Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény, valamint a többször módosított 7/2001. (I.17.) FVM rendelet tartalmazza a növény-egészségügyi feladatok végrehajtásának részletes szabályait. Ezek összhangban állnak a Nemzetközi Növényvédelmi Egyezménnyel és az Európai Unió e szakterületi joganyagával. Valamennyi tagállamban egységes szabályok vonatkoznak a növény-egészségügyi ellenőrzésekre. A csatlakozáskor bekerültünk egy közösségbe, amelynek növény-egészségügyi rendszere az 1993-ban életbe lépett egységes belső piacra épült. Ennek lényege, hogy a legtöbb mezőgazdasági termék növény-egészségügyi szempontból szabadon forgalmazható az EU tagországok területén. A tagállamokban termelt, vizsgálatköteles áru – főként ültetésre szánt növény – ha megfelel a növényútlevél-rendszer előírásainak, termelői regisztráció mellett szabadon szállítható a Közösség területén.
Az EU-n kívüli, ún. „harmadik országokból” érkező árukat a külső határokon, illetve egyes estekben a célország valamely engedélyezett ellenőrzési helyén vizsgálják meg, abból a célból, hogy a termék és az azt kísérő növényegészségügyi igazolások, valamint a termék előállítója, szállítója teljesíti-e az uniós követelményeket. Ha igen, akkor a termék bekerül az EU belső termelési és kereskedelmi folyamatába. Ezen elveket a Tanács 2000/29/EK számú növény-egészségügyi irányelve szabályozza, keretet adva az összes nemzeti növényegészségügyi vonatkozású jogszabálynak.
Az EU csatlakozással az áru szabad áramlásának biztosításával megszűntek a növényegészségügyi határvizsgálatok a közösségi határokon belül, amely fokozott növényegészségügyi veszélyt és romló zöldség-gyümölcs minőséget eredményezett. A vizsgálatok megszűntével hatósági kontroll nélkül érkezhetnek az országba az olcsóbb, alacsonyabb minőségű mezőgazdasági termékek, amelyek hatósági kontroll nélkül elősegíthetik új kártevők és kórokozók elterjedését, valamint megtelepedését az adott importőr ország területén.
Az egyes áruféleségekkel terjedő kártevők növényegészségügyi kockázatának csökkentése, valamint a biztonságos élelmiszer előállítás alapvető követelménye, hogy a megtermelt és forgalmazott élelmiszerek nyomon követése biztosított legyen a „termőföldtől az asztalig”.
A termékek nyomon követéséhez hasznos segítséget nyújt a növényegészségügyi jogszabályokban meghatározott növényi termékek, szaporítóanyagok előállításával, forgalmazásával foglalkozó termelők növényegészségügyi nyilvántartásba vétele, valamint a zöldség-gyümölcs termékek forgalmazásával foglalkozó termelők és értékesítő szervezetek kötelező regisztrációja.
A hatályos növényegészségügyi jogi szabályozás szerint a termelő, vagy termeltető minden év február 28-ig köteles az illetékes növényegészségügyi hatóságnak bejelenteni bármely szaporítási fokozatú vetőmag előállítását, valamint az egyéb szabadban termesztett gyökeres szaporító és ültetvényanyagok bármely szaporítási fokozatának előállítását a faj, fajta és a mennyiségi, valamint a területi adatok megnevezésével.
A Termelői nyilvántartás – Kire vonatkozik?
A növény-egészségügyi feladatok végrehajtásának részletes szabályairól szóló többször módosított 7/2001. (I.17.) FVM rendelet 33. § (1) szakasz alapján, valamint a rendelet 6. számú melléklet A. részében meghatározott növények vonatkozásában, valamint az 5. számú melléklet A. részének II. szakaszában felsorolt lágyszárú palánták (paprika, paradicsom, dohány, padlizsán, tojásgyümölcs), vetőmagok (napraforgó, paradicsom, lucerna, bab), áru és vetőburgonya termelőit, előállítóit, felvásárlóit, gyűjtőraktározóit, nagykereskedelmi forgalmazóit és importőreit, a citrus fajok termésének importőreit, gyűjtőraktározóit, valamint terményraktárakat, malom- és takarmánykeverő-üzemeket, a feldolgozatlan nyersfából fa csomagolóanyagot előállító üzemeket, továbbá a faanyagok és fa csomagolóanyagok kezelését végző vállalkozásokat a megyei növény- és talajvédelmi igazgatóságoknak nyilvántartásba kell vennie és egyedi azonosító számmal kell ellátnia.
Külön felhívnánk a figyelmét a regisztrációs kötelezettség szigorú betartására, az ISPM 15 szabvány szerinti jelzést alkalmazó, feldolgozatlan nyersfából fa csomagolóanyagot előállító üzemeknek és a faanyagok illetve fa csomagolóanyagok kezelését végző üzemeknek, mivel ezek a termékek élénken részt vesznek a nemzetközi kereskedelemben.
A termelők a nyilvántartási kötelezettségüknek a rendelet 10. számú melléklete szerinti űrlap kitöltésével, valamint a nyomtatványnak a területileg illetékes kormányhivatalok Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságára történő megküldésével tehetnek eleget. Az űrlap elektronikusan is letölthető www.nebih.gov.hu honlapról. (Nyomtatványok/ Letölthető nyomtatványok/ Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság/ Bejelentési űrlap növény-egészségügyi vizsgálathoz, ellenőrzéshez)
A Növény– és Talajvédelmi Igazgatóságok a bejelentési űrlapon szereplő adatokat tartalmi és formai szempontból ellenőrzik, majd hatósági nyilvántartásba veszik az ügyfeleket.
Minden regisztrált termelő 6 jegyű egyedi azonosításra alkalmas regisztrációs számot kap az országkód megjelölésével. A nyilvántartásra kötelezett termelő köteles bejelenteni, ha a nyilvántartott tevékenységén kívül a nyilvántartási kötelezettség szempontjából más kiegészítő tevékenységet folytat, vagy a korábban bejelentett adataiban egyéb változás történik. A NÉBIH területileg illetékes szerve a nyilvántartásra kötelezett bejelentése alapján módosítja a hatósági nyilvántartást.
Kinek nem kötelező a növényegészségügyi nyilvántartásba vétel?
- Kizárólag a saját célra termelő személynek, bejelentési kötelezettség fenntartásával
- kizárólag nem útlevél-köteles növények árutermelőjének
- a végső fogyasztónak történő forgalomba hozatalra előállított és előkészített növények, növényi termékek termelőinek
- áruburgonya kistermelőinek (1 ha, ill. 0,3 ha alatti területnél)
- kiskereskedőknek, ha nem tartoznak a növényútlevél-rendszer alapján nyilvántartásra kötelezettek valamelyik fenti kategóriába. A kiskereskedés fogalmába beletartozik az üzlet, kertészeti központ, kertészeti áruda, faiskolai lerakat, postaszolgálattal árusító cég, kiállításokon árusító cég.
Az élelmiszerbiztonság érdekében a megyei kormányhivatalok Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságainak zöldség-gyümölcs minőségellenőrei az Európai Unión belül, illetve a hazai forgalomban résztvevő termelőknél, a feldolgozóknál a zöldség-gyümölcs minőségellenőrzést folytatnak.
A frisszöldség és gyümölcs forgalomba hozatala során kizárólag regisztrált élelmiszervállalkozó végezhet alapanyag-tárolási, tisztítási, osztályozási, csomagolási, jelölési, tárolási és szállítási tevékenységet.
Az élelmiszeripari vállalkozó regisztráció céljából köteles bejelenteni tevékenységét, valamint a telephelyét a tevékenység végzésének helye szerint illetékes megyei kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságához.
A zöldség-gyümölcs forgalmazók regisztrációját a 64/2011. (VII.11) VM rendelet szabályozza.
A rendelet szerint:
- A friss zöldség és gyümölcs forgalomba hozatala során az alapanyag-tárolási, tisztítási, osztályozási, előkészítési, gyártástechnológiai, csomagolási, jelölési, tárolási és szállítási tevékenységet kizárólag regisztrált élelmiszer-vállalkozó végezhet.
- Nyilvántartásba vétel az ügyfél által megküldött regisztrációs adatlap alapján hatósági bizonyítvány kiadásával történik.
- A bizonyítvány kiadása élelmiszer-ellenőrzési szolgáltatási díjköteles, melynek összege 4000 Ft. Az élelmiszervállalkozó a regisztrációt a tevékenység végzési helye szerinti illetékes megyei kormányhivatal Növény – és Talajvédelmi Igazgatóságán köteles bejelenteni: nevét, címét, székhelyét, a felelős kapcsolattartó személyét, elérhetőségét.
- A megyei kormányhivatal Növény– és Talajvédelmi Igazgatósága a bejelentett adatokat a megyei adatbázisban rögzíti és megküldi a Zöldség- Gyümölcs Ellenőrzési Koordinációs Központnak.
- A rendelet szerint nem regisztráció köteles tevékenység:
- A kistermelő élelmiszer-termelése, előállítása és értékesítése, ha friss zöldség-gyümölcs előállítása az évi 20.000 kg-ot nem haladja meg. Kivéve, ha nagybani piacon viszontértékesítőnek történő eladást végez.
Felhívnánk a gazdálkodók figyelmét, hogy a nem regisztráció köteles termelőknek is meg kell felelniük a vonatkozó minőségi előírásoknak a termelési, forgalmazási és értékesítési láncolatban!
Bízunk benne, hogy a fenti összefoglaló anyag segítséget nyújt a termelőknek, forgalmazóknak a regisztrációs kötelezettség áttekintéséhez, hiszen közös érdekünk a növényegészségügyi kockázatok csökkentése, jó minőségű mezőgazdasági termékek és élelmiszerek előállítása a fogyasztók számára.
Szemerits Attila
Igazgtóhelyettes
Győr-Moson- Sopron megyei Kormányhivatal
Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság
Növényvédelmi és Növénytermék Ellenőrzési Osztály