Marketingre vár a magyar zöldség-gyümölcs-ágazat

Jelentős tartalékok vannak a hazai zöldség- és gyümölcstermesztési ágazatban. Ugyanakkor a hatékonyabb, eredményesebb piaci jelenléthez termelési-értékesítési összefogásra és erőteljesebb marketingre van szükség.

Hogyan értékeli a 2014-es évet, és ön szerint mit hoz a jövő év a zöldség-gyümölcs-ágazat számára?

– A zöldség-gyümölcs-ágazat 2014-ben az előzetes becslések szerint mintegy 250 milliárd Ft elsődleges termelési értéket állított elő, melynek kiskereskedelmi árértéke 700 milliárd Ft. Ez 150-160 ezer családnak a megélhetését biztosítja. A zöldség-gyümölcs-ágazat erősen exportorientált, kb. a megtermelt áru, frissen vagy feldolgozva, 50%-ban kerül exportra.

Mi jellemezte a 2014-es termelői évet?

– 2013-2014 tele szokatlanul enyhe volt, mely az egész szezonban növényvédelmi problémákat okozott, elsősorban a kártevők tekintetében. Egész Európában elmaradtak a tavaszi fagyok, így főleg gyümölcstermesztésben a legtöbb fajnál rekord terméseket takarítottak be a gazdák, és európai szintű túlkínálat alakult ki. Ezt tetézte augusztus közepétől az orosz importstop. Az év elején a tavaszi aszály nehezítette főleg a szántóföldi zöldségek vetését, míg augusztustól a rendkívül csapadékos időjárás jelentett gondot a szántóföldi növények betakarításánál, de például Szentes környezetében még a hajtatásban is több 100 milliós kárt okozott a sok csapadék, melyre az elmúlt évtizedekben nem volt példa. A sok csapadék kihatott a betakarításnál a minőségre, és a tárolt termékeknek ez nem tett jót.

Magyarországon a becslések szerint 2014-ben mintegy 15-16%-kal termett több zöldségekből, gyümölcsökből pedig 25-28%-kal, mint 2013-ban. Ennek ellenére a termelők döntő többsége (főleg a gyümölcstermelők) nem lehetnek elégedettek az elért eredményekkel. Gyümölcsféléknél a két legfontosabb kultúránál (alma, meggy) túltermelés alakult ki, rendkívül alacsony termelői árak mellett.

A kormányzati beavatkozások csak részben tudták enyhíteni a termelők veszteségeit. Az uniós válságkezelésből Magyarország és így a termelők gyakorlatilag nem részesültek. Az almánál végzett közös marketingprogram és iskolagyümölcs összességében eredményes volt. Az elindult magyar termék iránti népszerűsítés, hungarikum-törvény stb. érezteti kedvező hatását.

A zöldség-gyümölcs-ágazat termelői 2015-ben legtöbb kultúránál megelégednének a 2014-es hozamokkal, de termelői árakkal nem. Továbbá, minőségi javulás kell, hogy biztonságosabb legyen az értékesítés és az elvárt jövedelem.

A földművelésügyi tárca tájékoztatása szerint az előző évekhez képest a zöldség-gyümölcs-ágazat kapja majd a megnövekedett finanszírozási mozgástéren belül a legnagyobb támogatási összeget, ami lényegesen több lesz a korábbinál.

Milyen előnyöket jelenthet ez az ágazat számára?

– A zöldség-gyümölcs-ágazat a 2007-2013-as támogatási periódusban gyengén teljesített. A kertészetek korszerűsítésére kiírt pályázatok közül mind az ültetvénytelepítési, mind a termelő berendezések (üvegház, fólia) és a postharvest (hűtés, áruvá készítés) területén csak részben valósultak meg a kitűzött célok. 2014-2020 közötti időszakra a FruitVeB Zöldség-Gyümölcs Ágazat legtöbb alágazata jelentős tőkebefektetés mellett, nagyszámú munkaerőt képes foglalkoztatni. Ez összecseng a kormányzat közép- és hosszú távú foglalkoztatáspolitikájával. Kiemelten kezeli az ültetvénytelepítést, korszerűsítést, termesztő berendezések építését, ehhez tartozó energetikai beruházásokat. Mivel a kormányzat az elmúlt években pozitívan döntött a termálvíz felhasználásáról a kertészetben, ezért ez az elkövetkező években várhatóan sok hajtató kertész fog komoly beruházásokat végezni. A tervek szerint kiemelt az öntözési terület növelése, korszerűsítése. Itt főleg a szabadföldi zöldségtermesztők és gyümölcstermesztők tudnak majd pályázni. A legnagyobb tételt, kb. 320 milliárd Ft-ot a támogatások közül az élelmiszeripar fejlesztésére szánják. Még nem tudja pontosan a zöldség-gyümölcs-ágazat, hogy ebből mennyi fog jutni a különböző feldolgozók létesítésére, korszerűsítésére.

A FruitVeB stratégiájában meghatározott várható termelésnövekedés (kb 1 millió tonna) 60-70%-át csak feldolgozott formában lehet majd biztonságosan értékesíteni, ezért jelentős beruházásokat kell létrehozni ezen a területen is.

Az egész mezőgazdaságnak, ezen belül a zöldség-gyümölcs-ágazat szereplőinek talán az utolsó esélyük lesz, hogy pályázatok útján a gazdaságaikat újra fejlesszék, korszerűsítsék, hogy 2020 után is hatékonyan és versenyképesen tudjanak termelni, ellenkező esetben stagnálás, megszűnés is bekövetkezhet.

Azzal mindenki tisztában van, hogy a frisspiaci termékek piacra jutásának alapfeltétele a korszerű hűtési, árukészítési, valamint logisztikai rendszerek létrehozása.

Hogyan ítéli meg a jelenleg rendelkezésre álló kapacitásokat a termelés szemszögéből?

– A rendszerváltás óta a vásárlási szokások átalakultak Magyarországon. A legnagyobb változást az áruházláncok, diszkontok megjelenése idézte elő. Ma a friss zöldség-gyümölcs éves átlagban 50-60%-ban itt talál gazdára. Az export tekintetében – ha közvetítő útján is – mintegy 80-90%-os ez az arány. Ez merőben más kereskedést követel meg a beszállító részéről. Ugyan az elmúlt években az áruházlánci forgalom növekedése lelassult, de véleményem szerint ez az arány az elkövetkező években is meg fog maradni. A kis helyi piacok forgalma növekszik, jelenleg 7-10% körül van, viszont a helyi kis boltok forgalma csökken. Áruházlánci beszállításhoz rengeteg feltételnek kell megfelelni, melyeknek egyedi beszállító, termelő – hacsak nem nagyon nagy, de ilyenből kevés van -, vagy egy-egy speciális termékkel rendelkezik, nem tud megfelelni. Itt a termelői összefogásnak nagy jelentősége van, hogy nagy mennyiségű egységes árualappal, folyamatosan is tudják szolgálni a vevőket. Ugyanez vonatkozik az export-eladásokra is. Az unió nyugati felén erre találták ki a tész-eket. Nálunk 2002-2005 között alakult a legtöbb termelési-értékesítési szövetkezet, melyek jelenleg a zöldség- és gyümölcsforgalom 17-20%-át fedik le. Az elmúlt években sok hiba „csúszott” a tész-ek működésébe, a termelők jelentős része idegenkedik a közös értékesítéstől, pedig azt látni kell, hogy összefogás nélkül a piacok egy jelentős részét el fogjuk veszíteni. Folyamatosan növekszik a csomagolt, félkész termék aránya a kereskedelemben. Ez, például Németországban 80-85%, itthon ennek feltételeit egy-egy termelő hatékonyan nem tudja megvalósítani. Az elmúlt években sokat javult (a kiírt pályázatokat követően) a hűtési, áruvá készítési, logisztikai rendszer Magyarországon. Bízunk benne, hogy a 2014-2020-as időszakban továbbra is lesznek lehetőségek ezek bővítésére, korszerűsítésére. További korszerű tárolók építése szükséges a tárolt termékek (alma, hagymafélék, gyökérzöldségek stb.) részére, hogy ne a betakarítási időszakában kelljen nyomott áron értékesíteni a terményeket.

Véleménye szerint mekkora potenciális lehetőség rejlik a hazai közösségi zöldség-gyümölcs-doboz rendszerben?

– Pár éve egy holland szakembercsoport értékelte, hogy az egyes európai országok mezőgazdasági termelésben potenciálisan milyen „tartalékok” vannak. Magyarországra 30-35%-os hatékonyságot mutatott ki (Hollandia 95%), tehát ez azt jelenti, hogy Magyarország csúcstechnológiák bevezetésével akár megháromszorozhatná termelését. Jelenleg a magyar mezőgazdaság körülbelül 15 millió főre állít elő élelmiszereket.

A zöldség-gyümölcs-ágazat termelési produktumának – frissen vagy feldolgozva – kb 50%-a kerül exportra.

A FruitVeB Zöldség – Gyümölcs Szakmaközi Szervezet 2014-2020 időszakra elkészített és a kormányzat részéről elfogadott stratégiában kb. 1 millió tonna növekedést prognosztizál, abban az esetben, ha a kitűzött célok, beruházások meg tudnak valósulni, és kb. 100 ezer új munkahely is teremtődhet. Jelentős ültetvény-korszerűsítések, termesztő berendezések, korszerűsítések szükségesek ahhoz, hogy e célok megvalósuljanak. Kulcsszavakká válnak a minőség, hatékonyság, élelmiszerbiztonság.

Véleménye szerint ma vagy 5-10 évvel korábban volt „könnyebb” ebben az ágazatban dolgozni?

– Az elmúlt 20 évben gyökeres változások következtek be a zöldség-gyümölcs-ágazatban is. Az informatika térhódítása, korszerű növényvédelem, tápanyag utánpótlás stb. a termelésben, a kereskedelem az élelmiszer biztonsági követelmények, az uniós csatlakozás után a termékek szabad áramlása olyan változásokat hozott, melyre a legtöbb kertész nem, vagy csak részben tudott reagálni.

20 évvel ezelőtt egy jó képességű kertész úgy gondolta, hogy mindenhez ért, a termeléshez, a hatóságokkal kapcsolatos ügyek intézéséhez, kereskedelemhez. Sokan csak az elmúlt években döbbentek rá, ha fejlődni akarnak, akkor a feladatokat meg kell osztani. Mivel a gazdaságok döntő többsége kicsi, közepes ezért kényszerből is, költség takarékossági szempontból is saját maga akart minden feladatot elvégezni, ennek az lett a következménye, hogy folyamatosan vesztett a hatékonyságból, ami végső soron jövedelemcsökkenéshez, fejlesztések elmaradásához vezetett.

A jól működő integrációk (tész-ek) ezt a problémát látva ebben nyújtottak, nyújtanak segítséget (szaktanácsadás, pályázat írás, fejlesztési tanácsadás, postharvest és hűtés, áruvá készítés, értékesítés). Itt a termelőnek, tagnak „csak” a termeléssel kell foglalkozni, amihez amúgy is a legjobban ért.

Mit tanácsol azoknak, akik most szeretnének mezőgazdasági vállalkozást indítani? Mely szempontok figyelembe vételével dönthet a gazda megalapozottan arról, hogy zöldség – gyümölcstermesztésre adja a fejét?

– Két külön típust különböztetnék meg. Egyrészt azokat, akinek családi alapon van már valami kötődése a mezőgazdasághoz, másrészt aki teljesen „szűzen” kezd ebbe a tevékenységbe. Talán az elsőnek könnyebb helyzete van. Mindenképpen javaslom, hogy alaposan járja körbe a témát, ne csak azért kezdjen mezőgazdasági vállalkozásba, mert csábítóak a támogatási rendszerek. Keressen olyan integrátort (leinformálva), mely a korábban leírtaknak megfelel. Folyamatosan képezze magát, ebben a zöldség-gyümölcs-ágazatban a jól működő tész-ek, egyéb területen, a Nemzeti Agrárkamara a falugazdászokon keresztül tud segítséget adni. Aki a mezőgazdaságban (azon belül zöldség-gyümölcs-ágazatban) kíván tevékenykedni, annak elszántnak és kitartónak kell lennie, de biztosan sok örömet is fog hozni a minden évben megújuló természetben dolgozni.

A tapasztalatai szerint mennyire megoldott a szakma utánpótlása? A mai fiatalok mennyire nyitottak arra, hogy zöldség – gyümölcs ágazatban dolgozzanak?

– Jómagam 36éve dolgozom a szakmában, de előtte az egyetem és középiskola alatt is a szülői háznál kertészkedtem. Szerencsés embernek éreztem magam, mert a munkám egyúttal a hobbim is. Talán az elmúlt 10-15 évben, amikortól felsőbb vezető lettem, kevesebb időm jut a kertészkedésre, még most is a legjobb kikapcsolódásom, ha gyümölcsösömben valamilyen fizikai munkát tudok végezni.

Sajnos a 90-es évektől a mezőgazdaság és azon belül a zöldség – gyümölcs ágazat is leértékelődött. A szakközépiskolákba azon tanulók kerültek – kivéve a „megszállottakat” -, akiket nem vettek fel „menő” szakmát jelentő középiskolákba, gimnáziumba. Véleményem szerint nagyot romlott az egyetemi, főiskolai felvételi rendszer (eltérő szakirányú egyetemekre való jelentkezés lehetősége, szóbeli felvételi eltörlése, kredit pontos rendszer stb.). A családon belül, ahol még folyt mezőgazdasági termelés, nem volt jövőkép. A falusi házaknál a termelés megszűnése is nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy nem lett vonzó a mezőgazdaságban dolgozni. Irigykedve nézem, amikor Hollandiában járok a 3 generációs kertész családokat. Szerencsére nálunk is a kormányzati segítségnek köszönhetően megindult egy pozitív folyamat, a fiatal gazdák segítése, plusz támogatási források hatására egyre több fiatal lát újra lehetőséget a mezőgazdaságban. A kertészet, azon belül is a zöldség-gyümölcs-ágazat rendkívül munkaigényes, aránylag kis felületen nagy tőke befektetéssel magas értékeket lehet előállítani. A termelést legjobban a bővített újratermelésre alkalmas családi gazdaságok tudják leghatékonyabban megvalósítani, kötődve az értékesítést, szaktanácsadást megoldó integrációkhoz.

A tudatos vásárlók száma egyelőre alacsony, és így is marad mindaddig, amíg az emberek kénytelenek árállás szerint vásárolni.

Véleménye szerint állami szinten milyen programokra, projektekre lenne szükség, hogy az emberek tudatosabb fogyasztókká váljanak, és a hazai zöldséget és gyümölcsöt részesítsék előnyben?

– Az elmúlt években Magyarországon is egyre több a tudatos vásárló. Véleményem szerint a vásárlónak joga van tudni, hogy amit megvesz és elfogyaszt, az mennyire egészséges élelmiszer. Az is természetes, hogy ehhez minél olcsóbban kíván hozzájutni a fogyasztó. Az igazi áttörés a rendkívüli károkat okozó 2011-es „német uborkabotrány” után következett be. Ma már a fogyasztók tudatosan keresik a magyar termékeket. Egyre többen vannak, akik veszik a fáradtságot, hogy elolvassák a csomagoláson lévő információkat. Ugyanakkor még sok megoldandó kérdés van, amelyekre megoldást kell találni azért, hogy a vásárlók bizalmát visszaszerezzük a magyar zöldség-gyümölcs-termékekre. Rendet kellene tenni a rengeteg védjegy, logó használatában, mert sokszor még a szakember sem tudja, hogy egy-egy védjegy mögött milyen garanciák állnak. Ezeket a védjegyeket mikor lehet, kötelezően mikor kell engedni, használni (pl. ma több áruházlánc nem engedi az unió, OEM-, OFJ- védjegy használatát). Zöldség-gyümölcsnél meg kellene szüntetni a saját márkás termékek forgalmazását, helyette a beszállító cég, termelő logóját kellene kötelezően használni, mert így a fogyasztónak sokkal nagyobb lenne a bizalma a magyar termékek iránt. Az elmúlt években pozitív elmozdulás van a promóció, marketing területén is (dinnye, alma, paprika stb.), de ennél sokkal többet kellene fordítani a zöldség-gyümölcs magyarországi reklámjára, hasonlóan, mint a bor marketingjére. Ha ez megvalósulna, pár év múlva hasonló eredményekről tudnánk beszámolni. Rendkívül pozitív a helyi értéktárak, hungarikumok területén végzett tevékenység. Bízom benne, hogy több zöldség és gyümölcs is megkapja ezen minősítéseket.

Az elmondottakból is látszik, hogy rengeteg teendő, munka vár ránk annak érdekében, hogy 2014-2020-as fejlesztési periódus után megerősödve, egyre több fiatal termelővel fel tudjuk venni a kiélezett versenyt. Csak összefogva közösen érhetjük el célunkat. Ehhez kérem a szakma egészének segítségét a FruitVeB Zöldség – Gyümölcs Szakmaközi Szervezet nevében.

Czékus Mihály