Átrendeződik a baromfipiac: Európa erősödik, Oroszország gyengül – tavaly például a mezőgazdaságnak e szektorában felére (!) csökkent az iparági nyereség. Az orosz fő(bb) város(ok)ban már közvetlenül forgalmazzák a kínai importot.
Oroszországban már a nyereség is eltűnt
A 2025-ös stagnálás után 2026 első negyedévében már érezhetően visszaesett az orosz baromfiipar teljesítménye. A termelés országosan 2,6%-kal csökkent, miközben több vezető brojlerhús-termelő régióban ennél is nagyobb volt a zuhanás: a leningrádi régióban 9,8%-kal, a sztavropoli térségben 10,5%-kal, a tambovi régióban pedig 12,4%-kal esett vissza a kibocsátás. A Rosstat adatai alapján ez már nem egyszerű piaci hullámzás, hanem a jövedelmezőség romlásának következménye.
Az orosz húsipari szereplők szerint a baromfitartás nyeresége gyakorlatilag eltűnt. A termelők egy része nulla körüli eredménnyel zárta az első negyedévet, miközben az áram, a logisztika és más működési költségek tovább emelkedtek. A helyzetet jól jelzi, hogy az orosz baromfiipar nettó nyeresége már 2025-ben is 50%-kal, 15,7 milliárd rubelre, vagyis mintegy 210 millió dollárra esett vissza. A 2026 eleji ármozgások alapján az idei év pénzügyi teljesítménye még gyengébb lehet.
Kína olcsó csirkével nyomja az orosz piacot
Az orosz termelőkre különösen nagy nyomást gyakorol a kínai baromfihús-import megugrása. A Kínából érkező olcsó csirkemell eredetileg főként az orosz húsfeldolgozó ipar alapanyagaként jelent meg, ma azonban egyre inkább az élelmiszerboltok polcain is látható. Moszkvában és Szentpéterváron már közvetlenül is árulnak kínai csirkét.
Bár az importot kvóták és vámok korlátozzák, az orosz gazdák szerint a kínai csirkefilé olyan alacsony áron érkezik, hogy a védőmechanizmus nem tudja érdemben megfogni a piaci hatását. Az erős rubel tovább rontja a hazai termelők helyzetét: egyszerre teszi vonzóbbá az importot és nehezíti az exportot. Az orosz baromfiágazat ugyan lehetőséget lát a közel-keleti piacokban, de a járványügyi kockázatok és az árverseny miatt a 2026-os exportkilátások inkább óvatosak.
Európa ezzel szemben növekedési pályán maradhat
Miközben Oroszországban romlik a jövedelmezőség, az Európai Unió csirkehúságazata 2026-ban is bővülhet. Az USDA előrejelzése szerint az EU csirkehústermelése a 2025-ös 3%-os növekedés után idén további 1,3%-kal emelkedhet. A bővülést több tényező támogatja: az alacsonyabb betegségnyomás, a mérséklődő energia- és takarmányköltségek, valamint az erős belső kereslet. A fogyasztói trendek is kedveznek az ágazatnak, mert a sertés- és marhahús helyett egyre több piacon a baromfi- és halfogyasztás erősödik.
A termelési növekedésben Lengyelország és Spanyolország szerepe továbbra is meghatározó, hiszen ezek az EU legnagyobb csirkehústermelői közé tartoznak. Franciaországban az erős belföldi fogyasztás ad támaszt az ágazatnak, míg Hollandiában, Belgiumban és Németországban a környezetvédelmi és kibocsátáscsökkentési előírások fékezhetik a termelés bővítését. Vagyis az uniós növekedés nem lesz egyenletes, de az összkép így is kedvezőbb, mint az orosz baromfiipar helyzete.
Importban és exportban is mozog az uniós piac
Az EU csirkehúsimportja 2026-ban várhatóan további 1%-kal nőhet a 2025-ös 5,4%-os bővülés után. A növekedést elsősorban a vendéglátás és a HRI-szektor erős kereslete hajtja. Közben a beszállítói szerkezet is átalakul: az Egyesült Királyság exportja a szigorú uniós egészségügyi és adminisztratív előírások miatt visszaesett, Ukrajna szerepe pedig az uniós védintézkedések és az exportengedélyezési rendszer miatt korlátozottabbá vált. Ezzel párhuzamosan Thaiföld és Kína erősödött, utóbbi 2025-ben 36%-kal növelte az EU-ba irányuló csirkehúsexportját.
Az exportoldalon is javulás várható: az EU csirkehúskivitele a tavalyi visszaesés után 2026-ban mintegy 2%-kal nőhet. Ezt részben az alacsonyabb költségek javította versenyképesség segíti. Az uniós ágazatban ugyanakkor továbbra is vannak korlátok: a madárinfluenza, a Newcastle-betegség, az olcsóbb globális versenytársak és a szigorodó szabályozási környezet egyaránt határt szabhat a gyorsabb bővülésnek.
Magyarországnak is lehet tere, de nem automatikusan
A magyar baromfiágazat számára az európai és globális átrendeződés egyszerre jelent lehetőséget és versenynyomást. A hazai ágazat 2025-ben stabilabb pályára került: nőtt az export, mérséklődött az import, bővült a termelés, és az árak is emelkedtek. Ez jó kiindulópont lehet, de önmagában nem elég. A piacon továbbra is a hatékonyság, a költségkontroll, a járványvédelem, a stabil logisztika és a kiszámítható minőség dönthet.
A Közel-Kelet gyorsan bővülő baromfipiaca különösen érdekes lehet a magyar exportőrök számára. A térségben a népességnövekedés, a turizmus és a vendéglátás bővülése tartós importigényt generál. Bár a piacot jelenleg főként olcsó tömegtermelők uralják, a megbízható, jó minőségű, élelmiszer-biztonsági szempontból kiszámítható európai szállítók előtt is nyílhatnak rések. A magyar ágazatnak azonban ehhez nemcsak termékre, hanem versenyképes árra, tanúsításokra, kereskedelmi kapcsolatokra és fegyelmezett járványvédelemre is szüksége lesz.
Agrárágazat Tudástár: Baromfipiac – A baromfipiac a csirke-, pulyka- és egyéb baromfitermékek termelésének, kereskedelmének és fogyasztásának összességét jelenti. Alakulását a takarmány- és energiaköltségek, a járványügyi helyzet, az importverseny, a fogyasztói szokások és az exportlehetőségek egyaránt befolyásolják. Ha egy ország termelése visszaesik, miközben az import erősödik, az a hazai ágazat jövedelmezőségét és piaci pozícióit is gyengítheti.
