A hústermelésre alkalmas fajták kitenyésztése során fontos szempontok voltak:
- ideális testnagyság, jó takarmányhasznosító képesség
- kifogástalan szaporaság és nevelőképesség, edzettség/ellenállóság, szelídség
- a fiatalok gyors fejlődési erénye, kiváló húsformája (különösen a mell)
Gyakorlatilag majd bármelyik galambfajta alkalmas vágásra, a kistestűek tisztítása azonban szaporátlan.
Elsőbbséget élveznek a világos bőrű/tollazatú példányok, főként a fehér egyedek, mivel küllemre piacképesebb árut szolgáltatnak.
Az is igaz azonban, hogy a sötétebb tollazatúak általában ellenállóbbak.
Egy pár galambra évente (francia szakirodalom szerint) 55-60 kg takarmányt számolhatunk létfenntartásra és a fiókák felnevelésére.
A galamb átlagosan 4-5 évig tartható tenyésztésben.
A termelés folyamán nagy hangsúlyt kell helyezni az állomány egészségére.
A tenyésztés gazdaságosságát alapvetően a szaporaság (lerakott tojások, kikelt fiókák-, felnevelt egyedek száma/tömege) és a nevelőképesség határozza meg.
Erre jön a takarmány ára, az épületek költsége és (ha van) akkor az alkalmazott bére.
Természetesen a termelő- párok beszerzési költségével is számolni kell.
Így már látható, hogy nagy eltérés lehet a különböző „galambtelepek” gazdaságossága között.
A piacon csak nagy tömegben, kiváló- és azonos minőségben kínált áruval lehet versenyben maradni.
Erre a minimum 500 gramm élősúly feletti, kirepülés előtt lévő, 35 napos kornál nem idősebb fiókák alkalmasak.
A felvásárlási ár az élősúlytól függően változik: I. kategória: 750 gramm felett, II. kategória: 600-700 gramm között, III. kategória: 500-600 gramm között.
Háztáji (extenzív) körülmények közé, saját fogyasztásra alkalmas a nagyobb testű postagalamb is.
Jó szaporodási-, nevelő-, és takarmányhasznosító képessége révén 350-400 grammos utódok felnevelése várható 10-12 fiatal/év mennyiségben.
Aratás után a takarmány egy részét a tarlóról is összeszedi, habár így fennáll a mérgezés és kilövés veszélye, a ragadozókról már nem is beszélve.
A postagalamb (nagyobb tömegű más fajtákkal történő keresztezéséből származó) F1-es utódai is kiválóan alkalmasak galambhús előállítására.
Az F2-es generáció azonban csak vágásra alkalmas, továbbtartásra nem (a jól ismert heterózis hatás miatt).
Fajták
Magyar kitenyésztésűek
Szováti kék
Dr. Bessenyei István (Hajdúszovát) állatorvos irányításával kitenyésztett, kimondottan haszongalambfajta.
Elterjedését gátolta, hogy pont azon időszakban (1975-86 között) volt leáldozóban az ún. „galambhús” program.
Fekete szalagos kék king, sima kék posta és sima kék strasszerból alakították ki.
Jómagam 1985 óta vagyok tenyésztője. Nem bántam meg!
Szapora, jól nevelő, repülőképességgel rendelkező.
Elsősorban olyan helyekre tudom jó szívvel ajánlani, ahol számukra kijárást tudnak biztosítani.
Csak egy rajz-színváltozatban létezik („sima” azaz szalag nélküli kék).
A hímek általában világosabb színűek. Közepesnél nagyobb, jól izmolt testtartás jellemző.
A hím 700-900 gramm, a tojó 600-700 gramm súlyú.
Fiókáit 500-550 grammos súllyal választhatjuk le, így konyhakészen is megfelelő nagyságú.
Magyar díszposta
Posta jellegű, de annál lényegesen nagyobb és hosszabb testű galamb.
A röpposta tollaslábú, Horváth János féle változatára vezetik vissza eredetét.
Mellette a magyar alföldi parasztgatyás, az alföldi bugagalamb, valamint a római galamb bekeresztezésének köszönhető a magyar díszposta.
Repülési képessége – a röppostához képest – kicsi, szaporasága, nevelőképessége jó.
Esetenként gondot okozhat (tojás – fióka kilökése a fészekből) lábtolla.
Edzettsége, jó szaporasága révén a nem kiállítási egyedek mindig friss húst jelenthetnének a konyhánk számára.
Szolnoki bagdetta
Izmos testű, meredek testtartással, emelt mellel bíró galambfajtánk az utazó postagalambnál nagyobb.
A galambtenyésztésben kevésbé járatosak első ránézésre nagyobb testű utazó postagalambnak néznék.
A külleme alapján elsősorban kiállítási galambként szereplő fajta tenyésztése során selejtezett fiataljai a konyhára kerülve pecsenye galambként tehetik változatosabbá, egészségesebbé étrendünket.
Jó szaporodási- és nevelési képesség jellemzi. Közepes repülési adottságai révén a padláson is elhelyezhető a galambház.
Magyar csirkegalamb
Főként az Alföld, de a Tolna-, Baranya-megye résznek is kedvelt galambfajtája.
Küllemileg még nem teljesen egységes, de jó szaporodási- és nevelési képességekkel rendelkezik.
Egyszínűek és tarkák képezik nagyrészt a szín/rajz változatot. Fiataljai elérik a haszongalambnál megkívánt tömeget.
Kis repülési képességgel rendelkező, zárt tartásra alkalmas fajta. (kép: oriasgalamb.gmail.hu)
Magyar autosex tyúkgalamb
Az 1970-es években Forgács József gyomaendrődi tenyésztő által kitenyésztett fajta.
Autoszex jellege folytán könnyen szelektálható ivar szerint.
Fiókáiról már a keléskor a csőr pigmentáltsága alapján megállapítható annak neme.
Így a megfelelő mennyiségű hím és tojógalamb meghagyása a tenyésztésben még a kezdő galambásznak sem okoz problémát.
Egy időben eltűnt, de az utóbbi időkben újra népszerűvé vált.
Testnagysága, autoszex jellege, szaporasága révén alkalmas a hústermelésre.
Kitenyésztési helyén viszonylag könnyen beszerezhető néhány pár. Repülési képessége elhanyagolható.
Zárt (volieres)tartásra való.
Vannak még hazai galambfajtáink, melyek küllemre történő tenyésztése során kieső egyedei megfelelnek a konyhai célokra a testnagyság tekintetében.
Ilyenek pl. a magyar óriás galamb, a magyar óriás begyes, az alföldi buga galamb, az alföldi parasztgatyás, stb.
Külföldi fajták
Most, itt csak azokat a fajtákat/hibrideket ismertetem röviden, melyekből nagyobb létszámban vannak állományok az ország tenyésztőinél/tartóinál.
King
A king galambot a XX. század elején tenyésztették ki az Egyesült Államokban.
A melle terjedelmes és kifogástalanul izmolt.
A kiállítási típusnál előnyben részesítik az 1 kg-nál nagyobb tömegű példányokat.
A haszontípusú king kisebb testű és ezzel összefüggően jóval szaporább.
A tojók testtömege kifejlett korban 700—850 g, a hímeké 900 g. Fiókái 28—30 napos korra 500—600 g testtömeget érnek el.
Intenzív tartásra alkalmas fajta.
Texán
A legismertebb haszonfajták egyike autosex jellegű.
Az USA Texas államában az 1950-es években tenyésztettek ki. Széles melle jól izmolt.
Az 1970-es évek elején jutott el nagyobb létszámban, többek között az Enyingi Állami Gazdaságba és Székesfehérvárra, az akkori „Szabadélet” Termelőszövetkezetbe is.
Jó nevelő- és szaporodási képességű.
Megfelelő elhelyezés és takarmányozás esetén a többi itt felsorolt galambfajtához hasonlóan 10 fölötti fiatalt is képes felnevelni.
A fiókák vágáskori élősúlya átlagosan 650 gr.
Amerikai óriás posta
Mint neve is mutatja, az Amerikai Egyesült Államokban kitenyésztett galambfajta.
Mint majd minden fajtának, úgy ennek is van már kiállítási változata is.
A kifejlett hím 680-770 g, a tojó 620-710 g testtömegűek. Jó szaporodási- és nevelési képességgel rendelkezik.
Évente 12—13, átlagosan 450-460 g-os fiatalt is képesek felnevelni. Főként volieres tartásra alkalmas.
Straszer
Verekedős természete miatt kevésbé ajánlom.
Magyarországon egykoron Devecserben próbálkoztak nagyüzemi tartásával, kevés sikerrel.
Keresztezésben jobban használható.
Napjainkra nagy tömegű, kevésbé szapora, nem jól nevelő dísz változata, melyet főként a német tenyésztők favorizálnak, teljesen alkalmatlan haszon célú tartásra.
Az itt-ott még fellelhető eredeti haszoncélú galambok is tetszetős küllemmel bírnak.
Mondén
Kimondottan hústermelés céljából Franciaországban kitenyésztett galambfajta.
Kiállítási példányai népszerűek hazánkban.
Haszongalambként a kisebb termetű, jó nevelő képességű egyedei alkalmasak.
Fiataljai elérik a haszongalambnál megkívánt tömeget.
Kiállítási példányai kevésbé felelnek meg a haszon célú hasznosításra.
Az eredeti típus szapora, jól nevelő haszongalamb fajta. Zárt (volieres) elhelyezést kíván.
Europigeon:
Francia hibrid. Három változata van (eltérés a szülők testnagysága és a fiókák súlya között van, de az előállított galambhús tömeg azonos):
- 16-17 fiatalt nevel fel évente (9-10 kg élősúly);
- évente 14-15 fiatalt nevel fel (9-10 kg élősúly);
- 12 db fiókát nevel fel évente (9-10 kg élősúly). (forrás: gyulaifarm.hu)
Hubbel galamb
Az USA Kalifornia államából származó, a kitenyésztője után elnevezett galamb.
Irodalmi adatok szerint king, texán és mondén keresztezése. Szaporasága, hústermelése hasonló, mint a francia-hibridé.
Jó fejlődési képessége révén hamar eléri a vágósúlyt.
Találunk hivatkozást 700 grammos fiatalokra, de 500 gramm körül is említik az utódokat.
A texánhoz viszonyítva 15%-al nagyobb a mellhús aránya, a vágási kihozatala pedig 72%. Információ, fotó: www.hubbel.de
Több más fajta alkalmas még haszongalambként történő tartásra.
Ilyenek lehetnek: (lengyel)hiúz, kárnó, montaubán, máltai, vukovári csirke, tyúk tarka.
Hasznos forgatásra ajánlom az 1969-ben és 1976-ben megjelent, Biszkup Ferenc-dr. Guoth János- Horn Péter által írt Haszongalamb tenyésztés című könyvet.
Részletesen foglakozik mindennel, ami a haszongalamb tenyésztéssel kapcsolatos. Antikváriumokban itt-ott még kapható. 1-2 kötet beszerzésében tudok segíteni. Elérhetőségem: [email protected]
Aki ismerkedni akar a galambfajtákkal, annak javasolni tudom a Magyar Galamb- és Kisállattenyésztők Országos Szövetsége (MGKSZ) által Monoron, a Vásártéren (mindig vasárnap) megrendezésre kerülő Kisállat Börze megtekintését.
Kiváló családi program (is).
Időpontok: március 10, április 14, május 12, augusztus 11, szeptember 8, október 13.
Információ: 06-1-342-5538, illetve: [email protected]