Kinek a feladata, felelőssége, költsége a post harvest?

Mi a post harvest? A betakarítás utáni műveletek összessége, amibe beletartozik a szedés, az előhűtés, az osztályozás, a csomagolás, a szállítás és a tárolás. Másképpen fogalmazva az a tevékenység, mellyel a megtermelt gyümölcsből, zöldségből a piaci igényeknek megfelelő árut állítanak elő. Ezt a témát járták körbe az LHG Kft. és az ÉKASZ által szervezett konferencián – ezúttal valóban közösen – a technológia forgalmazói, kutatói és a termelők. Az interaktívnak is nevezhető rendezvénynek a hajdúszoboszlói Délibáb Hotel adott otthont május 16-án.

Mi az a 3P?

A betakarítás utáni műveletek összefüggéseit, kihagyhatatlan lépéseit Kelemen László foglalta össze. A „Mikor szüreteljünk”? kérdésre több módszerrel is választ kaphatunk. Az időjárás alakulását, a gyümölcs fizikai, kémiai változásait megfigyelve, sőt mérve már elődeink is nagy pontossággal megállapították a szüret optimális időpontját. Napjainkban a piac követelményeinek megfelelő minőségű áru előállításához a gyümölcs minél több paraméterét kell ismernünk, pl. keménység, szín, méret, Brix és savtartalom. Ráadásul egyidőben, tehát objektív, gyors és valós idejű eredményekre van szükség. Erre lehet megoldás a NIR-technológia.

Hogyan csökkenthetjük a betakarítási stresszt?

Egy hazai sárgadinnye termesztő tapasztalatai is igazolják azt a tényt, hogy a napszak megválasztása is jelentősen csökkentheti a problémáinkat, illetve növelheti a termékünk eltarthatóságát: összesen 48 hektáron, napi 20-50 tonna sárgadinnyét szednek le úgy, hogy osztályozva, behűtve délelőtt 11 órára már befejezik a műveletet, épp a gyümölcs hőmérsékletemelkedésének megakadályozása végett. Tapasztalatok, sőt kísérleti eredmények is igazolják azt, hogy cseresznyénél, meggynél a szedés után 1 órán belül megkezdett hűtés több nappal növeli a gyümölcs eltarthatóságát.

És el is jutottunk a hűtési módszerek optimális kiválasztásához. A kiválasztás lényege az, hogy a gyümölcs fajtájának megfelelő, a lehető leggyorsabb, de minden esetben legkíméletesebb és a pénztárcánknak megfelelő módszert alkalmazzuk. Ez lehet többek között normál hűtőkamra, erőltetett légáramú hűtés, hydrocooler vagy vákuumhűtő is. A legnagyobb érdeklődést a hydrocoolerek alkalmazása váltotta ki a konferencián. A nagy kapacitású víz, mint közvetítő hűtőközeg alkalmazásával működő berendezések a gyümölcsök számára kíméletes, a levegőhűtésnél 15-ször gyorsabb lehűtést biztosítanak, bár nem minden terménynél ajánlott, elsősorban csonthéjasoknál van lehetőség a használatukra.

Csak néhány gyümölcs, például az alma és a körte alkalmas arra, hogy megfelelő hűtéstechnika alkalmazásával akár hónapokig eltartható legyen. A legjobb eredményeket a szabályozott légterű tárolással (pl.:ULO), körültekintő tervezéssel, sok tényező együttes figyelembe vételével érhetünk el. A hűtött terek méretezéséről és a légzárás tökéletességének fontosságáról beszélt Váradi Csaba az LHG Kft képviseletében, aki elmondta, hogy a kamrák befogadóképességét elsősorban a piaci tényezők alapján kell meghatározni. Olyan befogadóképességű kamrákat érdemes építeni, amelyek legfeljebb 5 nap alatt feltölthetőek, a betárolt gyümölcs még további 2 nap alatt lehűthető, és a kamrák kinyitása után a gyümölcs legfeljebb egy hét alatt kitárolható és értékesíthető legyen. A kamrák hosszúsági, szélességi és magassági méretezéséhez az alkalmazott tároló ládák méreteit messzemenőkig figyelembe kell venni.

A légzáráshoz az LHG által alkalmazott RibbStyle technológia anyagairól szóló ismertetést és a szigetelőanyagok felrakásának speciális módszerért egy kis videofilm szemléltette.

A betárolt gyümölcs hosszútávú eltarthatóságának, minimális súlycsökkentésének, friss állagmegóvásának kulcsa a hűtőtárolóban lévő különböző paraméterek betartása, a hőmérséklet, oxigén, szén-dioxid, nitrogén és a relatív páratartalom megbízható szabályozása. A legújabb, úgynevezett DCA szabályozási módszert Eric van der Zwet, a holland Besseling gyár képviselője ismertette.

Értékesítés előkészítése

Az osztályozás során is a kíméletesség és a pontosság a legfontosabb tényező, amit a kézi vagy a kistermelőknél közkedvelt, 1 t/h kapacitású gépek teljesítenek, nagyüzemi termelésben pedig a 72 soros, cseresznyéből 72 t/h teljesítményű, 30 különböző mérést végző osztályozó gép jelenthet egy megoldást – illusztrálta külföldi példákkal is előadását Füredi Gábor.

A csomagolásnak marketing eszközként való használata ma már kihagyhatatlan. Amikor már telefonos applikációk alapján tájékozódhatunk a becsomagolt termékről, egyértelmű, hogy nem csak a termékmegóvásra kell koncentrálni a csomagolástervezőnknek. Ugyanakkor egy módosított légterű csomagolóanyag akár 60 napos tárolást, ütemezhető értékesítést és plusz 3-7 nap pulton tarthatóságot biztosíthat gyümölcsünknek.

A megtermelt, megfelelő minőségű árunk már a pulton van. A kérdés csak az, hogy meddig és milyen állapotban? A pulton tarthatóság javítására is több eszköz áll rendelkezésünkre, pl. melegvíz, ózon, rádiófrekvencia, UV-fény vagy a semperfresh, a természetes cukor-észter. Ez utóbbi különleges bevonatot képez a gyümölcsön, ami gátolja a repedést, lassítja az érést, rögzíti a gyümölcs színét.

Mi a konkrét piaci igény?

Termelőként (de akár kereskedőként is) azt kell eldöntenünk, hogy a helyi piacra vagy TÉSZ-beszállítóként közvetve multiknak, vagy exportra termelünk. Post harvest technikai hátterünket, felkészültségünket is ez alapján kell méreteznünk. A termelés során realizálható árrés akár megduplázható megfelelő post harvest kiépítésével.

Vele vagy nélküle?

Tömegtermék előállításával, azonnali értékesítéssel jelentős árbevételtől esünk el. A post harvest azonban szintén jelentős beruházással jár. A két tétel mérlegelése előtt azonban nézzük meg, hogy mi történik, ha nem rendelkezünk megfelelő post harvest technológiával. Sajnos hazai példával tudjuk mindezt illusztrálni, hiszen szezonban nagy mennyiségben szállítjuk az almát külföldre 30 eurocent/kg áron, majd fél évvel később visszavásároljuk kétszeres áron, de a novembertől jellemző hagyma importunk is még ennek az áldozata.

A rendezvényt a hűtéstechnika ismert hazai képviselője, az LHG Kft. és az Észak-Kelet- magyarországi Alma és Egyéb Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács hagyományteremtő céllal szervezte. Ezentúl évente szeretnék a szakma figyelmét felhívni és bevonni az aktuális feladatok és fejlesztési eredmények megvitatásába.

És a végére hagytam a 3P kérdésének megválaszolását. Kelemen Lászlót idézve: „Mi kell a szedéshez” A 3P: azaz pénz, pénz és piac. – Ez a konferencia gondolatébresztő volt annak eldöntésére, hogy a post harvest felelősségét és költségét kinek kell és kinek érdemes viselni.