Minőségi korai burgonyatermesztés granulált baromfi trágya alkalmazásával

Az elmúlt néhány évtizedben a zöldségnövények esetében is köztudottan felerősödött a korai termesztés szerepe és annak jelentősége. Ennek egyik jelentős oka a piacon való korábbi megjelenés, mellyel a termesztő előnyösebb áron tud értékesíteni. Ennek eredményeként legtöbb esetben egy adott fajta termesztésbe kerülésekor nem is annyira a rezisztencia, íz, szín, küllem, hanem inkább a hozam és a koraiság lehetősége adja a legnagyobb értéket a gazda számára. Fontos azonban a jó ár-érték arány kialakítása is.

Ahhoz, hogy a burgonyát a korai időszakban jó minőségben elő tudjuk állítani, rengeteg befektetett energiára van szükségünk. A termesztés kezdetekor ugyanis a koraiság egyik előfeltétele az előhajtatás lehetősége, melyhez már ekkor valamilyen enyhén fűtött, fénnyel jól ellátott helyiségre van szükség. Később a kiültetést követően a februári időszakban a 16 °C optimális hőmérsékletet igénylő burgonya esetében további fűtési igény áll fenn, melyek együttesen jelentkezni fognak a burgonya eladási árában is. Ebben az időszakban sem mindegy, hogy egy-egy tő alól hány gumót tudunk felszedni s természetesen a minőség is igen fontos. Ehhez a termesztőknek többek közt megfelelő tápanyagellátást kell biztosítaniuk.

Baromfitrágya pellet trágyázási technikák korai burgonyatermesztésben

A korai burgonya táplálásakor alapelvként a szezonális burgonya tápanyag-utánpótlása ad támpontot.Tápanyagigény tekintetében a korai burgonya termesztéséhez 1,5-2,0 t/ha granulált szerves trágyát kell kiszórni és kb 8-15 cm mélységben a talaj felső rétegébe dolgozni. Ez a mennyiség elsősorban a talaj szervesanyag-tartalmát növeli, javítja a szerkezetét, ezen keresztül a vízgazdálkodást, elősegíti a felmelegedést, megkönnyíti a művelést.

A tápanyagigényt talajvizsgálaton alapuló szerves trágyázással célszerű kielégíteni. Tájékoztatásul egy közepes tápanyag-ellátottságú talaj esetében korábban a következő főbb hatóanyag-mennyiségeket számolták: N=100–200 kg/ha, P₂O₅=90–140 kg/ha, K₂O=240–360 kg/ha, MgO=60–80 kg/ha. (A kisebb értékek közepes termést, a nagyobbak bő termést segítenek elő.) Az adatsor a kálium kiemelkedő fontosságára utal. Ez az elem elősegíti a szénhidrát képződését és növeli a burgonya fogyasztási értékét is. A gumó főzés közben nem esik szét, íze kellemesebb lesz. Hiányában a növények fagyérzékenyebbek, s a szárazságot kevésbé viselik el. (Az étkezési burgonyánál tapasztalható, a tárolás ideje alatt jelentkező ún. kékfoltosság is bizonyítottan a K hiányára vezethető vissza.)

A granulált szerves hatóanyagok alkalmazásának óriási előnye, hogy irányítottan tudjuk adagolni, a kálium folyamatosan rendelkezésére áll a növénynek mindig akkora adagban, amennyit a növény felvenni képes. Leghelyesebb, ha a baromfi vagy szarvasmarha trágya pelletet ősszel a talajművelésnél, magasabb hatóanyag tartalmú szerves trágya pelleteket pedig tavaszi talaj-előkészítéssel egy menetben, a telepítést közvetlenül megelőzően dolgozzuk a talajba.

Régi jól bevált istállótrágya, új megjelenési formák

Az elmúlt évszázadban uralkodóvá vált azon szemlélet, mely szerint kizárólag műtrágya használatával a tápanyag utánpótlás teljes körűen megoldható. Ez évtizedünkre már megkopott, és idejét múlttá vált. A jövőben a szemléletnek tovább kell változnia, melyhez segítséget nyújtanak új, hatékony trágyaféleségek, melyek szerves anyagot és egyéb mikroelemeket is tartalmaznak. Nem olyan nagy titok, hogy a már korábban jól bevált istállótrágyák használata növeli a talajéletet, ezáltal a talajban lakó hasznos szervezetek is jelentősebben hozzájárulhatnak növényeink egészséges fejlődéséhez, így nem csupán a korábban már említett könnyebb talajművelés és jobb szerkezet lehet a szervestrágya-használat előnye. Sok termesztő azonban még nehezen mozdul, és ódzkodik e trágyák használatától, hiszen intenzív termesztéstechnológiában nagy problémát jelent a kijuttatás, illetve növény-egészségügyi gondokkal jár a rossz minőségű istállótrágya használata. (vasvilla, gumicsizma, talicska és nehéz kézi munka)

A szerves és istállótrágyák felhasználhatóságát forradalmasítja, ha megoldjuk a higéniai gondokat, illetve kiküszöböljük a kijuttatás nehézségét. Erre ad megoldást olyan komposztálási és trágya-keverési eljárások alkalmazása, ahol az egalizálás és komposztálás során a terméket több alkalommal is bevizsgálják, és a gyártó cég ezzel garantálhatja az állandó minőséget, mely alapvetően az állattartó telepeken nem megoldott, és talán nehezen is várható el. A feldolgozáskor a trágyaféleségek granulált, vagy pelletált formára való előállításával és kiszárításával a kijuttatás nehézsége is megoldható, a szárított trágya granulátum gyakorlatilag a műtrágyához hasonlóan juttatható ki a talajra, vagy a növényekhez.

A szerves tápanyagok állandó minőségét garantálva olyan istállótrágya-alapú trágyaféleségek is terjednek, melyek természetes alapú foszforban, káliumban, vagy éppen nitrogénben jelentősen emeltek. E termékek segítségével gyakorlatilag a fejtrágyázást megoldhatjuk ott is, ahol eddig úgy gondoltuk, csak a műtrágya kerülhet számításba.

Jelentős kihatása van mindennek az ökológiai gazdálkodásra is, hiszen eddig a növényvédelmi nehézségek mellett fő hátrányként a nehezen kiszámítható tápanyag-utánpótlást emlegették mindazok, akik nem mertek belefogni a természet-közeli, vagy környezet-tudatosabb kertészkedésbe. Azonban az ilyen módon előállított termék – amennyiben a trágya származása és előállítása megfelel az ökológiai gazdálkodás irányelveinek – már a biotermesztők számára is lehetővé teszi a könnyen felhasználható, kiszámítható tápanyag utánpótlást.

Fontos a minőségnövelő hatás

Amennyiben kiszámíthatóan tudunk fő hatóanyagokat kijuttatni a szerves trágyaszerekkel, úgy gyakorlatilag nem kérdés, hogy ugyanazok a hozamok produkálhatóak lehetnek kizárólag természetes eredetű tápanyag-utánpótlással is. Kérdés maradhat azonban a minőség. Számtalan esetben olvashattuk az utóbbi években, hogy a szerves trágya túlzott alkalmazása ugyanolyan hatással bírhat, mint a túlzott műtrágya-használat. Ilyen értelemben adott esetben ugyanúgy előállíthatunk nitrátos, nehezen tárolható, rossz konzisztenciájú burgonya gumókat.

Az Italpollina cég olasz és számos Nyugat-Európai ökológiai ellenőrző-szervezet által elfogadott szerves trágyáit a Viterbo-ban (Lazio tartomány, Olaszország) található nagy hírű Universita della Tuscia egyetem agrár karán vizsgálták. Itt a burgonyatermesztőket is segítendő a gumókban mérhető nitrát-tartalom változására hathatós kísérletet állítottak be különféle trágyák használatával.

A vizsgálatban három fő trágyázási technikát vettek górcső alá. Az egyik kezelésben kizárólag műtrágyát alkalmaztak, a másik kezelés esetében a csökkentett műtrágya-mennyiség mellett természetes foszforban emelt, a harmadik esetben a csökkentett műtrágyahatóanyag-mennyiség mellett természetes úton emelt nitrogéntartalmú szerves trágyát használtak. Az egyes eseteknél a körülbelül azonos mennyiségekre kiszámított fő hatóanyagoknak (N, P₂O₅, K₂O) megfelelően körülbelül azonos termésmennyiségeket tapasztaltak, ám a gumók beltartalmi mutatói, illetve a gumóméretek arányos eloszlása a kezeléseken belül erősen eltértek.

Érdekes megfigyelés volt, hogy a kizárólag műtrágyával kezelt területen a 40. napig gyakorlatilag 5-ös pH jellemezte a talajt, mely a másik két kezelésnél 6-os pH körül alakult. A talaj csak a 60. napra vált újra 6-6,3 pH-júvá. A műtrágyák talajt elsavanyító hatása ismert volt, ám kevéssé propagálták az utóbbi években.

A nagyobb gumóméret tekintetében a foszfor-emelt szervestrágya + csökkentett mennyiségű műtrágya alkalmazás adta a legjobb eredményeket, a legrosszabb ebben a tekintetben a nitrogén-túlsúlyos szervestrágya + csökkentett műtrágya adagolás adta.

A legmeghökkentőbb eredmény azonban a nitrogén-felhasználás tekintetében volt, itt ugyanis megállapították, hogy a héjban található nitrogén mennyiség egységnyi friss tömegre vetítve éppen azon parcellákból betakarított burgonyagumók esetében volt a legkevesebb, ahol a nitrogén-emelt szerves trágyát használták a csökkentett műtrágya mennyiségek mellett.

A gyakorlat számára levonható fontos következtetések sorában elsődleges tehát, hogy olyan élelmiszer lesz a végtermék szerves trágya alkalmazásával, mely nagyobb értéket képvisel. Érdemes a korai burgonyatermesztés során a műtrágyák mennyiségét kiszámítottan csökkenteni és ezzel párhuzamosan olyan szervestrágya-féleségeket alkalmazni, melyek hatóanyagát könnyen beszámíthatjuk a csökkentett műtrágya mennyiséghez. Ezzel az értékesebb növényanyag mellett tisztább környezetet teremtünk gazdaságunkban, hiszen csökkenthető a talajból kimosódó nitrogén mennyisége is (lévén e szerves trágyákban a nitrogén hatóanyag kötöttebb formában van jelen).

Azt tudtuk és tudjuk, hogy az állati és növényi eredetű szerves trágyák körével megoldható a tápanyag-visszapótlás, vagy akár a tápanyag-utánpótlás. Az „újgenerációs” szerves trágyák azonban forradalmasíthatják a műtrágya-használatot is, mely tény gondolkodásra, és cselekvésre késztetheti mindazokat, akik jó minőségű és egészségünket szolgáló zöldségeket szeretnének előállítani.

Fülei Zoltán

ZFW Hortisernice Kft.