Laboratóriumi vizsgálatok a zöldségek és gyümölcsök termőföldről a fogyasztó asztalára kerülés folyamata során

Ki gondolná, egy szép piros alma vagy burgonyafőzelék elfogyasztásakor, hogy hány olyan folyamat van az élelmiszerek előállítása során, melyet a termelőknek és kereskedőknek mérési eredménnyel kell alátámasztaniuk annak érdekében, hogy az élelmiszer, friss, tápláló és egészséges voltát igazolhassák a fogyasztók számára.

Természetesen, emellett a végfelhasználást befolyásoló tulajdonságok mellett a tudományos alapossággal kidolgozott és kivitelezett mérések szerepet játszanak a gazdaságos előállítás, környezetkímélő termesztési technológia kialakításában, melyeket szem előtt kell tartani már akkor, amikor a gumót, vagy a facsemetét elvetjük vagy elültetjük.

Az első lépés, hogy az adott kultúrához kapcsolódó megfelelő talajt kiválasszuk, mert csak ilyen környezetben lehetséges a gazdaságos és egyben környezetkímélő termelést megvalósítani.

Fontos szem előtt tartani a rendszeres laboratóriumi vizsgálatok eredményeire támaszkodva, hogy a megfelelő termés mennyiséghez, valamint a legjobb minőség eléréséhez csak a szükséges mennyiségű tápanyag kerüljön kijuttatásra, ezáltal a termesztett növények számára a legideálisabb termőközeget tudjuk kialakítani, és ezzel a termesztés költséghatékonysága is javítható.

A zöldség-gyümölcs termesztéshez kapcsolódó laboratóriumi vizsgálatok közül kiemelt az öntözővíz-, valamint a talaj szűkített- és bővített-vizsgálata.

A 1. táblázatban néhány vizsgálatot sorolunk fel a megfelelő törvényi tartalmat kiemelve, melyek az egyes kultúrák termesztésének megkezdése előtt, termesztés alatt, vagy a termesztésből kivonáshoz szükséges elvégeztetniük a gazdáknak ahhoz, hogy pályázati támogatásban részesüljenek, integrált növénytermesztést végezhessenek vagy csak felelősségteljes és előrelátó gazdálkodást folytassanak.

A vizsgálatok elvégzéséhez szükséges idők tág határok között mozoghatnak és jelentős mértékben függhetnek az adott laboratórium leterheltségétől és kapacitásaitól (ideális esetben kb. 2 hét).

1. táblázat Talaj- és vízvizsgálatok

A 2. táblázat tartalmazza azokat a mikrobiológiai vizsgálatokat, melyet mosásra használt vízből kell elvégeztetni.

Ezeket abban az esetben kell ellenőriztetni, amikor a megtermelt zöldséget vagy gyümölcsöt vízzel történő tisztítás után kívánják értékesíteni.

Ekkor a 201/2001 Kormány rendeletben írtak teljesítéséhez, ÁNTSZ engedély kiadására van szükség, melyhez az alábbi víz mikrobiológiai vizsgálatokat írja elő a törvény.

2. táblázat Mikrobiológiai vizsgálatok a 201/2001 Kormány rendelet betartásához

A mikrobiológiai vizsgálatok elvégzésének időtartama kevésbé függ a laboratórium kapacitásaitól, viszont mindenképp szükséges az értékeléshez az adott mikroorganizmus kifejlődését megvárni az alkalmazott táptalajon ugyanis a vizsgálat hossza szabványokban rögzített.

A minta és a vizsgálatok jellege nem engedi a hosszabb idejű tárolást.

A növény fejlődésének soron következő részében fontos tudni, és ismerni, hogyha a növény nem megfelelően fejlődik, akkor mi lehet ennek az oka.

Egyrészt oka lehet a talaj, vagy a termesztési közeg nem tartalmazza a megfelelő tápanyagokat, vagy a talajban meglévő egyensúlyok eltolódtak és ennek következményeként a növény nem képes a megfelelő tápanyag utánpótlás ellenére sem felvenni a tápanyagokat.

Az AKG rendszerben előírt vizsgálandó komponensek az alábbiak: N, P, K, Ca, Mg és szárazanyag tartalom.

A 61/2009 FVM rendelet 19.számú melléklete tartalmazza a levélanalízishez kapcsolódó mintavételezés szabályait.

A következő meghatározó probléma, mellyel egy gazdálkodónak meg kell küzdenie a kártevők, melyek az adott kultúrában megjelenhetnek már a termesztés előtt, alatt vagy akár a betakarítás alatt és után.

Az egyes növényvédő szerek használatáról évről-évre a termelők a Növényvédő szerek és termésnövelő anyagok című kiadványból értesülhetnek, mely minden év elején jelenik meg.

Ez az úgynevezett “zöld könyv” tartalmazza a növényvédő-szerek hatóanyagát, az adott kultúra megnevezését, melyre engedélyezett a növényvédőszer, a kijuttatás módját, az alkalmazható koncentrációkat növényi kultúrákra és kórokozóra vonatkoztatva külön-külön.

Ebben a kiadványban megtalálható az adott kultúrára a zöldségek gyümölcsök emberi fogyasztásához kapcsolódó legfontosabb limit érték az élelmezésügyi várakozási idő.

Ez az a, napban kifejezett érték, amelyet kötelessége minden termelőnek betartani betakarítás előtt, annak érdekében, hogy az adott hatóanyag arra a szintre csökkenjen a termékben, hogy az ne okozhasson semmilyen káros hatást a fogyasztóra nézve.

Ennek ellenőrzésére alkalmazzák a laboratóriumokban a növényvédőszer maradvány vizsgálatokat.

Napjainkban legelterjedtebben az MSZ EN 15662:2009 szabvány alkalmazásával határozzák meg akár több száz növényvédőszer hatóanyagának maradványát az egyes tételekben.

A ditiokarbamátok (pl: zineb, mankozeb, tiram, metiram), mint növényvédőszer hatóanyag csoport vizsgálata más elvek alapján történik, ugyanis ezeket a komponenseket savas roncsolás során felszabadult termék visszamérése segítségével határozzák meg, míg a többi növényvédőszer hatóanyagot általában oldószeres-, majd szilárd fázisú extrakció felhasználásával nyerik ki a laboratóriumok a növényekből.

Az alábbi Európai Uniós honlapon 1100-féle hatóanyag MRL értéke található meg több, mint 300-féle növényi kultúrára: http://ec.europa.eu/sanco_pesticides/public/index.cfm

A zöldségeket és gyümölcsöket, mint élelmiszereket természetesen szükséges vizsgálni mikrobiológiai szempontból forgalomba hozatal alkalmával.

Attól függően, hogy további feldolgozásra kerülnek vagy sem, csak néhány példát ragadtunk ki, hogy mely mikrobiológiai vizsgálatok elvégzése szükséges a 4/1998 sz rendelet (XI.11.) EüM rendelet előírásainak betartásához, melyet a 3.sz. táblázat tartalmaz.

3. táblázat Mikrobiológiai vizsgálatok a 4/1998 sz rendelet (XI.11.) EüM rendelet betartásához

Továbbá, nemcsak az adott tétel mikrobiológiai csíramentességét kell igazolni, hanem a termék feldolgozásra kerülése esetén az üzemekben a felületek és a személyi higiéniai vizsgálatokkal biztosítani kell azt, hogy a további felülfertőzés lehetősége kizárható legyen, ha már bekerült az adott feldolgozói környezetbe az értékesítésre szánt tétel.

Reméljük írásunkkal segítettünk az érdekelt piaci szereplőknek, hogy milyen előírásokat tartsanak szem előtt, és milyen vizsgálatokat végeztessenek el, ha megfelelő módon, költséghatékonyan és a fogyasztók egészségét szem előtt tartva kívánnak zöldségeket gyümölcsöket termeszteni, feldolgozni vagy forgalmazni.

Összeállítást készítette:

Dr. Vékes Erika

Juhász Annamária

Nagy Gábor

Dr. Szekeres András