Magyarország viszonylatában harmadik éve beszélhetünk valamilyen típusú szárazságról és a kukorica számára aszályról. Az idei évben a szemkitelítődés kori aszály befolyásolta leginkább a betakarított termésünk mennyiségét.
Eredményeként sok termelő meglepődve szemléli a betakarítási eredményeket: a szemszám, térfogat megvan, viszont a hektolitertömeg hiányzik.
Egyszerűen, a kukorica nem nyomja a mérleget.
A kukorica virágzási periódusában még nem lépett fel a vízhiány, azonban a megtermékenyült szemek kitöltésére a növénynek már nem volt elég erőforrása.
A hőmérsékleti értékek az átlagos felett alakultak, ugyanakkor számottevő csapadék csak augusztus végén érkezett, amely már késő volt, hogy az jelentős változást hozzon a kukoricakeményítő beépülése, és felhalmozása során.
A kukorica „okos” növény. Fejlődési szakaszaiban folyamatosan racionalizálja a termésmennyiségét az elérhető erőforrások függvényében.
Ez azt jelenti, hogy a végleges termés mennyiségét az elérhető víz és tápanyagok mennyiségének függvényében változtatja a növény.
A szárazság csökkenti a talajban elérhető nedvességtartalmat, amely kihat a vízben oldottan felvehető tápanyagok mennyiségére is.
A kukorica optimalizációs ciklusai
Korai optimalizáció
(6 leveles kortól–virágzásig)
A racionalizálási folyamat hat leveles kortól a virágzásig a szemsorok számára, és a sorokban képződő szemek számára van hatással.
Ebben a stádiumban nem vesszük észre a terméscsökkenésre gyakorolt hatást, mivel a csőkezdemények túl aprók ahhoz, hogy megfigyeljük őket.
Az esetek többségében azonban itt dől el, hogy 10–12 tonna/ha termés alatt vagy felett fogunk betakarítani.
Virágzáskori optimalizáció
A virágzás időszakában a kukorica termését elsősorban külső tényezők befolyásolják: hőmérséklet, szél, csapadék.
A hibrid az együttes virágzat megjelenésével, és azok fogadó képességének elnyújtásával tudja befolyásolni a megtermékenyült szemek számát.
Ha a megtermékenyülés hiányos, de a későbbi időszakban az erőforrások elérhetőek a növény számára, a szemkitelítődési folyamat alatt a növény próbál kompenzálni.
Ebben az esetben nagy gömbölyű szemeket találunk a csövön.
A reakciót már a tejes éréskor is jól megfigyelhetjük.
Azok a szemek, melyek nem duzzadtak fel, de a perikarpium alatt látjuk a sárgás embriót – a sikeres megtermékenyülés jele – azok ezt a racionalizációt mutatják.
Megtermékenyült szemek optimalizációja
(Megtermékenyüléstől a tejes érésig)
A sikeres megtermékenyülés után a kukorica folytatja a termés racionalizációs folyamatot.
Ha az elérhető erőforrások mennyisége csökken a talajban, a növény a legalacsonyabb fejlődésű szemekbe nem szállít energiát.
Az esetek többségében a legkésőbb megtermékenyült szemeket áldozza fel a növény, ami a cső felső részét érinti.
Erre következtethetünk, ha a csövön üres maghéjakat látunk.
Sajnos az idei évben sok helyen találkozhattunk ezzel a jelenséggel, amely jelentős terméskiesést okozott a termelőknek.
Szemkitelítődés optimalizációja
(Tejes éréstől a betakarításig)
Ilyenkor már nem beszélhetünk a szemek számának racionalizációjáról.
A növény a további racionalizációs folyamatokat a beépített keményítő mennyiségével tudja befolyásolni, és nagyon ritka, hogy egy-egy szem irányába leállítja a tápanyagáramlást.
A racionalizációs folyamat jele, hogy a szemek könnyűek lesznek, mivel csökken a beépített keményítő mennyisége.
A csövön jól felismerhető a folyamat hatása, mivel a szemek végei „összeasznak”.
A növénynek nincs elegendő erőforrása a szemkitelítődés folyamatában ezért nem tölti ki teljesen a maghéj alatti területet.
A maghéj beráncosodik, és rásimul a kitöltött rétegre.
A megfelelő hibridválasztással csökkenthetjük a kockázatunkat, növelhetjük a betakarított termés mennyiségét és a jövedelmezőségünket.
Források:
Prude University Agronomy Department Yield Loss During Grain filling
Fehérvári Sándor, Monsanto Fejlesztés vezető