A francia tulajdonban álló HYPRED az elmúlt években számos újítást vezetett be a piacra. Az új tőgyhigiéniai készítmények mellett (pl. G-MIX POWER) számos újfajta terméket is kifejlesztett a szarvasmarha anyagforgalmi megbetegedések kockázatának csökkentésére. A HyDiet termékcsalád egy takarmányozási programot biztosít, melynek kulcsa öt különleges bólusz. Az egyik ilyen bóluszról szerzett tapasztalatokról és gyakorlati eredményekről beszélgettünk a csehországi Agro Chomutice RT Třtěnice-i központ munkatársával, Jaroslava Kořínkova állattenyésztővel.
Az AGRO Chomutice Rt. 1996-ban jött létre. Jelenleg 3.524 hektár földterületen gazdálkodnak, melyből 2.963 ha szántóföld művelésű, 555 ha-on pedig gyepgazdálkodás folyik. A vállalat dolgozói létszáma 127 fő. A növénytermesztés mellett a gazdaság tevékenységében meghatározó az állattenyésztés is, melynek fókuszában a tejelőszarvasmarha-tenyésztés és a sertéstenyésztés áll. A sertéstenyésztés színvonalát jól tükrözi, hogy 2013-ban kocánként 24,08 hízót állítottak elő, mely 2014-re 25,04-re növekedett. Szarvasmarha-tenyésztésük fő termelési célja a tejtermelés, melyet jelenleg 1.151 db Holstein-fríz tehén biztosít három, pihenőbokszos kialakítású telepen elhelyezve (Stare Smrkovice-ben, Hrádek nad Nisou-ban és Třtěnice-ben).
Az utóbbi 12 hónapban a laktációs tejtermelés elérte a 10.789 kg-ot, de az idei első 5 hónapban ez 11.021 kg-ra növekedett, ami 232 kg többletet jelent. Az átlagos teljesítmény az Agro Chomutice Rt-ben 23,43 l tej/takarmányozási nap. A Třtěnice-i telepen ez 24,75 l tej/takarmányozási nap. Třtěnice-n 310 tehenet tartanak, az állatok jellemzően pihenőbokszos istállókban szabadon vannak elhelyezve. Egy- egy csoport nagysága 40 tehén, az ő elhelyezésükre szolgáló tér korlátokkal elválasztott etető- és pihenő térre osztott. A fejés naponta kétszer történik, tizenkét óránként. Ezen a telepen szerzett, Bolitrace BIOTIN bólusszal kapcsolatos tapasztalatokat mutatja be Jaroslava Kořínkova.
Mit vártak a Bolitrace BIOTIN bólusztól?
Mint a nevéből is már látható, ennek a bólusznak fő alkotó elemét a biotin képezi. A biotin a B-vitaminok csoportjába tartozik, amely a szarvasmarha számára egyik alapvető vitamin. Ezt számos tanulmány is megerősítette, melyek szerint pozitívan hat a szarvak növekedésére, és fokozza a tejtermelést. Ennek a vitaminnak a hiánya a magas hozamú tejelőteheneknél csökkent tejtermelést okozhat, illetve a szaruképletek lágyságához vezethet. Fontos szerepet játszik a glükóz, a lipidek és a fehérjék szintézisében, vagyis a tejtermelés növekedésében.
Jaroslava Kořínková 2014 novemberében kezdte alkalmazni a Bolitrace BIOTIN-t Třtěnice-ben, miután egyeztetett a főállattenyésztővel, Jaroslav Veberrel. – A Bolitrace Biotin fontos vitaminokat és nyomelemeket tartalmaz, amelyek befolyásolják a termékenységet, a további reprodukciót, hatással vannak a teljesítményre és a tőgy egészségére, valamint a csülök minőségére. Ezt a tájékoztató áttanulmányozásából és a bólusz összetételéből tudtam meg. Később a rendelkezésre álló forrásokból olvastam, hogy ezek az anyagok hogyan segítik a tejtermelést – foglalta össze Kořínková. Hozzátette: „hogy legyen némi összehasonlításunk, úgy döntöttünk, hogy a bóluszokat a páratlan számú teheneknek adjuk, így nem fogjuk befolyásolni, hogy a jobb vagy a problémásabb tehenek kapják (termelő, kezelt vagy kezeletlen, sánta, stb.). Egyszerűen ki akartuk próbálni, hogy mennyire igaz a gyártó állítása.” Összesen 80 tehén kapott Bolitrace BIOTIN-t, ezek közül 56 tehén már megellett. Ennek az 56 tehénnek a termelési adatait hasonlítottuk össze 37 kezeletlen tehénével. A bólusz beadása szárazra állításkor történt, csülökápoló kalodában, és személyesen Kořínková végezte el. – Beadás után vártuk az ellést, és közben eldöntöttük, hogy mit fogunk figyelni, és mire fogunk koncentrálni – mondta Jaroslava Kořínková.
A borjak egészségi állapotának javulása
– Tekintettel arra, hogy olyan eredményeket akartunk elérni, amelyek információs erővel bírnak, nem csak a teheneket figyeltük meg, de a borjakat is – emelte ki Kořínková, hozzátéve: „az eredmények értékelésekor a legnagyobb figyelmet a borjak általános életképessége kapta, szopási reflex, születéskori testhőmérséklet, továbbá az első 60 nap tejtermelése. Figyelemmel kísértük még a tejelő tehenek egészségi állapotát az ellés után, összpontosítva a magzatburok-visszamaradásra, lábvégek állapotára, testhőmérsékletre és általában a problémásabb tehenekre. A következő lépésben meg fogjuk figyelni a reprodukciót is.” A megfigyelés alatt álló csoportban 56 borjú volt, melyek közül 35 (62,5%) teljesen egészséges volt, a kontrollcsoporthoz képest, ahol a 37 borjúból 14 (37,8%) volt teljesen egészséges. Ezenkívül figyelték a légúti megbetegedések előfordulását. Azoknál a borjaknál, ahol a tehenek Bolitrace BIOTIN-t kaptak, csupán 19,6%-ban fordult elő a kontrollcsoporthoz képest, ahol is 35,2%-ban jegyeztek fel ilyen betegséget. Hasmenéses tünetek a kísérleti csoport borjainak 14,3%-ában, a kontroll csoportban pedig 18,9%-ban jelentkeztek. Ezt az eredményt Jaroslava Kořínková így kommentálta: „ez egy kiváló eredmény, mivel a borjak 2/3-a teljesen egészséges volt, különösképpen mivel tél volt, és a többi telepen problémák voltak a borjakkal.” Fontos megjegyezni, hogy ezen a telepen a borjak kint vannak, kültéri istállókban, szemben cég másik két telepével (Hrádek nad Nisou-i és a Stare Smrkovice-i). A múltban sok esetben megtörtént, hogy a borjak nem akartak inni, ez most a megfigyelt csoport borjaira nem volt jellemző.
A borjaknál megfigyeltük a kezelésre való jobb reagálást
Egy másik tényező, amelynél különbség mutatkozott a csoportok között, a kezelésre való reagálás (amennyiben ilyenre szükség volt). – A kontrollcsoportnál a kezelés hosszabb ideig tartott, akár két nappal is, vagy váltani kellett antibiotikumot, miközben a Bolitrace BIOTIN-nal kezelt tehenek borjai gyorsabban reagáltak – mondta Jaroslava Kořínková. A fentiekből az következtethető, hogy amennyiben azoknál a borjaknál, amelyek olyan tehenektől születtek, akik bóluszt kaptak, előfordult valamilyen betegség, az egészségi állapotuk gyorsabban javult, ezáltal a kezelés költséghatékonyabb volt.
És mi a helyzet a tehenek állapotával az ellés után?
A tejelőtehenek egészségi állapotában is megfigyelhető volt a különbség a két csoport között, még ha nem is olyan szembetűnő mértékben, mint a borjaknál. A kísérleti csoportban 24 tehén volt (42,9%) teljesen egészséges, a kontroll csoport 14 tehenével szemben (37,8%). A végtagok állapota a kísérleti csoportban az állatok 7,1%-ánál rosszabbodott, a kontrollban viszont ez a szám 10,8%, magzatburok-visszamaradás, méhgyulladás a kísérleti csoportban 5,4%-ban mutatkozott, szemben a kontrollcsoport 13,5%-ával, viszont az ellés utáni teljes állapotromlás magasabb hőmérséklettel 39,3%-ál fordult elő 27%-kal összehasonlítva. Az utóbbi tényező a kontroll csoport előnyére mutatkozott, amit Kořínková asszony így magyarázott: „az utolsó három, biotinnal kezelt tehén magas hőmérsékletű időszakban ellett, ami egyértelműen befolyásolta az állapotukat. Ezért ezt a tényezőt a továbbiakban is figyelni fogjuk, hogy objektíven ki tudjuk értékelni.” A csülkök kezelésénél is láthatóak különbségek mutatkoztak, kisebb lepattogzások, feszesebb szaru, melyet a körömápolók is megerősítettek. Ez is alátámasztja azt a tényt, hogy a biotinnak pozitív hatása van a csülökszarura.
A tejtermelés növekedése a Bolitrace BIOTIN bólusszal kezelt csoportban
56 Bolitrace BIOTIN-nal kezelt tehenet hasonlítottunk össze, 37 tehénnel, akik nem kaptak bóluszt. A különbségek a laktáció különböző szakaszaiban figyelhetőek meg. A legnagyobb emelkedés a biotinnal kezelt teheneknél a 20. napig volt, átlagosan 2,23 kg tej/nap tehenenként. A 40. napig a tejtermelés átlagban 1,9 kg-mal növekedett tehenenként, naponta. Ha ezt pénzben fejezzük ki, akkor ez átlagban 14,30 Kč többlet naponta, tejelő tehenenként (a tej kalkulált ára: 7,50 Kč/kg) a kontroll csoporttal szemben.
A befektetés megtérülése egyetlen hónap alatt csak a tejből származó bevételnek köszönhetően
Látható, hogy a Bolitrace BIOTIN bólusz ára csupán a tejjel, 31 laktációs nap alatt megtérült, vagyis egy hónap alatt. A számolásnál csupán a többlettej többletbevételét vették figyelembe, és nincsenek számszerűsítve az állatorvos, a gyógyszerek és a szelén költségei, amit nem kellett alkalmazni a kísérleti csoportban, továbbá a tehenek ellés előtti könnyebb kezelhetősége és a borjúk születésük után gondozása sem lett figyelembe véve. – Még ma is látható, hogy a kísérleti csoport borjainak nincs szüksége olyan gondozásra, mint a kontrollcsoportnak, egyszerűen kevesebb velük a gond. A legfontosabb az első két hónap, ahol valóban látható, hogy biotinnal kezelt tehenek borjai jobban vannak. Ha a borjú egészséges, előbb lehet elválasztani, és előbb mehet csoportba is. Én mint állattenyésztő főleg a borjaknál látom a megtérülést. Mi több, nincs szükség a teheneket érintő beavatkozásra, vitaminok és hasonlók alkalmazására – mutat rá végül a Jaroslava Kořínková.
Ing. Juraj Petrina
Ing. Juraj Petrina
HYPRED CZECH s.r.o.
A fényképek a cég archívumából származnak
