A keményítő- és szesziparban nagy mennyiségben keletkezik az izocukor termelésekor a CGF-nek nevezett nedves anyag, amelyet frissen a szarvasmarhák takarmányozásában felhasználnak, valamint szárítva, mint abrakalkotót. Milyen javallat követendő a haszonállatok takarmányozásában?
A Déli-Farm Kft. által forgalmazott takarmányok és készítmények 99 százalékát a szarvasmarha takarmányozásához használják fel.
Az országban közel 30 éve Szabadegyházán kukoricát dolgoznak fel az izocukor gyártásához, a keletkező melléktermék a CGF, amelynek 18-20 százalék a fehérje tartalma.
A por, nedves és pellet formában etethető CGF hazai elterjedésében nagy érdemek fűződnek a cég tulajdonosa, Palotás Sándor tevékenységéhez, vezetésével takarmányozási receptúrákat készítettünk és készítünk.
Számos haszonállat esetében alaptakarmány. Például a CGF por etethető mennyisége a tejelő tehénnél naponta 2-4 kilogramm (abrak takarmányként 20-40 százalékban), szárnyasoknál 2-5 százalék, a hízósertésnél 5-15, a kocánál legfeljebb 10 százalék.
A nedves készítményből egy növendék üsző takarmányába naponta 3-6 kilogramm adagolható, bikának és hízóbikának naponta 3-10 kilogramm adható, a tejelő tehénnek 6-14 kilogramm.
A nedves forma szinte a tömegtakarmányok közé sorolható, a biológiailag aktív alkotói miatt jelentősen növeli az állat étvágyát.
Étrendi hatása kitűnő, illetve egy természetes, adalékanyagoktól mentes tiszta kukorica alapú fehérjeforrás.
CGF por
Tavaly kevés takarmányt tárolhattak el az állattartók, de kissé pikírten jegyzem meg, a korábbi mennyiségekre amúgy sincs szükség, hiszen nincs olyan szegmense a hazai állattenyésztésnek, ahol ne csökkent volna tovább az állomány. Mi a helyzet az ország déli vidékén?
Annyiban lépem túl a kérdést, hogy a Déli-Farm készítményeit nem csak a déli régió megyéiben, hanem az egész országban ismerik, sőt Romániába és Szerbiába is szállítunk.
A hazai mintegy 500 marhatelep közül 200 rendszeres vásárlónk, a szarvasmarha állomány 40 százaléka fogyasztja valamelyik termékünket.
Nemcsak az ország déli megyéiben, de másutt is csökken a telephelyek száma – ezt a kereskedő társaim is jelzik.
Ismereteink szerint a megszüntetett telephelyek állományát szerencsére felvásárolják országon belül, emiatt kevés állat végzi vágóhídon.
Koncentrálódnak a telepek, illetve a tejnek mindig nagy értéke volt és van, hiszen a gazdák számára egy biztos, állandó bevételi forrás más állatokkal szemben.
Elvileg folyamatos egy tehenészeti telep bevétele, bár egy külön elemzést megérne, hogy a tejfelvásárlók, illetve a feldolgozók milyen fizetési ütemezést és árstratégiát követnek.
A tenyésztők igyekeznek minél több takarmányt termelni, hogy megfogjanak minden forintot. Sokan fehérjetartalmú növényt illesztenek a vetésforgóba, s mind többen ügyelnek a tömegtakarmányaik minőségére is. Hogyan érinti a fejlődés, a változás a Déli-Farm kereskedelmi és szaktanácsadói tevékenységét?
Általános ez a törekvés, de mint láttuk, tavaly is közbeszólt az időjárás.
Az állattartáshoz megfelelő mennyiségű földterület szükséges, nélküle az állattartás egy programozott halál.
Aki csak vásárolt takarmánnyal dolgozik, két-három év alatt becsukhatja a boltot.
A legtöbb állattartó több lábon áll, s ha gazdasági helyzete úgy hozza, hogy a felvásárlók jobban fizetnek a napraforgóért, kukoricáért vagy a kalászosokért, nekik értékesítik a termelvényeiket.
Mérlegelik a gazdák, hogy ipari növénnyel foglalkozzanak, illetve mennyi takarmánynak valót tároljanak be.
A szarvasmarha tömegtakarmányon él, amelynek zöme kukorica siló, szenázs, fűféle, lucerna, s nem abrakos állat.
CGF pellet
A termelői szándékok hogyan befolyásolják az önök forgalmát?
Döntően. Tavaly kevés takarmány termett az országban, az ipari célra termesztett növények nagy részét az olajipari és izocukor gyártó üzemek vitték el, igaz, a visszamaradt melléktermékek takarmánynak felhasználhatóak.
A takarmányaink alapanyagait a mindenkori kínálathoz igazítjuk, illetve a CGF esetében kapacitást kötünk le. Készítményeinket értékesítő csapatunk forgalmazza.
Takarmányainkat saját fejlesztésű receptjeink alapján gyártjuk, illetve készíttetjük el megbízott keverőüzemek bevonásával. Másokkal szemben, egyedi receptúrákat is készítünk telephelyre és egyedi igényekre adaptálva.
A tömegtakarmányt illik az állattartóknak maguknak megtermelniük, ellenben a fennmaradó részt többek között önöktől vásárolják?
Több ágra lehet szétbontani a szarvasmarha takarmányozását.
A tömegtakarmányok, melyeket döntő részben maguk a gazdaságok állítanak elő, továbbá abrakalkotók, melyeket részben maguk termesztik, vagy vásárolják a gazdák, valamint a kiegészítő takarmányok premixek, melyeket vásárolják a telepek.
Ezen túl etetnek speciális problémamegoldó készítményeket, például a tenyészállatok, borjak feljavítására.
A Déli-Farm a takarmány összeállításán túl a takarmány készítésében is tud segítséget nyújtani, a tartósításra is adunk szaktanácsot, készítményeket.
Hatodik éve foglalkozunk az állattartáshoz szükséges eszközök, berendezések forgalmazásával is.
Web-áruházunk csaknem 2 éve működik, ez év elején Kistarcsán, július elején pedig Szegeden nyitottuk meg a szakáruházunkat, ahol 6 ezer terméket kínálunk a haszon- és a kisállatok tartásához.
Milyennek ítéli meg az állattartó gazdák felkészültségét, fogadókészségét, fegyelmezettségét?
Fegyelmezettek, akik támaszkodnak a telephelyi és laboratóriumi elemzések alapján adott szaktanácsainkra.
Tejminták és a takarmányok elemzésében együttműködünk a békéscsabai Food Analytica Kft-vel.
Ezen adatok alapján pontos, telepre adaptált takarmányozási recepteket, stratégiát tudunk adni.
Vannak aranyszabályok, amit mindenhol be kell tartani, például: termelésarányos takarmányozás, tömegtakarmány: abrak arányok, szárazanyag rost ellátás, fehérje-energia egyensúly megtartása.
Ami megoldáshoz vezet egy telepen, már nem biztos tipp, akárcsak a tőle pár kilométerre működő másik tehenészetben. Nehezíti a gazdálkodók helyzetét, hogy mind a tejpiac, mind a húsértékesítés trendje nehezen számolható ki.
Az állatok takarmányozásában, a tartási körülményekben és az állategészségügyben kőkemény fegyelmet kell tartani, hiszen ettől függ, hogy mennyire tudjuk a genetikai potenciált kihasználni, a megfelelő receptúrákat összeállítani, az utánpótlást, szaporulatot előállítani, és a megfelelő állattartási és tejtermelési higiéniát biztosítani.
A haszon pedig sokszor csak pár forint 1-1 liter tejen.
Ha ezekben a kérdésekben nincs fegyelem, összeomlik a rendszer. Az állat nem hazudik.
Az időjárás mindent felborított tavaly, mégis, milyen általános tanulságokkal szolgált?
Már ötven-hatvan éve az agrárszakértők leírták, hogy milyen takarmánynövénnyel elégíthető ki a haszonállatok igénye, a növényeket milyen módon lehet felhasználni.
Lényegében ma is ezekre építkezünk frissítve, illetve újabb kutatásokkal kiegészítve.
Bizony, elő kell venni a különböző növénytermesztési praktikákat, a szárazságtűrő növényeket, a keverék takarmányféléket, bükkönyt stb.
Nyolc-tíz éve újra „feltaláltuk” a zölden etethető káposztarepcét, rozsot, keveréktakarmányokat.
Ismét felbukkannak az ipari igényű termesztés miatt háttérbe sorolt fajták és technológiák.
A gazdák megint leporolják a könyveket, illetve megkérdezik a szaktanácsadókat.
Ebben is próbálunk élen járni, vetőmagokat és technológiákat kínálunk.
Tavaly a szárazság miatt kevés kukorica, kalászos és szénafélét sikerült betakarítani.
A mennyiségi gondot tetézte sokszor a gyenge minőség és a beltartalom is.
Az eddig csak kiegészítő takarmányként szereplő melléktermékek (döntő részt elérhetőségi korlátok miatt) újra előtérbe kerültek, nagyobb hangsúlyt és teret kapva a takarmánybázis kialakításához, biztosításához.
Sajnos azonban a hazai olaj, cukor, sör, vagy konzervipari feldolgozók létszáma jelentősen lecsökkent, így ezek a hasznos és értékes melléktermékek, mint a nedves répaszelet, sörtörköly, paradicsomtörköly igen kis mennyiségben állnak rendelkezésre, és akkor is csak szezonálisan.
Szerencsére egy részüknek a tartósítása, tárolása mára már megoldott.
A sorból egyedül a szabadegyházi CGF lóg ki, mivel egész évben folyamatosan rendelkezésre áll, elérhető, kalkulálható takarmány alapanyag, és jelentős mennyiség keletkezik belőle, és kiváló szarvasmarha takarmány.
A nedves CGF a tömegtakarmány bázist erősíti, míg a száraz CGF por az abrakalkotók közt tölt be egyszerre fehérje és energiahordozó szerepet is.
Mi a teendő az egyes idényjellegű etetnivalók átállásában? S mindezt észreveszi-e az állat?
A jó szarvasmarhatartó gazda törekszik, hogy amennyire lehet, éves takarmánykészlettel rendelkezzen.
Így lehet egész évre egyenletes, jó minőségű takarmánnyal ellátni az állatokat, úgynevezett monodiétás rendszert kialakítani.
Egyelőre jól alakul a takarmányok termelése. Aki vissza kíván térni a megszokott receptekhez, tegye, vagy kérdezze meg ismét a tanácsadóját?
Nincs olyan takarmányozási stratégia, amihez nem tudnánk valami többletet nyújtani, javasolni.
Sosem neheztelünk valakire, ha nem fogadja el az álláspontunkat.
Aki több lucernát kíván termelni és etetni, ám tegye.
Elmondjuk az előnyeit, hátrányait, de minden takarmányváltás még a legnagyobb odafigyeléssel, szakmai támogatással is törést okoz az állat tejtermelésében.
A bendőflórának 2-3 hét is kell, hogy egy megváltozott takarmány összetételhez adaptálódjon.
Ez időszak alatt a tejtermelés megváltozik, jobb esetben pozitív irányban, rosszabb esetben tejvesztéssel és egyéb gondokkal is járhat.
Megszokott, kőbe vésett recept nincs és nem is szabad követni.
A következő évben termett takarmány ugyan azon a területen nem biztos, hogy ugyan olyan lesz, mint a tavalyi, se minőségben, se mennyiségben.
Mindig az adott készlet határozza meg, hogy milyen összetételű és mennyiségű lesz a takarmány, és az milyen egyéb kiegészítőt kíván meg, hogy az állatok igényeit kielégítse.
Mi a helyzet a borjakkal, a szárazon álló csoportokkal?
Hát igen! A jövő nemzedéke, mely alapja a következő termelésnek és szaporulatnak.
Sajnos nálunk ez még mindig mostoha gyermeke a rendszernek.
Nagyon rossz berögzött szokás, hogy ami „nem jó a tehénnek, majd odaadjuk az üszőknek, meg a szárazon állóknak”.
Óriási hiba! Mások az igényeik és a szükségleteik, mint egy tejtermelő állatnak.
Egyedi összetételű speciális koncentrátumokat, premixet, ásványi vitamint, kiegészítőt és problémamegoldó készítményt is forgalmazunk.
Ez utóbbiak egyedi helyzeteket kezelnek, legyen szó akár egy üsző neveléséről, az ellés előkészítéséről, akár a szárazon állás gondjairól.
Magyarországon sajnos még előfordul ellési bénulás és banális hiánybetegségek.
A legtöbb panasz mögött takarmányozási gond húzódik meg, melyek igen egyszerűen kezelhetőek.
Hogyan, hiszen a recepteket számítógépes háttérrel állítják össze, illetve ellenőrzik?
A hibák mögött rendre valamilyen emberi mulasztás áll.
Hogy ténylegesen az előírt takarmánykeverék kerül az állat elé, s nem egy másiknak szánt, vagy egy állat a megfelelő termelési csoportba került-e, stb. – hiába számolom ki forintra a takarmányozás költségét, ha a gondozók nem ügyelnek az etetés valamennyi követelményére.
Való igaz, hogy a takarmányozás rendszere magas színvonalú, magába foglalja az etetés minden pontját, modellezni lehet a teljes folyamatot, a végeredményt mégis az emberi tényező határozza meg.
Az aflatoxin ügy is kihívások elé állította a tejágazatot.
Fontos, egy szaktanácsadó ne csak a kukorica esetleges fertőzöttségét ellenőrizze, a figyelme terjedjen ki a szenázsok, silók, szénák szennyezettségének a mértékére is.
Mi is forgalmazunk takarmány kiegészítőt a magas mikotoxin terhelés ellensúlyozására.
Itt is igaz az a szabály, hogy a megelőzésre kell a nagyobb hangsúlyt fektetni, mindamellett a meglévő problémát kezelni kell.
A megfelelő agrotechnikával, növényvédelemmel, tárolással jelentősen gyéríthetjük a gombákat a takarmányban.
Egy egészséges állat szervezete a mikotoxinok nagyobb részével megbirkózik.
Egy optimálisan működő bendő, egy egészséges máj és egyéb fertőzésektől, terhelésektől mentes szervezet, valamint toxinkötővel kiegészített takarmánnyal kordában tartható az aflatoxin.
Sokak szerint a legelőn tartott tehén teje jobb, ízesebb, noha mi tegyük hozzá, a mezőn az állat azt legel, amit éppen talál. Alternatíva a legeltetés egy számítógéppel ellenőrzött és irányított etetéssel szemben?
A legeltetés mindig is alternatíva marad, de azzal a megkötéssel, hogy a mi klímánkon bizony kisülnek a legelőink.
Mindig akadnak olyanok, akik a legolcsóbb takarmányozást kérik.
Viccesen mondom, vegyünk egy pányvakötelet, s kössük ki a tehenet az árokpartra – ennél olcsóbb megoldás nincs.
Ahol találni legelőt, s fű is terem, ott legeltetni és kaszálni is lehet.
Egy legelő állat ösztönösen azt eszi, ami számára a legjobb, amire neki szüksége van.
Megy utána. A legelő – legyen az természetes gyeptársulás, vagy vetett telepített legelő –, növényösszetétele jelentősen befolyásolhatja a tej ízét, színét, bizonyos íz és illatanyagok is átjuthatnak a tejbe.
Egy istállóban tartott állat ezzel szemben azt eszik, amit a jászolba elébe tesznek.
Egy pillanat, ne ugorjunk nagyot. Talán nem véletlen, hogy több legelő tehenet látni tavasztól őszig a csapadékosabb Alpok-alján és Borsodban, mint például Dél-Alföldön, ahol a nyári forróságban legfeljebb a kórót kérődzve vegetálhatna egy jószág.
A takarmányozás módját és lehetőségét jelentősen meghatározza a telep fekvése, földrajzi adottsága.
A legeltetés sikere nagyban függ a fajtától is. Egy legelőn tartott bajor vagy magyar tarka tejének más az összetétele, de kevesebb tejet ad az istállóban tartott fajtákhoz képest.
Egy csapadékos német legelőn ki lehet elégíteni az igényeit, de egy jobb, egy genetikailag nemesített állatot legelőn már nem lehet jóllakatni, lezsarolná magát.
A nagy hozamú tejelő állatokat ki kell szolgálni, meg kell etetni.
Konkrét példa, a román gazdák Magyarországról vásároltak 40-50 liter tejet adó fajtákat.
Ott eddig a román tarka volt az igazi tehén, vörösnek, legfeljebb fehérnek kell lennie.
Elvitték az itt vásárolt állatokat egy olyan területre és istállókba, ahol a román tarkát tartották.
Két hónap múlva hívtak, mentsük meg az állatokat, mert esnek össze.
Szitkozódtak a gazdák, mondván, becsapták őket. Azóta megtanulták, ami jó volt a tarkának, nem jó a feketének, a takarmányozását is át kell venni.
Most az a módszer működik, ahonnét az állatot megveszik, takarmányt is vásárolnak mellé az átmenet idejére.
Egy istállóba állított jószágnak mindent meg kell adni, ezért nagy az ember felelőssége.
Egyszerű a javallat: kiszámítható, egyenletes minőségű takarmányt kell akár egész évre biztosítani, abban az esetben egyenletes tejhozam érhető el.
Hogyan állapítható meg az állatok hiányzó igénye?
Például a helyszínem megfigyeljük a viselkedésüket, bevizsgáljuk a takarmányt.
Extrém példa, nyalja a falat, egymás vizeletét isszák. Megbolondultak volna?
Nem, valami hiányzik a táplálékukból, például a kalcium.
Kimaradt a receptből a takarmánymész vagy egy kiegészítő.
A legképzettebb telepvezető is elmerülhet a napi ügyekben, s nem veszi észre a banális gondokat, amit egy külső szemlélő könnyebben észrevesz.
A környezetvédők az állatok jólléti körülményeit kérik számon, amelynek értelem szerűen takarmányozási vonzata is van. Milyennek értékeli a magyar állatjólétet?
Tucatnyi könyvben leírták eleink, hogy egy állat mikor és milyen körülmények között érzi jól magát.
Hogyan eszik, pihen, mi a komfortzónájuk, és hogy a tejtermelésre tudjon koncentrálni.
A kérdés másik oldala a környezetterhelés, az uniós állatjóléti törvényben leírt paraméterek, telepi infrastrukturális előírások teljesítése.
Elgondolkodtató, egy telep működtetésében hol húzható meg az ésszerűség határa.
Mondják, a tehenek sokat böfögnek, gázosítanak, a trágyán keresztül sok nitrogén és foszfor távozik.
Ezek döntő része visszahat a takarmányozásra, hiszen ezen anyagokat a takarmányozással juttatjuk az állatba.
Jobb esetben a receptúra módosításával, takarmányfejlesztéssel egy kiszámíthatóbb helyzet teremthető.
Elérhető, hogy a jószág könnyebben feltárja, hasznosítsa a táplálóanyagot, ennek következtében kisebb koncentrációban, esetleg kisebb mennyiséggel kell táplálni.
A trágyatárolás körüli cirkusz lényege, hogy egy telephely mellé, egy kis túlzással, egy másikat kellett építeni, még szerencse, hogy menet közben módosították a követelményeket, hiszen míg egy francia vagy olasz vidéki kisvárosi szálloda ablaka alatt tetszés szerint bőg a tehén.
Szemben itthon, egy odavaló ember is csak fertőtlenítés után léphet be a telepre, szinte karanténban tartják az állatokat, illetve trágyatároló rendszert követelnek a gazdáktól.
A telepek döntő része jelentős fejlődésen mentek keresztül a különböző agrártámogatások révén.
Klimatizált istállók, pihenő állások és gazdaságosabb, de természetesebb itatási rendszerek épültek, működnek.
Cégek szakosodtak a légy és rágcsáló irtás feladataira, teljes irtási tervekkel garantálják a telepek légymentességét.
Így az állatok nyugodtabban pihenhetnek, és több energiát tudnak fordítani a tejtermelésre, mint a legyek és bögölyök által állandóan zaklatott társaik.
Ezek a fejlesztések, intézkedések nem csak az állatjólétet szolgálják, hanem elősegítik egy költséghatékonyabb termelést is.
Említette, egy pontosabb, szakszerűbb takarmányozással jobb eredmények érhetőek el. Mit szól a lenmag esetleges etetéséhez? Ez a jövő takarmánya, vagy ragaszkodjunk a bevált receptúrákhoz?
Mindkét irányzatra szükségünk van. A megfelelő alapok fenntartásához számos kutatás vezet el.
Minden elemzés arra jó, ha valami hiba csúszna be, vagy egy új esettel találkozunk, nem a nulláról kell kezdeni a történetet.
Fontos feladata a szaktanácsadóknak az új ismeretek átadása, ismertetése a gazdákkal, illetve azok alkalmazásának segítése, beépítése a meglévő rendszerükbe.
Ha az emberrel szembe jön netán három kamion mennyiségű lenmag, ne mondjuk, hogy nem tudunk vele mit kezdeni, mert fel tudnánk használni takarmányként.
Hogy a lenmag termelése mennyire lesz rutinszerű, azt az adott növény gazdaságos termeszthetősége határozhatja meg.
Ha egy gazdának több bevételt hoznak a megszokott ipari növények, minthogy lenmagot termeljen, akkor nehéz a lenmagból készített etetnivalót a takarmányozás rendszerébe állítani.
De ha a kettő segíti egymást, előbbre juthatunk.
