Klímaváltozás és zöldségtermesztés

A több évszázados hagyományra visszatekintő kertészeti termesztés a bizonyítéka annak, hogy a Kárpát-medence ökológiai feltételei számos zöldségfaj eredményes termesztésére alkalmasak. Évtizedek, egyes fajok esetében évszázadok során alakultak ki azok az éghajlati- és talajadottságokhoz, valamint a társadalmi és közgazdasági lehetőségekhez igazodó, zöldségfélékre, esetenként zöldség-fajtacsoportokra jellemző termesztéstechnológiák, amelyet a bővülő szakismeretek mellett csak a változó gazdasági, mindenekelőtt piaci feltételek módosítottak, az éghajlati és talajadottságok állandónak voltak tekinthetők, a klímaváltozás nem volt számottevő – vagy nem ismertük fel.

A klímaváltozás a növénytermesztésen belül elsősorban azoknak a növényeknek a terméseredményeire lesz jelentős hatással, amelyek különösen „klímaérzékenyek”, azaz a hőmérséklet, a páratartalom, a fényviszonyok stb. változása az átlagosnál nagyobb mértékben befolyásolja a fejlődésüket, termőképességüket, termésminőségüket. Vannak, amelyek jól elviselik, tűrik a szélsőséges, kontinentális klímánkat (nyári hőség, erős téli lehűlések), míg mások csak speciális termesztéstechnológiával termeszthetők gazdaságosan: palántázással, átmeneti fóliás takarással (pl. síkfóliás, váznélküli fóliás, alagutas termesztés), árnyékolással (raschelhálós takarás, jéghálók alkalmazása) vagy tartós takarással (pl. fűtött és fűtetlen fóliák, üvegházak). Ezért a zöldségtermesztésben a klímaváltozás várható hatásairól általánosságban beszélni nehéz és pontatlan, csak konkrét fajok és a termesztési módszerek, valamint a változások pontos ismeretében lehet előrejelzéseket tenni, felkészülni és javaslatokat készíteni a technológiák fejlesztésére.

^{Forrás: www.eurowildlife.org}

Kulcsfontosságú, pontos ismeretek

A klímaváltozás címszó alatt általánosságban emlegetett felmelegedés kevés a felkészülésre, az új technológiák megtervezéséhez, a termesztési eljárások kidolgozásához, programok készítéséhez pontos ismeretekre van szükség. Az EU V. keretprogram Prudence projekt, Sres A/2 és B/2 szcenáriók alapján a század második felére az alábbi változások valószínűsíthetők, amelyek jelentős növénytermesztés-technológiai változtatásokat, fejlesztéseket indokolnak a zöldségtermesztésben is.

• Hőmérséklettel kapcsolatban várható változások: A melegedés mértéke a nyári hónapokban lesz a legnagyobb, télen mérsékeltebb. A maximum hőmérsékletek várható növekedése 4,9-5,3 °C, a minimumoké 4,2-4,8 °C. Ugyanakkor a tavaszi hónapokban nem várható jelentős változás a hőmérséklet alakulásában. A hőségnapok száma 60-70%-kal emelkedik, a túl meleg éjszakáké a többszörösére nőhet.
• Csapadékkal kapcsolatosan várható változások: A csapadékösszeg a téli időszakban valószínűsíthetően nő, nyáron csökken, tavasszal és ősszel kismértékben redukálódik. Összességében a csapadék évi összegének kismértékű növekedése várható, ami azonban nem lesz arányban a felmelegedéssel. Az ország nyugati régiójában növekedés, a keleti területeken csökkenő tendencia mutatkozik a lehulló csapadék mennyiségét illetően. A csapadékintenzitás erőssége és gyakorisága nőhet (árvizek, belvizek).
• Fénnyel kapcsolatos változások: Nő a nyári hőhullámok hossza és gyakorisága, nő a földfelszínre érkező sugárzási energia, s ezzel együtt nő az UV sugárzás aránya, különös mértékben az UV-B sugárzás.

Ingadozó hőmérséklet

A hőmérséklet évi középértéke hazánk sík területein 9,0-11,0 °C között változik. Legmelegebb területünk az Alföld délkeleti peremvidéke, zöldségtermesztési szempontból egyik legjelentősebb terület, itt az évi középhőmérséklet meghaladja a 11 °C-ot. Hazai vizsgálatok szerint a globális hőmérséklet 0,5-1,0 °C-os növekedése a térségünkben a nyári félév hőmérsékletének 1,0-1,6-szeres pozitív együtthatóval történő megváltozását eredményezi, ami a tenyészidőszak kb. 5-10 napos meghosszabbodását vonja maga után.

Néhány meleget kevésbé tűrő zöldségfaj esetében a terméseredmények (minőség, mennyiség) romlása várható. Ennek első jelei már mutatkoznak a káposztaféléknél, a burgonyánál, néhány levélzöldségfélénél, borsónál, gyökérzöldségnél. Bizonyára lesznek próbálkozások meleget jobban tűrő, melegnek ellenállóbb fajták nemesítésére – már több nemesítő cég programjában szerepel – de nagy valószínűséggel ezeknek a fajoknak a termesztése északabbra fog tolódni.

Fagyos nap (t min. – 0 oC) 80-130 fordul elő hazánkban évente. A primőrtermesztést, de a kései (tömeg) termesztés eredményességét is nagymértékben befolyásolja a késő tavaszi és a kora őszi fagyok fellépése. Az utolsó tavaszi (talaj menti) fagy – a magasabb hegységeket figyelmen kívül hagyva – április 25. és május 15-e között figyelhető (Fagyosszentek) meg az ország területén, ami a fagyérzékeny zöldségfajok termesztés szempontjából kritikus. Az első őszi fagy fellépése október eleje és november eleje között várható, ez az az időpont, amikor a melegigényes zöldségfajok (paprika, paradicsom, uborka és dinnye) tenyészideje véget ér, ebből adódóan a termésmennyiséget közvetlenül befolyásolja. Az előrejelzések a tavaszi és az őszi időszakban valószínűsítik a kisebb változásokat.

^{Forrás: www.gbtimes.com}

Az általános felmelegedésből sokan azt a téves következtetést vonják le, hogy több fagyérzékeny növény korábban lesz ültethető, vagy akár megkockáztatható fólia nélküli termesztésük is. A kritikus és bizonytalan tavaszi időjárás az, ami alig fog az előrejelzések szerint változni, sőt nagy valószínűséggel a szélsőséges értékek gyakoribbak lesznek. A kiszámíthatatlanság pedig a termesztés biztonságát nagymértékben rontja, azaz a mindig kemény küzdelmet jelentő réspiacaink megtartását tovább fogja nehezíteni (dinnye, paprika). Az eddig feldolgozott adatok alapján reálisabbnak tűnik a fagyvédelmi technológiai eljárások (pl. részleges és átmeneti fóliatakarási módszerek) további alkalmazása, illetve fejlesztése.

A kritikus hőségnapok és meleg éjszakák számának jelentős növekedése több zöldségfaj termesztésénél okozhat súlyos nehézséget. Különösen kedvezőtlen képet ad a kritikus éjszakák területi elosztása, mivel a zöldségtermesztés szempontjából súlypontos területeket (körzeteket) fokozott mértékben fogja érinteni. Általánosságban elmondható, hogy a magas éjszakai hőmérséklet a disszimilációs folyamatokat erősíti, ezzel csökkentve a nappali asszimiláció hatásfokát, ami valamennyi termesztett növény esetében káros. A hőségnapok néhány faj esetében a jarovizációt is megnehezíti, elhúzza (pl. karfiol, egyes brokkoli fajták lassabban fejesednek), míg másoknál károsan elősegítheti (pl. fejes saláta idő előtti felmagzása), másoknál a színanyagok kialakulását gátolja (paradicsomnál a zöldtalpas bogyókhoz hasonló kocsánykörüli barnássárga karima kialakulását idézi elő, mivel a 30-32 °C feletti hőmérséklet a bogyók lycopin tartalmának kialakulását gátolja. A tartósan magas hőmérséklet (elnyúló hőhullámok) néhány faj esetében fokozott terméselrúgást, rossz terméskötődést idézhet elő (pl. paradicsom, kabakosok).

Hihetetlen, de kritikus: a csapadékellátottság

Az idei nyár után lehet, hogy hihetetlennek tűnik, de a zöldségtermesztő körzeteink legkritikusabb természeti erőforrása a csapadékellátottság, tekintettel arra, hogy térségünkben a meteorológiai tényezők közül elsősorban a csapadék korlátozza a terméshozamokat és szabja meg a várható termés felső határát (1. ábra). A kevés és bizonytalan eloszlású csapadék nagymértékben lerontja az éghajlati potenciál értékét. A klímaváltozás egyik, várhatóan legmarkánsabb regionális következménye a csapadékhiány fokozódása a vegetációs időszakban. Az északi félteke 0,5 °C-os hőmérsékletemelkedése esetén az aszályos (30%-nál kisebb talajnedvességű) hónapok gyakorisága közel 60%-kal nő, ami egyenértékű a száraz időszakok 0,8 hónap/év mértékű növekedésével. Ugyanakkor a téli csapadékbevétel abszolút értékben és arányában növekedni fog, ami elősegíti a talaj vízkészleteinek téli feltöltődését, így kedvez a rövid tenyészidejű fajoknak, előnövényeknek (pl. korai káposztafélék, korai gyökérzöldségek, borsó), de a nyári félév kedvezőtlen vízgazdálkodási feltételeit nem fogja ellensúlyozni.

1. ábra. A mezőgazdaságban a legsúlyosabb terméskiesést okozó tényezők

A tenyészidőszak (április-szeptember) potenciális párolgási értékei 450-700 mm között van, ezzel szemben a lehulló csapadék mennyisége jó esetben 300-450 mm. A potenciális párolgás és a csapadék mennyiségének különbsége adja meg az éghajlati vízhiányt, így a fentiekből következően a nyári félév vízhiánya 0-400 mm között mozog. Az Alföld legnagyobb részén, a zöldségtermesztési szempontból legfontosabb körzetekben rendszeresen a 350 mm-t is meghaladja a deficit.

A szélsőséges időjárási viszonyok (felhőszakadások, jégesők), noha ezek rendszerint lokális jellegűek, egy-egy kisebb körzetet érintenek súlyosan, nagymértékben rontják a termésbiztonságot, az ellenük alkalmazható hatásos védekezés a legnehezebb. Bizonyos zöldségfajok esetében más okok miatt ez megoldódik (pl. étkezési paprika a szabadföldről bekerül a hajtatóházakba fóliák alá), de lényegében nyitott kérdés marad, hatékony védekezés nincs ellenük. Különösen kritikus a görög- és sárgadinnye esetében, káposztaféléknél, fűszerpaprikánál, étkezési hagymánál.

Parázsló fény

A nyári hőhullámokkal együtt járó rendkívül erős UV sugárzás már napjainkban is jól érzékelhető, igen súlyos terméskieséseket okoz néhány zöldségfajnál. A korábban többnyire csak a babnál és az étkezési paprikánál (illetve részben a karfiolnál) ismert napégéses betegségek más zöldségfajokon is (pl. paradicsom, görög- és sárgadinnye, uborka, fűszerpaprika stb.) igen súlyos formában jelentkeznek, gyakoriságuk ugrásszerűen növekszik.

Várható klímaváltozások

A fenti megállapításokból és előrejelzésekből megállapítható, hogy a kertészeti technológiákat erősen érintő klímaváltozásra kell felkészülni, amelyek a következőkben foglalhatók össze:

• A felmelegedés ellenére a tavaszi talajmenti fagyokkal változatlanul számolni kell.
• A nyári kedvezőtlen meleg hatása növekedni fog. Fokozott mértékű vízhiányt, transzspirációs zavarokat, egyes fajoknál hőstresszt eredményezhet.
• Gyakoribbak lesznek bizonyos fajok esetében a szélsőséges időjárásból adódó színhibák (pl. paradicsom, fűszerpaprika stb.)
• Terméskötődési gondok fokozódásával kell számolni (pl. Solanaceae család).
• Olyan fajok esetében is perzselési és napégési betegségek jelentkezhetnek, amelyeknél ez a jelenség eddig gyakorlatilag ismeretlen volt.
• A felhőszakadások alkalmával, illetve azt követően tápanyag-felvételi zavarok (pl. átmeneti vas- mangán-, cinkhiány), termésrepedések előfordulása várható.
• Nagy valószínűséggel néhány faj esetében a fenológiai fázisok eltolódása is jelentkezik (pl. karfiol, fejes saláta stb.).
• A hidegtűrő fajoknál, mint borsó, fejes saláta, káposztafélék (stb.) a jelenlegi technológiák mellett terméscsökkenéssel kell számolni.
• Eddig hazánkban még ismeretlen betegségek megjelenése várható, valamint új kártevők betelepedésével is számolni kell.

^{Forrás: www.ourbreatzingplanet.org}

Jelentős technológiai elemek változása

A jelenlegi tudásunk és gyakorlati tapasztalataink szerint, a konkrét meteorológiai adatok ismeretében már néhány technológiai elem módosítása, változtatása valószínűsíthető. Ezek közül három különös jelentőséggel bír: a termőterület megválasztása, az öntözés, és a fajtakérdés.

Nagyobb szerepet fog kapni a jelenleginél a termesztőkörzet megválasztása, amely esetében a klimatikus adottságokon kívül a hidrológiai jellemzőket, talajviszonyokat és a közgazdasági viszonyokat is nagyobb mértékben kell majd figyelembe venni.

Valószínűsíthető a nagymértékű fajtaváltás, és új irányt fog venni a nemesítés (egyes műhelyekben már vett). Előtérbe kerül a szárazságtűrő képesség növelése, a hő- és sórezisztencia, valamint a felmelegedéssel betelepülő kártevőkkel és betegségekkel szembeni ellenálló képesség.

Növényfajoktól függően egyéb technológiai változtatásokra és megoldásokra is szükség lesz. Hajtatásban, de néhány szabadföldi kultúra esetében is elkerülhetetlen lesz az árnyékolás megoldása, ami szabadföldön esetenként szél- és jégvédelmet is, hajtatóházakban klímaszabályozást is jelenthet.

Néhány faj esetében az olcsó termesztő létesítmények hasznosításával kedvezőbb klímaviszonyok biztosíthatók, ezek nemcsak a termésnövekedés és minőségjavulását hozzák magukkal, de nagymértékben növelhetik a termesztésbiztonságot is. Erre már vannak jó példák: KITE által forgalmazott mobil házak vagy a fedett felületen történő fűszerpaprika nevelés.

Ide sorolnám a még egyesek által vitatott és nagyon drágának tartott oltást is, amellyel nemcsak növényvédelmi problémák oldhatók meg, de kedvezőtlen talajviszonyok között javítható a növény víz- és tápanyagellátása, illetve jelentős mértékben növelhető a termőképessége.

Dr. Terbe István