Havi Mezőgazdasági Árelemző

Jelenleg az import árak nitrogén fronton jelentősen magasabbak, mint amilyen ajánlatokat a hazai gyártó a végfelhasználók felé kommunikál. Az import kálcium ammónium nitrát (CAN, Pétisó, MAS) ára 75-76 ezer forint körül mozog. Az ammónium nitrát ára jelentősen magasabb, mint a mostani kiajánlott ár, hiszen a Nitrogénművek ajánlata 75.000 forintos, míg a behozatali ár 82-85 ezer között mozoghat. A legnagyobb különbség a karbamid áránál érezhető. A hazai köztudatban 75 ezer forintos ár van, igaz sokan panaszkodnak, hogy vásárolni nem tudnak, mert nincs mögötte mennyiség. Az import ár azonban 110.000 forinton van. Persze nem tudjuk, mikor kezdődik a tavaszi szezon, mert az időjárás egyelőre túlságosan is enyhe. Azonban ha megint elhúzódik a tél, a valós, hideg tél, akkor idén is késhet az indulás. Azonban, ha nem kezd senki sem stratégiai vásárlásokba, mint az elmúlt években ez megszokott volt, akkor a szezon idején akár mesterséges hiány is keletkezhet logisztikai, szállítási problémák miatt. Amennyiben az import árakat megvizsgáljuk, akkor érdemes elgondolkodni azon, vajon a hazai árszint mennyi ideig lesz majd az import alatt. Amennyiben közeledik egymáshoz a két ár, akkor feltehetően nem az import ára fog csökkenni. Ebben az esetben, illetve annak tudatában, hogy a szezon ideje alatt nagy lehet a kereslet, át kell gondolni megéri-e tovább várni a tavaszi szezonra a vásárlásokkal. Az őszi árzuhanásra volt már példa egyébként műtrágya fronton, amikor a gabona árak magasból zuhannak, akkor ezt kicsit késéssel, de leköveti a műtrágya piac. Azonban mára már stabilizálódtak a gabona árak, ami alapján kevés indokot lehetne arra találni, miért csökkenne tovább a műtrágyák ára.

A foszfor és kálisó piacon a 2014-es árszinteket jobban befolyásolja az orosz piac, mint a nitrogén árakat. Jelenleg azonban újév és a pravoszláv karácsony miatt szabadságolások vannak Oroszországban. Miután visszatért az élet, feltehetően a piacon is lesznek új hírek. Elvárások alapján a szakértők nem várnak csökkenő ártendenciát.

Az idei év elteltével nagyot változtak a piaci árak a januári és decemberi adatok alapján. Ha az általában vizsgált műtrágya típusokat vesszük szemügyre, akkor láthatjuk, hogy az ammónium nitrát ára 85 ezerről decemberre már csak 75 ezerre csökkent, azaz nagyjából 12%-ot csökkent az ár. A kálcium ammónium nitrát ára nem mutat ekkora csökkenést, hiszen 5 ezer forintos különbséget lehet felfedezni a januári és decemberi adatok között. Ez azt jelenti, hogy 6,5%-kal kellett az év végén kevesebbet fizetni az áruért. A legnagyobb zuhanást a foszfor ára élte meg, hiszen a januári ár 78,75%-áért lehetett decemberben lekötni a mono ammónium foszfátot, azaz a MAP-ot. A DAP ára természetesen hasonló szintet mutatott. A kálisó 10%-os csökkenése tonnánként 10.000 forint spórolást jelenthetett a termelők kiadásai között. Természetesen a 3×15-ös NPK ára is csökkent, hiszen míg januárban átlagosan 123 ezer forintot kellett egy tonna árúért fizetni, addig az év végén már 103 ezerért is kapható. Ez százalékban 16% feletti csökkenést jelent.

Amennyiben ezt összehasonlítjuk a hazai gabonák 2013-as ártendenciájával, akkor azért megállapíthatjuk, hogy a kukorica közel 30%-os lejtmenete alapján akár tovább is csökkenhetnének a műtrágya árak, de a kalászosok árai azonban ennél már visszafogottabb képet mutatnak, hiszen a búza 20% alatti árzuhanása már közelebb van a műtrágyák átlag árcsökkenéséhez, hiszen a foszfor ára ennél nagyobb mértékben redukálódott.

Gabona:

A 2013-as év a gabonapiacon is nagy ármozgásokat mutatott. Az 1-es ábra megmutatja a 2013-as termésű malmi búza tavalyi áralakulását a Párizsi Árutőzsdén. Mint a grafikonon látható az aratás idejére a termény ára közel 50 eurót zuhant év eleje óta. A valóságban a fizikai piacon azonban ennél is nagyobb volt a változás mértéke, mert a tavalyi évben ó termésnek számító, azaz 2012-ben aratott árut lehetett fizikailag az új termés aratásáig kapni. Az ó termés és új termés ára között pedig volt 20-30 euró különbség is, azaz január óta aratásig akár 80 eurós árcsökkenést is megélt az európai búzapiac a 2013-as évben. A mélyrepülést azonban megállította ősszel a fizikai kereslet nagysága és év végére újra 210 eurós szintekre tornázta fel magát a termény értéke. Mint ismeretes a megnövekedett keresletet az igen magas árakból fakadó „kiapadás” okozta, hiszen szinte minden piaci résztvevő csak az utolsó pillanatban szerette volna kielégíteni igényeit, bizakodva egy még olcsóbb árban.

1-es ábra: A 2013-as évi malmi búza árváltozása 2013 január és december között, Forrás: barchart.com

Ez a fizikai kereslet, illetve annak hatása még decemberben is érezhető volt búza fronton. 2014 január első napjaiban még mindig inverz árazást lehet látni a Párizsi Árutőzsdén, azaz a távolabbi hónapok árai olcsóbbak, mint a közeliek. Mint említettük ez a jelenség akkor alakul ki, amikor erős fizikai kereslet van egy árucikk iránt és logisztikai problémák adódhatnak a szállítások teljesítésekor, vagy amikor minden piaci résztvevő további esésre számít és nem vásároltak be az áruból, hanem mindent az utolsó pillanatra hagynak. Európában mind a kettőnek az ötvözete alakult ki, ezért lehet magas közeli árakról beszélni, míg a márciusi lejáratú búzát, annak ellenére, hogy plusz két havi finanszírozás és tárolási költség is rárakódik közel 5 euróval olcsóbban lehet kötni, mint a januárit, a májusit pedig további 3 euróval olcsóbban. Mi több ez az inverz piac december eleje óta tovább erősödött, mert akkor még csupán 3 euró volt január és március, illetve másfél euró március és május között. Ezzel ellentétben a CME (korábbi CBOT) búza kötései az idő előrehaladtával, azaz a távolabbi lejáratok esetében többe kerülnek. Az amerikai piacon a búza ára decemberben 10%-kal csökkent, ami az USDA decemberi jelentésének is köszönhető volt, ami a kanadai termelési adatokat több mint 10%-kal megnövelte. Kanada erősebb befolyásoló tényező az Egyesült Államok kínálat – kereslete szempontjából, mint a volt szovjet tagországok az Európai Unió számára.

Az Európai árszint decemberben nem élt át hasonló zuhanást (2-es ábra). Hó elejéhez képest csökkent ugyan pár eurót a búza értéke, de tulajdonképpen stagnálásról lehet beszélni. Az európai termelési és felhasználási adatok gyakorlatilag nem változtak, de a decemberi jelentés megnövelte az export számokat, ami csökkentette az átmenő készlet nagyságát. Az ukrán, orosz és kazak adatok egyelőre változatlanok.

2-es ábra: A januári lejáratú malmi búza jegyzésének alakulása a Párizsi Árutőzsdén, Forrás: barchart.com

A kérdés hazánkban és gyakorlatilag Európában most az inverz piac visszarendeződésének ideje lesz. Az, hogy ennek vissza kell rendeződnie az biztos. A hazai szinteken januárt a mimimum 11,5-ös fehérjével rendelkező malmi búza FOB Duna ára 186 euróval indította a 2014-es évet.

Az irányadó Chicago-i Árutőzsde kukorica kötéseinek értékét december hónapban erősödés jellemezte (3-as ábra), de ez az erősödés a hó végére elolvadt és visszaesett arra a szintre, ahonnan december elején kiindult. Feltehetően az alját súrolja ez az árszint, hiszen az USDA riport sem mutatott semmi árgyengítő adatot. A világ kukorica átmenő készletét közel 2 millió tonnával csökkentették, amiből az USA önmaga 1,4 milliós vágással rendelkezett. Az EU-s adatokat gyakorlatilag változatlanul hagyták, bár a termés nagyságát csökkentették, de azt kompenzálja majd a nagyobb európai import. Ukrajnánál 1 millió tonnával 30 millióra becsülték decemberben az idei termés nagyságát, ami magával hozta az ukrán átmenő készlet emelkedését is.

3-es ábra: A márciusi lejáratú kukorica árutőzsdei kötéseinek alakulása, Forrás: CME

Ettől a kis „szomszédban” talált extra mennyiségtől azonban feltehetően nem fog tudni a kukorica ára Európában csökkenni. Jobban valószínűsíthetőek a stagnáló, enyhén emelkedő szakértői vélemények.

A 2014-es évet a magyar kukorica FOB Duna ára 157 eurón nyitotta, azaz továbbra is az egy hónapja jelzett 160 euró alatti kategóriában stagnál.

Takarmány:

Az irányadó Chicago-i Árutőzsdén november végén kilőtt a szójadara ára, majd ezeket a magaslatokat decemberben is tartotta (3-as ábra). Az év utolsó napjai azonban korrigálták az árfolyamot és ezzel a csökkentett szinttel nyitott a 2014-es év. Továbbra is „inverz” piacról beszélünk a szójadara fronton, hiszen a későbbi lejárat, a márciusi hónap például amerikai rövid tonnánként 13-14 dollárral a januári lejárat alatt köthető. Ez metrikus tonnára átszámolva nagyjából 15 dollárnak felel meg. Ellenben a malmi búzával ez egy általános felállás, hiszen közeledünk a dél-amerikai aratáshoz, ezért a piac vár a nagyobb kínálatra. Jó hírek is érkeztek Argentínából és Brazíliából, miután az időjárás kedvező. Brazíliában megkezdődött az aratás is az északi Mato Grosso államban, kedvező átlagtermésekkel. Az árutőzsde decemberi erősödését ezeken kívül az amerikai kínai aggodalmak korrigálták lefelé. Sok amerikai kereskedőház attól tart, hogy a kínaiak a dél-amerikai termés miatt sorra fogják az amerikai szójabab szállítmányokat lemondani. Persze ez inkább csak félelem, mert szinte minden évben logisztikai problémákkal és sztrájkokkal tarkított az aratás utáni időszak, úgyhogy kizárt, hogy a kínaiak csak a brazil, vagy argentin árura alapoznának. A harmadik indok, ami miatt csökkent a Chicago-i Árutőzsde kötéseinek ára az az amerikai fizikai piac. A farmerek értékesítésekbe kezdtek, míg a sajtoló üzemek már bevásároltak minimum január végéig. Így az extra kínálat lenyomta az árakat.

A dél-amerikai termés nagyságát egyébként a decemberi USDA jelentésben felfelé korrigálták. Elemzők most a januárban esedékes jelentésben szintén magasabb termésadatokra számítanak, de magasabb felhasználásra is, ami a zárókészletek nagyságát feltehetően nem fogja befolyásolni. Az új riport január 10-én esedékes.

4-es ábra: A januári lejáratú szójadara árutőzsdei kötéseinek alakulása, Forrás: CME

A hazai szójadara árak a világpiaccal együtt emelkedtek decemberben. Első negyedévre 137-139 ezer forint körül lehetett átlagban kötni, második negyedévet 124 ezerért, harmadikat 118-9 ezerért, míg negyediket kissé magasabban 500 forinttal a harmadik negyedév felett. Amennyiben a 10-i riport kedvezőbb lesz a várakozásoknál, akkor a hazai árak is csökkenhetnek. Az új brazil termés márciusban kerül a dél-amerikai kikötőkbe, ami azt jelenti, hogy kb. április második felében, májusban elérhető hazánkban.

Végtermék:

2014. január elseje óta 5%-ra csökkent az élő és a hasított félsertés ÁFÁ-ja. Ennek az első lépésnek az alapján a Vidékfejlesztési Minisztériumnak komoly céljai vannak a 2014-es év tekintetében. Mint az már megismerhető volt a kormányzat célja, hogy 2020-ig megduplázza a mostani 3 milliós sertésszámot hazánkban. A 2014-es cél a hazai fogyasztás 3 kg-mal való növelése. Jelenleg az éves átlagfogyasztás 25 kg körül mozog, aminek 3 kg-mal történő növekedése 12%-os növekményt jelent, ami egy optimista megközelítés. Ennek elérése céljából közel 230 millió forintot szándékozik marketing célokra a mezőgazdasági tárca elkölteni. Reálisan nézve szinte elképzelhetetlen, hogy csupán a hazai fogyasztás növekedésével meg lehessen duplázni a sertésszámot. Arra azonban kiindulásként jó lehet, hogy a fajlagos költségeket csökkenteni tudják a gazdák a nagyobb állatlétszám miatt, aminek hatására versenyképesebbekké válnának a nemzetközi piacokon. Az azonban, hogy a hazai kereslet növelésével a hazai árszint is megnőhet, és ezáltal nagyobb haszonra tesznek majd szert a gazdák, tévirány lenne, mert sajnos továbbra sem a magyar piac határozza meg a nemzetközi piaci árszinteket, hanem fordítva. A másik kérdés, amit a hazai fogyasztás növelése felvethet, hogy vajon akkor mi fog csökkenni? A baromfi hús fogyasztása? Elvégre sajnos hazánk összlétszámának alakulása továbbra is csökken, azaz fogy nemzetünk.

A tényadatok alapján azonban nem termel a magyar sertéságazat versenyképesen. Egyes számítások szerint mindössze 10-15%-a lehet a kibocsátásnak versenyképes, tehát mindenképpen változtatni kell ezen. Miután a világpiaci értékesítési árakat nem lehet majd hazánkból befolyásoló mértékben szabályozni, így egyetlen egy más lehetőség van arra, hogy versenyképesebbek legyenek a hazai sertéstenyésztők, gazdák, cégek, ha a fajlagos költségeiket csökkentik, azaz ha 1 kg előállítását olcsóbban oldják meg. Erre több lehetőség is van, megtalálni az ideális állatlétszámot, modernizálni a telepeket, beszerzések terén összefogva, engedményeket kiharcolni a takarmány árakból, stb. Persze lehet minden lehetséges EU-s és hazai támogatást is megpályázni, sőt kell is, de nem arra kéne öszpontosítani elsősorban, hanem az alapok rendbetételére. A technológiai fejlesztésekre, a hízlaló telepek korszerűsítésére 2013. decemberétől elérhető lett az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EVMA). Ez eredetileg az élelmiszer feldolgozók fejlesztésére nyújtott volna forrásokat, de most a hízlaló telepek is pályázhatnak.

Hogyan alakult eddig a hazai sertésprogram? Az eredeti tervek alapján már 2013-ban is 10%-kal növelni kellett volna az állatlétszámot. Az ambíciózus tervektől azonban a valóság feltehetően elmaradt. Ennek több indoka is lehet, de elsősorban a stratégia kialakításának hiánya, az elképzelések nem átgondolt felépítése lehetett. Mint már a program meghirdetésekor is kifejtettük a 6 milliós szám kijelentése után nem volt érezhető szinte semmi pozitív irányú marketing vagy stratégiai tevékenység. Hiányzott az olyan alapvető reklámtevékenység is (és még most sem lehet ezt komolyan érezni), amit mondjuk a baromfi ágazat megtett, hogy erős kampányba kezdett a hazai baromfik fogyasztása érdekében. Ma már a nagy hipermarketek is TV-s reklámaikban hirdetik, hogy hazai csirkét árulnak. Mára azért elindult egy közepesnek nem mondható baromfi ágazatéhoz hasonló kampányolás. Mik a számadatok? A kampány elindulása, 2012 nyara után 2012 decemberére 3 millió alá, 2,956 millióra csökkent a populáció nagysága. 2013. júniusára pedig tovább csökkenve 2 millió 892 ezer lett a sertés állomány létszáma. Az is tényadat, hogy a 2013-as évben a stratégiára 2,6 milliárd forintot szántak, de ezzel ellenben csupán 1,6 milliárdot költöttek el. Ebből az összegből piaci megjelenés támogatására 230 milliót, tenyésztéshez kapcsolódó központi beruházásokra 207 milliót, míg a kutatás-fejlesztésre 143 milliót fordítottak. Azt már senki sem indokolja a tárca részéről, hogy miért költöttek kevesebbet, mint a tervezet, illetve miként várnak átlag feletti eredményeket, ha erre a tervezett forrásokat sem fordítják teljes mértékben. Eddig azt lehet mondani, hogy a megfelelő stratégia kidolgozása, végrehajtása iskolai osztályzat alapján nem kaphat jelest, inkább a 2-es szintre érdemes, de erre is csak azért, mert most talán lesznek támogatóbb megoldások is, mint az ÁFA csökkentése, illetve a forrásbiztosítás. Azonban nem szabad szem elől téveszteni, hogy csak akkor lesz maradandó eredmény, ha nem a hazai éves sertéshús fogyasztást emelik meg fejenként 3 kg-mal, hanem a 10-15%-os versenyképességi arányt növelik meg jelentősen. Ehhez azonban a termelés fajlagos költségeit kell csökkenteni.

Valuta:

Az elvárásoknak megfelelően a Magyar Nemzeti Bank december 17-én megszavazta az újabb 20 bázispontos, azaz 0,2%-os alapkamat csökkentést, így ennek szintje december 18-tól 3%-ra csökkent. A 2013-as évben ezek a csökkenések folyamatosak voltak, sorra megdöntve az 1990. október 15. óta nyilvántartott legalacsonyabb kamatszinteket. Az akkor meghatározott 22%-os rátát 1995. február elsején 12 órakor emelték az eddig látott legmagasabb, 28%-os szintre. Ezt egy évig hagyták érvényben, amikor is 1%-kal csökkentették 27%-ra. A jegybanki alapkamat szintje 2001. december 11-én lett először egy számjegyű, amikor is 10,25-ről 9,75%-ra csökkentették annak mértékét. Ezután még kétszer is visszakerült a két számjegyű kategóriába az irányadó kamatláb mértéke, először 2003. november 28-án, amikor 9,5%-ról 12,5%-ra emelték és a két számjegyű kategóriáját különböző szinteken 2004. december 21-ig tartotta. Másodszor pedig 2008-ban, igaz ekkor csak pár hónapig, hiszen az október 22-én 11,5%-ra emelt alapkamatszintet 50 bázispontos vágásokkal 2009. január 20-ra újból 9,5%-ra csökkentették. A nagy áttörést az 5% alatti szinteket azonban a tavalyi évig soha sem sikerült elérni. 2013-ban aztán sorra dőltek meg a rekordok, ami egy 2012-ben indult sorozat folytatása lett. Azért folytatása, mert sok elemző szerint ez a folyamat nem zárult le, nem állt meg 2013. december 17-én tartott Monetárics Tanács ülésén. Az elvárások alapján ez a trend tovább folytatódik. A kérdés csak az, hogy meddig lehet lemenni. Vannak olyan országok, ahol a saját valutájuk alapkamat szintje akár 0%. Azt nem gondolnám, hogy mi ezt most megengedhetjük magunknak, meg nem is lenne makrogazdasági értelme Magyarország jelen körülményei között. Egyes elemzők szerint 2,6%-ig esik majd le a Nemzeti Bank kamatlába, de vannak vélemények, amelyek szerint akár ez alá is süllyedhet. A következő alapkamattal foglalkozó ülése a Monetáris Tanácsnak január 21-én, kedden lesz. Az elvárások alapján most is 20 bázispontos csökkenést vár majd a piac, de az idei évben akár lassíthatják is a tendenciát. 2013-ban folyamatosan 25 bázispontos vágásokkal dolgozott a jegybank egészen a 4%-os szintig, amit július 23-án szavaztak meg. Ezek után 20 bázispontos vágások jöttek. Elképzelhető, hogy a 3%-os szint egy újabb mérföldkőt jelenthet a csökkenések sebességét illetően.

A forint nemzetközi megítélése továbbra is instabil, annak ellenére, hogy az év végére szinte minden téren igen bíztató makrogazdasági adatok jöttek ki hazánk gazdaságával kapcsolatban. Azonban egyelőre nem lehet tudni milyen szinten fogja a piac „beárazni” a magyar bankrendszer körüli híreket, mely szerint több bank is kivonulhat az országból. Az elsők között a Raiffaisen Bankról lehet hallani. A vevő banknak magyar állami tulajdoni hányada is van, azaz nem tudni milyen mértékben befolyásolhatja majd a költségvetési hiányt egy, esetleg két, veszteséges bank átvétele. Amennyiben januárban a piac túlzottan negatívnak értékeli a bankátvételt, vagy bank átvételeket, akkor szinte biztos, hogy a forint újból a 300 feletti tartományba kerül annak ellenére, hogy milyen jók voltak a makrogazdasági adatok. Ha ez nem történik meg, akkor is nehéz elképzelni, hogy a hónapban nagy erősödésnek induljon a forint, hiszen nagy a bizonytalanság. Ebben az esetben feltehetően továbbra is a 290-300–as, de inkább a 295-300-as sávban stagnálna a hazai valutánk értéke.