Lapzárától lapzártáig | December

Több mint 13 ezer nehéz sorsú emberen segített idén a Magyar Élelmiszerbank Egyesület és a Syngenta Élelmiszerlavina programja. A résztvevő 37 önkormányzat és civil szervezet földjein összesen csaknem 170 tonna egészséges élelmiszernövényt termesztettek, több mint ezer ember aktív bevonásával.

A program lényege, hogy a felajánlott több millió forint értékű vetőmagból a résztvevők helyben – szakmai felügyelettel – burgonyát, zöldborsót, csemegekukoricát, karfiolt, vöröshagymát, fejeskáposztát, paprikát termesztettek, majd ezt odaadták a környéken élő időseknek, rászorulóknak, fogyatékkal élőknek, szociális intézményeknek.

Minden szempontból rekordot jelentett az idei év. A jótékonysági kezdeményezés révén 2014-ben 37 önkormányzat és civil szervezet kapott több millió forint értékű vetőmagot, amelyeket összesen 67 hektárnyi termőföldbe vetettek el tavasszal. A támogatottak hátrányos helyzetű országrészekből kerülnek ki, olyan települések is szerepelnek a nyertesek között, ahol már generációk nőttek fel úgy, hogy nem ismerik a mezőgazdasági művelést.

A program fontos hozadéka a kézzelfogható segítségen túl az is, hogy a benne tevékenykedők megtanulhatják, hogy a saját kertjüket hogyan hasznosítsák, s ezáltal visszataláljanak a munka világába. Nagyon fontos lenne, hogy a jelenleg kihasználatlan kiskertekben ismét egészséges élelmiszernövények termesztésébe kezdjenek a családok, a program ezt a célt is szolgálja.

Bevezetik a földadót?

Forrásszűkében lévő kistelepülések számára lehet megoldás a hektáronkénti ötezer forint új helyi adó, amitől hangos volt az agrárvilág az elmúlt hetekben. A jövő évi adótörvény-tervezet alapján merült fel annak lehetősége, hogy jövőre az önkormányzatok adóztatási lehetőségeit kiszélesítik, és a földadó bevezetését látják a legkézenfekvőbb megoldásnak. Annál is inkább, mert csak olyan adótárgyat kellett ehhez keresni, amit sem központi, sem helyi adó még nem terhel.

A földadóról szóló 1991-es törvényt 2012-ben hatályon kívül helyezték, a helyi adók pedig csak a belterületi földekre vonatkoztak. Tehát valóban „szabad préda” volt. Csak 20 hektár fölött, hektáronként kb. 5 ezer forint adóról szóltak eredetileg a hírek, de a konkrét adómértéket mérlegelhették volna. A települési adónál semmilyen maximumot nem határozott meg ugyanis a kormány.

Az új adónem csak magánszemélyekre vonatkozna, tehát a vállalkozók és vállalkozások mellett más önkormányzatokra, és az államra sem vethető ki a teher. Ez már önmagában elég diszkriminatívan hangzik. De az örök probléma, azaz az osztatlan közös tulajdonú földek esete újra terítékre fog kerülni, hiszen sokszor több tucat tulajdonos megkeresése komoly utánajárást igényel majd, aminek adminisztrációs terhe az említett forrásszűkében lévő önkormányzatokat tovább terhelné.

A mintegy 2 millió földtulajdonost érintő adónak negatív következményei lennének. Ha a kisköltségvetési forrással rendelkező önkormányzatok a föld megadóztatásához nyúlnának, a kisebb földterületekkel rendelkező tulajdonosok egy újabb költség hallatán hamarabb meghozhatják a döntést, hogy megválva földjeiktől tovább erősítsék a nagybefektetők tulajdonosi arányát. Pedig a vidék megtartó képességének egyik, lassan egyetlen eszköze a földtulajdon.

Miután a 3100 önkormányzatból 2700-nak szinte nincs adóbevétele, csak a központi költségvetésben meghatározott támogatásból gazdálkodik, nyilvánvalóan keresi a megoldást. A Földművelésügyi Minisztérium és az érdekegyeztetési fórumok természetesen nem támogatják a termőfölddel kapcsolatos jövedelem megadóztatásának semmiféle lehetőségét, az erre vonatkozó törvény lapzártánk idején még nem került megszavazásra.