A modern technika gyors fejlődésének következményeként már kistermelőknek is elérhető nagyon sok, régebben csak komoly laborokban végzett, mérési lehetőség, amelyek tudományos alapra tehetik a növénytermesztést és segíthetik a hozamok növekedését kisebb gazdaságokban is. Már néhány tízezer forintért vásárolhatóak pH-mérő, EC-mérő, refraktométer, amelyekkel pontosan lehet felmérni a talaj állapotát, a termés cukortartalmát, savtartalmát, precízen lehet beállítani a tápoldatok koncentrációját, optimálisan elvégezni a tápozást, kiválasztani a szüret, szedés időpontját stb.
Cikkünkben összefoglaljuk a legelterjedtebb mérési technikákat, amelyeket már sokan sikeresen használnak, de mások csak most szeretnék kipróbálni.
Ec-mérők, tds-mérők kertészeti mérésekre
A növénytermesztés egyik legfontosabb feladata a megfelelő tápanyag szint folyamatos ellenőrzése a talajban. Ha nem ismerjük a talaj sótartalmát, nem tudjuk savas vagy lúgos-e, nagyon el lehet téveszteni a tápoldatozást.
EC-mérést (EC – a vezetőképesség-mérés angol rövidítése) nagyon gyakran használják a talaj, tápoldatok, öntözővizek minőségének ellenőrzésére a kertészeti tevékenységek elengedhetetlen része ként.
Az EC- mérési egysége a mS/cm (milliszimensz/cm), vagy az ezerszer kisebb érték a µS/cm(mikroszimensz/cm). A mS/cm a kertészek gyakran csak EC egységként emlegetik. Sok vezetőképesség-mérő műszert gyártó már eleve EC egységben adja meg a mérés eredményét és csak a műszer leírásából derül ki, hogy ez megfelel a mS/cm-nek.
A TDS mérési egysége a ppm ami megfelel a mg/l koncentráció egységnek, vagy ppt, ami a g/l-nek felel meg. Egy mS/cm megközelítőleg 500-700 mg/l (vagy ppm) sótartalomnak (TDS) felel meg. Azért ilyen pontatlan a meghatározás, mert a mérőműszert ismert sótartalmú oldattal kalibrálják, viszont a mért oldatban lehetnek más anyagok is. Például, leggyakrabban használt kalibráló a NaCl (vagyis konyhasót) tartalmazó oldat. Ebben az esetben, 1 mS/cm vezetőképesség megfelel 500 mg/l (vagy 0,5g/l, vagy 500 ppm) sótartalomnak. Vagyis az ilyen oldattal kalibrált műszerrel pontos méréseket végezhetünk a konyhasó-tartalmú oldatokban. Viszont a tápoldatokban műtrágya alapanyagok vannak különböző ion összetételben (K+ , NH4+ , NO3- , PO33- , SO42- stb.). Ezeknek az ionoknak a vezetőképességük különbözik a Na+-ion és Cl–-ion vezetőképességétől, ezért a szárazanyag-tartalom meghatározása a vezetőképesség alapján nem lehet pontos. Viszont az így elért pontosság elegendő a mezőgazdasági mérésekhez. Legtöbb esetben, csak az EC értéket veszik alapul, ami megalapozott, mivel a növények is csak a mozgó ionokat hasznosítják.
A mért EC értékből következtetni lehet a víz keménységére is. A német keménységi fok (od) definíciója szerint 1 od megfelel 10 mg (vagyis 10ppm) kalcium sónak 1 liter vízben. Megmérve a TDS értéket mg/l-ben vagy ppm-ben és elosztva 10-re, megkapjuk a keménységi fokot a vizünkben.
A forgalomba lévő kertészeti EC-mérők egy része méri a TDS értékeket is. Ezenkívül fontos, hogy végezzen hőmérséklet mérést is és automatikus hőmérséklet kompenzációt (ATC). Jobb, ha a műszerrel adnak kalibráló oldatot is, mivel a precíz mérés feltétele a kalibrálás.
Az EC-mérők árai 10-16 ezer forint között mozognak (Nézze, például a www.kertlabor.hu WEBÁRUHÁZ oldalt). Az EC-mérő vásárlása előtt el kell dönteni, milyen feladatokat szeretnénk vele elvégezni. Az EC mérő minimális felbontása legalább 0.01 mS/cm legyen. A nagy felbontású μS/cm-ban mérő műszerekre a tiszta vizek ellenőrzésénél van szűkség. Ahhoz, hogy mérni tudjunk vele magas sótartalmú oldatokat is hígítás előtt, szükséges, hogy a felső mérési határ elérje a 15-20 mS/cm (EC). A cserélhető elektróda is jól jöhet, ha valaki gondol a jövőre. Egy csere olcsóbban kijön, mintha az egész készüléket kellene cserélni. A kombinált pH/EC mérők drágábbak és ha elromlik az elektróda pH része, akkor le kell cserélni az EC mérő résszel együtt. Így a csere még drágább, nem beszélve arról, hogy ha leesik és összetörik a műszer, akkor kidobhatjuk mind a kettőt, de ha van külön egy EC és külön pH mérő, akkor a csere is olcsóbb és egyszerre csak az egyik romolhat el.
pH-mérők
A pH-mérőket a kertészkedésben és a családi gazdaságokban is széleskörűen lehet alkalmazni a talaj pH-értékének a mérésére, tápoldat savasságának a beállítására, öntözővíz, akvárium vagy medence vízének a pH értékének meghatározására, tej, bor, gyümölcslevek, savanyúságok, ételek és italok pH- mérésére, ivóvíz, ásványvíz, lúgos ionizált ivóvíz pH-szintjének az ellenőrzésére. A pH-mérés ez által nem csak gazdálkodást szolgálhatja, de hozzájárulhat az egészséges ételek, italok fogyasztásához, ami szintén nagyon fontos nemcsak a gazdának, de egész családjának is.
A mai kertészeti pH-mérők árai 11-17 ezer forint körül van (www.labornite.hu, WEBÁRUHÁZ), de már mindazt tudják, amit 2-évvel ezelőtt csak az 50-100 ezer forintos, precíz laboratóriumi műszerek tudtak. A felhasználó szempontjából a legfontosabb kritériumok a pH-mérő kiválasztásánál: pontosság, megbízhatóság. egyszerű használat, optimális ár.
A kertészeti pH mérők pontossága ma már 0,01 pH, amelyet a 2-pontos kalibráció és az automata hő-kompenzáció (ATC) beépítésével értek el. A felhasználó szempontjából elég lenne ± 0,05pH vagy akár ± 0,10 pH pontosság is. De a gyakorlat azt mutatja, hogy a kertészeti felhasználás közben, a gazdának nincs lehetősége olyan precízen elvégezni a kalibrációkat, mint a laborban, és ezért a pontatlanság nőhet. Tehát pontos műszerrel, biztosan elvégzi a mérést ± 0,10 pH pontossággal, amit mezőgazdasági feladatok megkövetelnek.
A megbízhatósági szempontok szintén sokoldalúak. A kertészeti mérésekre kifejlesztett pH-mérők robosztus testűek, vagyis ütésállóak, vízállóak vagy legalább cseppállóak. A pH-érzékelőt műanyag védőlapok veszik körül, hogy ne törjenek össze egy koccanásnál. A pH elektródának cserélhetőnek kell lenni, mert egy véletlen, rossz mozdulattal egyszerű az üveg pH-membránt összetörni és ilyenkor nem kell kidobni a pH-mérőt és újat vásárolni, hanem csak rendelni egy új pH csere-elektródát, ami már csak 6000 Ft-ba kerül.
Egyszerűen használhatónak kell lennie egy kézi, hordozható pH-mérőnek. Például, a képen látható AD-12 pH-mérő, csak 2 gombbal irányítható. Ez a kis műszer felismeri a puffereket a kalibrálásnál, folyamatos információt ad a felhasználónak a kijelzőn az állapotáról. Egy gombnyomással elindítjuk a kalibrálást és a pH-elektródát az első puffer oldatba tesszük. Ezután már csak figyelnünk kell a műszer kijelzőjén megjelenő parancsokat. Mikor a pH-mérő elmentette a memóriájában az első puffer oldat pH értéket, kéri a második oldatot. Öblítés után áthelyezzük a második puffer oldatba. A műszer felismeri, melyik puffer oldatban van, kijelzi annak az értékét és elvégzi a kalibrálást. Ezután automatikus átkapcsol mérési állapotba. Vagyis az egész kalibrálás alatt csak egy gombbal elindítottuk a folyamatot és a műszer egyedül befejezte azt. Az AD-12 pH-mérő az utóbbi években volt kifejlesztve és már olyan intelligens tulajdonságokkal bír, mint más „idősebb” laboratóriumi mérésekre kifejlesztett drága műszer társai.
Az optimális ár alatt azt értjük, hogy milyen minőségű műszert, milyen készlettel (puffereket tartalmaz-e a készlet), milyen feltételekkel (hány hónap vagy hány év garanciát vállal az eladó, milyen határidőre és mennyiért szállítják házhoz) kínálnak a gazdának.
Kézi és digitális refraktométerek
A refraktométerek a fény törésmutatóját mérik az oldatokban. Gyakorlatban a BRIX %-ban kifejezett egységet használják. A BRIX% egység megfelel 1g cukornak 100g oldatban, vagyis a cukor tartalom százaléknak, tömegben kifejezve. Ha az oldat tartalmaz más anyagokat is a vízen és a cukron kívül, akkor a mért BRIX% nem fog egyezni az igazi cukortartalommal. Vagyis a refraktométerrel elvégzett mérés nem szelektív és csak akkor lehet egyértelműen használni, ha a kalibrálása a megfelelő anyagra van elvégezve. Ez viszont azt hozta magával, hogy nagyon sok féle refraktométer létezik, például a szőlőre, pontosabban mustra a bor refraktométer.
Minden pontatlansága mellett is, a refraktométerek segítségével mért cukortartalom meghatározás nagyon széleskörűen használt és gyakorlatban használják cukortartalom (és nem csak cukortartalom) mérésére szőlőben, mustban, dinnyében, málnában, eperben, bodza lében, gyümölcslevekben, cefrében, lekvárban, szörpökben, mézben, a fékolajak, tisztítóoldatok, fagyállók, technológiai olajos keverékek, akkumulátorsav ellenőrzésére, sóoldatok koncentrációjának az ellenőrzésére, állatorvosi klinikai mérésekre stb..
Ha a gazdának van egy bor refraktométere, amely mér 40% BRIX-ig, ezzel a műszerrel ellenőrizheti nem csak a szőlő vagy must cukortartalmát, de a málna, dinnye, eper stb., gyümölcsökét is, vagyis minden gyümölcs alapú lének a BRIX % értékét 40%-ig. Viszont ez a refraktométer már nem lesz jó a méz és lekvárok cukortartalmának a mérésére, mivel a mért értékek 40% felett vannak. Erre a feladatra újabb refraktométert kell vennie. A kézi optikai refraktométerek ára 18 – 20 ezer forint. Ilyenkor már érdemes meggondolni egy digitális refraktométer vásárlását, mivel 49 000 Forintért, már egy 0-85 % BRIX között mérő digitális refraktométert is lehet venni.
A cikkünkben említett 3 műszer segítségével, már nagyon sok gyakorlatban hasznos paramétert mérhet egy gazdálkodó. Érdemes elkezdeni a mennyiségi méréseket, mert a gyakorlat azt mutatja, hogy mérések nélkül vagy több tápot viszünk ki a növényeink alá, ami már nem csakhogy nem hasznos a növényeknek, de még veszteséget is okoz nekünk a többletkiadásokért, vagy pedig kevesebbet, ami csökkenti a terméshozamot.
Kovács István
Elektrokémikus, a kémiai tudományok kandidátusa
