület van elöntve. A 2017. február 12-i jelentés szerint 44.000 ha termő terület volt víz alatt. Emiatt az érintett területeken jelentős hozamkiesés várható.
Mit kell tennünk a belvízkárok csökkentése érdekében? Tovább nem halasztható a gazdaságokban a belvízhálózat rendbetétele, és a talajjavításokhoz a mielőbbi szakvélemény készítése szükséges. Fontosnak tartom a táblán belül a mély fekvésű foltok és vonulatok talaját, külön felvételezni és a talajmintákat megvizsgálni. A vizsgálat után az alacsonyabb fekvésű táblarészek eredményét össze kell hasonlítani. Amennyiben eltérés van az eredmények köztük, annak figyelembevételével kell a talajjavító anyag mennyiségét megállapítani és azt kiszórni. A talajjavítás előtt szükséges a mélylazítást elvégezni, és a szerves trágyát külön vagy a talajjavító anyaggal együtt kiszórni. Az utóbbiakat lehetőleg eke nélküli munkagéppel 0-20cm mélységbe kell bemunkálni. A talajjavítás elvégzése után öt évvel a mélylazítást meg kell ismételni és a talaj előkészítést továbbra is a fent említett mélységben kell biztosítani.
Minden érintett (belvizes) területen jól alkalmazható a foltokon és vonulatokon, és a táblák magas fekvésű részein közepes dózisban. A homok a szikes és a savanyú réti talajokon 3 Kg/m2, 30 to/ha a közepes dózis 1-2 kg/m2 , 10-20 to/ha a foltokon magas dózisban. Általában amit 6-8 évenként kell a területeken újra kezelni illetve javítani.
Dr. Köhler Mihály
Kutató mérnök, címzetes egyetemi docens
