Hektolitersúly? és ami mögötte van

Magyarország viszonylatában harmadik éve beszélhetünk valamilyen típusú szárazságról és a kukorica számára aszályról. Az idei évben a szemkitelítődés kori aszály befolyásolta leginkább a betakarított termésünk mennyiségét.

Eredményeként sok termelő meglepődve szemléli a betakarítási eredményeket: a szemszám, térfogat megvan, viszont a hektolitertömeg hiányzik.

Egyszerűen, a kukorica nem nyomja a mérleget.

A kukorica virágzási periódusában még nem lépett fel a vízhiány, azonban a megtermékenyült szemek kitöltésére a növénynek már nem volt elég erőforrása.

A hőmérsékleti értékek az átlagos felett alakultak, ugyanakkor számottevő csapadék csak augusztus végén érkezett, amely már késő volt, hogy az jelentős változást hozzon a kukoricakeményítő beépülése, és felhalmozása során.

A kukorica „okos” növény. Fejlődési szakaszaiban folyamatosan racionalizálja a termésmennyiségét az elérhető erőforrások függvényében.

Ez azt jelenti, hogy a végleges termés mennyiségét az elérhető víz és tápanyagok mennyiségének függvényében változtatja a növény.

A szárazság csökkenti a talajban elérhető nedvességtartalmat, amely kihat a vízben oldottan felvehető tápanyagok mennyiségére is.

A kukorica optimalizációs ciklusai

Korai optimalizáció

(6 leveles kortól–virágzásig)

A racionalizálási folyamat hat leveles kortól a virágzásig a szemsorok számára, és a sorokban képződő szemek számára van hatással.

Ebben a stádiumban nem vesszük észre a terméscsökkenésre gyakorolt hatást, mivel a csőkezdemények túl aprók ahhoz, hogy megfigyeljük őket.

Az esetek többségében azonban itt dől el, hogy 10–12 tonna/ha termés alatt vagy felett fogunk betakarítani.

Virágzáskori optimalizáció

A virágzás időszakában a kukorica termését elsősorban külső tényezők befolyásolják: hőmérséklet, szél, csapadék.

A hibrid az együttes virágzat megjelenésével, és azok fogadó képességének elnyújtásával tudja befolyásolni a megtermékenyült szemek számát.

Ha a megtermékenyülés hiányos, de a későbbi időszakban az erőforrások elérhetőek a növény számára, a szemkitelítődési folyamat alatt a növény próbál kompenzálni.

Ebben az esetben nagy gömbölyű szemeket találunk a csövön.

A reakciót már a tejes éréskor is jól megfigyelhetjük.

Azok a szemek, melyek nem duzzadtak fel, de a perikarpium alatt látjuk a sárgás embriót – a sikeres megtermékenyülés jele – azok ezt a racionalizációt mutatják.

Megtermékenyült szemek optimalizációja

(Megtermékenyüléstől a tejes érésig)

A sikeres megtermékenyülés után a kukorica folytatja a termés racionalizációs folyamatot.

Ha az elérhető erőforrások mennyisége csökken a talajban, a növény a legalacsonyabb fejlődésű szemekbe nem szállít energiát.

Az esetek többségében a legkésőbb megtermékenyült szemeket áldozza fel a növény, ami a cső felső részét érinti.

Erre következtethetünk, ha a csövön üres maghéjakat látunk.

Sajnos az idei évben sok helyen találkozhattunk ezzel a jelenséggel, amely jelentős terméskiesést okozott a termelőknek.

Szemkitelítődés optimalizációja

(Tejes éréstől a betakarításig)

Ilyenkor már nem beszélhetünk a szemek számának racionalizációjáról.

A növény a további racionalizációs folyamatokat a beépített keményítő mennyiségével tudja befolyásolni, és nagyon ritka, hogy egy-egy szem irányába leállítja a tápanyagáramlást.

A racionalizációs folyamat jele, hogy a szemek könnyűek lesznek, mivel csökken a beépített keményítő mennyisége.

A csövön jól felismerhető a folyamat hatása, mivel a szemek végei „összeasznak”.

A növénynek nincs elegendő erőforrása a szemkitelítődés folyamatában ezért nem tölti ki teljesen a maghéj alatti területet.

A maghéj beráncosodik, és rásimul a kitöltött rétegre.

A megfelelő hibridválasztással csökkenthetjük a kockázatunkat, növelhetjük a betakarított termés mennyiségét és a jövedelmezőségünket.

Források:

Prude University Agronomy Department Yield Loss During Grain filling

Fehérvári Sándor, Monsanto Fejlesztés vezető