Lapzártától lapzártáig

X. Jonagold Almafesztivál és Vásár valamint I. Jonagold Almasör Fesztivál Rakamazon

Az egészségünk megőrzésének egyik fontos feltétele a helyes táplálkozás, amelynek kihagyhatatlan elemei a jótékony hatásukról ismert gyümölcsök.

A szórakozás mellett ezt is szem előtt tartották Rakamazon – mondta Farkas Ernő polgármester, mikor a Rakamazi Őszi Fesztivál programjait ismertette.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei városban 2012. október 14-én már a X. alkalommal került megrendezésre a Rakamazi Jonagold Almafesztivál és Vásár.

A Tisza partján, éppen a borairól híres Tokajjal szemben található település mezőgazdaságának életében évtizedek óta fontos szerepet tölt be az almatermesztés, s azon belül pedig a Jonagold fajtának van itt meghatározó jelentősége a térségben.

 

.

Az idei évi szakmai program alma szimpóziummal vette kezdetét, amelyen a helyi almatermelők előadásokat hallgathattak meg, majd válaszokat is kaphattak a felmerülő kérdéseikre.

Jakab István, a Parlament alelnöke is részt vett az eseményen, s többek között elmondta, minden kormányzati törekvés arra irányul, hogy az élelmiszer feldolgozást helyben, minél magasabb szinten végezzék el.

A várható piacbővülés arra ösztönöz majd, hogy a következő években az öntözési rendszerek korszerűsítésével együtt hajtsák végre a termelők az almaültetvények telepítését és felújítását.

A helyiek egész nap bundás almával, almás palacsintával, almás pitével, almalekvárral, bio almalével, almasörrel és még számos almás finomsággal várták a fesztivál látogatóit.

 

Az utóbbi, az almasör, Rakamaz város egyedi terméke, amelyet 2008-ban a Jonagold Almafesztivál és Vásár keretében mutattak be itt először.

A budapesti Corvinus Egyetem tanszékének közreműködésével fejlesztette ki azt a miskolci Serforrás Kft., és a cég felsőzsolcai sörfőzdéjében gyártják.

Az ital alapjához, a malátához, a komlóhoz, az élesztőhöz és a vízhez hozzáadják a rakamazi almából készült sűrítményt, s együtt erjesztik főzésre.

A sör, amelynek almaíze nem tűnik ki erősen az ital aromájából, de egyedi ízvilággal rendelkezik, 4,4-4,6 fokos, vagyis az alkoholtartalma hasonló az úgynevezett átlagsöréhez.

Ezt a rakamazi italkülönlegességet – és más, nem hagyományos sörkülönlegességet – idén már egy fesztivál keretében kóstolgathatták a sörkedvelők Rakamazon, mert ebben az évben az első alkalommal került megrendezésre a Jonagold Almasör Fesztivál a Városi Művelődési Központ előtti téren. (Forrás: Nádasi Zoltán)

 

Nem változik a tej alapára

Változatlanul hagyta a tej alapárának éves átlagértékét kilogrammonkénti 86 forinton a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács Elnöksége az idei, 2012. április 1-jétől 2013. március 31-ig tartó kvótaévre.

Erről a testület október 2-i budapesti ülésén döntött.

Az alapár a 3,6 százalékos zsírtartalmú és 3,25 százalékos fehérjetartalmú, extra minőségi kategóriába sorolt nyerstejre vonatkozik.

A szakmai szervezet elnöksége a prognózist a kvótaév során negyedévente felülvizsgálja, és indokolt esetben módosítja.

A nyerstej felvásárlási árának a kvótaév elején tapasztalt jelentős csökkenése után az árak jelenleg mérsékelten emelkednek, a szakértők szerint azonban októbertől élénkebb növekedés várható.

Ez a terméktanács vezető testülete szerint megerősíti az éves átlagárra vonatkozó prognózis realitását és fenntartását – olvasható a közleményben.

Idén április elején a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács kilogrammonként átlagosan 86 forint körüli a tej alapár előrejelzést tett közzé az idei kvótaévre.

A prognózis azért fontos a termelőknek és a feldolgozóknak, hogy ennek figyelembe vételével köthessék meg, illetve módosíthassák érvényes szerződéseiket.

Azok a termelők ugyanis, akik szerződés nélkül értékesítenek, kiszolgáltatottak a sokszor jelentős piaci ármozgásoknak.

A tej átlagos piaci alapára idén április elején 92 forint volt kilogrammonként az MTI adatai szerint, augusztusban pedig átlagosan 79 forintig csökkent.

Most az alapár ismét emelkedésnek indult, az országos átlagérték kilogrammonként 80-81 forint körül mozog, és növekvő tendenciájú. (Forrás: MTI)

 

A borászati beruházások támogatására 1,1 milliárd forint jut

A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) 1,1 milliárd forinttal támogatja a borászati beruházásokat, ezt november 5-étől a már megvásárolt, kifizetett és üzembe helyezett gépekre lehet igényelni.

A borászati gépek beruházásaihoz szükséges összeget – a múlt évhez hasonlóan – a közösségi forrásból finanszírozott nemzeti támogatási programból teremtik elő.

A vissza nem térítendő támogatással a borászati vállalkozások teljesítményét kívánja javítani a tárca.

A támogatás mértéke a mikro-, kis- és középvállalkozásnak minősülő igénylőknél a vásárolt gépek nettó értékének 40 százaléka, míg a nagyvállalatoknál 20 százaléka.

Az igényelt összegnek meg kell haladnia az 1 millió forintot, de nem lehet több 100 millió forintnál.

Az 50 millió forint alatti éves árbevételű vállalkozások esetében a támogatási összeg minimumára vonatkozó szabály nem érvényes, így a legkisebb borászatok is igénybe tudják venni a támogatást.

A támogatás kifizetésének legkésőbbi határideje 2013. október 15.

Újdonság, hogy a jövőben a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) már nem vizsgálja a melléktermék-kivonási kötelezettség teljesítését, így a jövőben a gazdák egyszerűbben igényelhetnek támogatást borászati beruházásokra.

A beszerezhető gépek, berendezések egy része nem Magyarországról származik, így elképzelhető, hogy egyes, a támogatás igénylésekor benyújtott dokumentumok csak idegen nyelven elérhetőek.

Az angol nyelvű dokumentumokhoz nem kell szakfordítás, az érintett vállalkozások terhei ezzel is csökkennek.

Az EU-jogszabályok értelmében a támogatás egyszerű pótlóberuházásokra nem igényelhető, azonban a kapacitásnövelés minimális mértékét nem írják elő; a minimumot 25 százalékban meghatározó rendelkezés hatályát veszíti. (Forrás: MVH)

 

Az Új Pálinkát ünnepelték a IX. Szilvanapon Tarpán

Közel tíz éves hagyomány már Tarpán, ezen a kuruc hagyományiról és zamatos gyümölcseiről egyaránt messze földön híres beregi településen, hogy szeptember végén megrendezik a Szilvanapot, és az Új Pálinka Ünnepét.

Erre – immár kilencedszer – idén szeptember 29-én, éppen Mihály napon került sor.

 

 

A IX. Szatmár-Beregi Szilvanap programjában elsőként pálinkaverseny zajlott le szakmai zsűri értékelésében, amelyen három kategóriában, a szatmári szilvából, a szabolcsi almából és az egyéb gyümölcsökből készített párlatok versenyeztek egymással – ismertette Várady György, a Szatmár-Beregi Pálinka Lovagrend Egyesület elnöke.

Vizsgálták többek között a benevezett pálinkák technológiai tisztaságát, illatát és végül természetesen az ízét is, s így alakították ki a párlatok rangsorait.

Nem volt könnyű feladat, mert idén kiváló volt az évjárat, a minőségi alapanyagokból kiváló termékek készültek.

Azokat a helyszínen, a Tarpai Művelődési Ház kertjében a rendezvényre ellátogatók meg is kóstolhatták az ott kialakított Pálinkaudvarban.

A résztvevők még termékbemutatók, illetve tájjellegű termékek vására keretében a szilvából helyben készült, egyéb (pl. rézüstben főtt lekvárt, tájjellegű szilvás ételeket, aszalványokat, stb.) ínyencségeket meg is kóstolhatták, sőt bepillantást nyerhettek a feldolgozás hagyományos technológiájába is.

E tájegység legjellegzetesebb gyümölcse a szilva, és a feldolgozásának eredményeként a belőle készült termékek megjelenése is nagyobb mennyiségben kapcsolódik a rendezvény időpontjához, ez indokolta a nagyközönség számára történő kiemelt és koncentrált bemutatásukat – mondta Várady György.

Az esemény fénypontja az Új Pálinka Ünnepe volt, amely a 2005-ben alakult, a pálinkakultúra kialakításáért munkálkodó, hagyományőrző Szatmár-Beregi Pálinka Lovagrend ünnepélyes felvonulásából és ceremóniájából állt.

Ezen először minősítették az új pálinkákat, majd átadták a pálinkaverseny díjait, és egy új lovagot is felavattak.

Az ünnepségen a Lovagrendtől idén Életmű Díjat kapott Dr. Pethő Ferenc professzor, az ismert gyümölcsnemesítő, aki már 1959. óta tevékenykedik a megyében.

Jól ismeri annak tájegységeit, s véleménye szerint mind a nyírségi, mind a szatmári és mind a beregi vidéken a gyümölcsfajok és fajták szempontjából terített asztal várja az ideérkezőt.

A térségre oly jellemző „nemtudom szilva” fajta egyik legjobb változatát Panyola környékén szelektálta, s annak fajtaként való elismerésére 2012. tavaszán került sor.

Az ezt megelőző, két esztendőn át tartó vizsgálat befejezése után a fajta Nemtudom P3 néven fog bekerülni a köztermesztésbe.

Elmondható róla, hogy a gyümölcsét kiváló termékekké lehet feldolgozni.

A professzor kiemelte, ebben a térségben minden településen talán még jobba(ka)t is fel lehetne kutatni. (Forrás: Nádasi Zoltán)

 

Elkészült az országos talajvédelmi informatikai rendszer

Kétéves munkával elkészült hazánk talajvédelmi informatikai rendszere, amely a talaj állapotának nyomon követésére szolgál.

A Terradegra elnevezésű konzorcium – amelyet a Szent István Egyetem, a Helion Kft. és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal alkot – 2010 őszén látott munkához.

Az Európai Uniós támogatással finanszírozott program szakmai zárórendezvénye 2012. október 19-én volt Gödöllőn.

A szakemberek a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) támogatásával, széles szakmai összefogással egy olyan informatikai fejlesztést hajtottak végre, amely a mezőgazdasági művelésből adódó üzemi terhelések minősítésére és a talaj környezeti állapotának nyomon követésére alkalmas.

Az informatikai fejlesztés széleskörű adatgyűjtést követelt meg, így a rendszer kialakításához szükséges alapadatok előállítására aktuális talajtani és gazdálkodási adatgyűjtést végeztek a kutatók hazánk teljes területén, 2011 tavaszán és őszén.

A több mint 100 szakértő összesen 285 mezőgazdasági üzem közel 2.000 táblájának felvételezése során több mint 9.000 vizsgálatot végzett, mindeközben 28.000 fotót készített.

A vizsgált területek nagysága összesen mintegy 250.000 hektárt tett ki.

A terepi felvételezések és a kapcsolódó laboratóriumi vizsgálati adatokat, illetve a gazdálkodás részletes adatait a szakemberek a Helion Informatikai Kft. által fejlesztett hardver-szoftver rendszer segítségével töltötték fel a központi adatbázisba.

A fejlesztés a kutatók szerint több szempontból is hasznos: az alkalmazott agrotechnikai gyakorlat leírásával az üzemek termesztési színvonala minősíthető, valamint a gazdálkodás következményeként fellépő talajdegradációs hatások is észlelhetők.

További előny, hogy a gazdálkodás éves adataira épülő egyedi számítások alapján értékelhető a gazdaságok ökológiai, környezeti teljesítményének alakulása, amely akár a 2013-ban induló új uniós agrárpolitika részeként a jövőbeli támogatás alapját is képezheti.

 

RAGT Vetőmag Kft. Közleménye

Az RAGT Vetőmag Kft. ezúton értesít minden érdeklődőt, hogy 2012-ben nem hirdet eredményt a WINXX kukorica és MOOGLLI CLHO napraforgó „Termelői Verseny”-ben.

2012-ben az RAGT Vetőmag Kft. negyedszer hirdette meg régiónkénti „Termelői Versenyét”, kukorica kategóriában a WINXX, míg napraforgóban a MOOGLLI CLHO hibridekkel lehetett nevezni.

Az időjárás nem kedvezett a versenynek, nemcsak a régiók között, de régión belül, nem egy esetben táblán belül is hihetetlen eltéréseket okozva.

Mérlegelve a helyzetet – illetve egyetértve versenyzőinkkel, akik ily módon kívánják kinyilvánítani egymás iránti szolidaritásukat – született a döntés, hogy az egyenlőtlen feltételek miatt nem kerül sor értékelésre.

Egyben tisztelettel felajánlja minden 2012-es versenyzőnek, hogy részükre 2013-ban igény esetén a nevezés kedvezményes feltételekkel biztosított. (Forrás: RAGT Vetőmag Kft.)

 

A Syngenta kibővítette mezőtúri vetőmagüzemét

A Fazekas Sándor miniszter október 16-án ünnepélyes keretek között adta át a Syngenta kibővített kapacitású mezőtúri vetőmagüzemét.

A pótlólagos 7,5 milliárd forint értékű beruházással egy 10 éves, mindösszesen 13,5 milliárd forintos fejlesztési program zárult le.

 

 

Az üzemben elsődlegesen kukorica, valamint napraforgó vetőmagot állítanak elő.

A beruházási programnak köszönhetően az üzem vetőmag betakarítási és feldolgozó kapacitása több mint kétszeresére nőtt és a raktározási lehetőség is jelentősen növekedett.

„Mezőtúri beruházásunk ezt a vetőmagüzemet a világ legkorszerűbb üzemei közé emelte.

Ennek segítségével Magyarország tovább erősítheti pozícióját hazánkban és Európában egyaránt.

A kibővített kapacitású üzem segítségével a Syngenta képes lesz kielégíteni a magyar, valamint a közép- és kelet-európai országok kukorica és napraforgó termelőinek igényeit.

Ez nagyban hozzájárul majd a magyar export növekedéséhez és évente mintegy 3,5 milliárd forinttal növeli majd szerződéses vetőmag előállító partnereink bevételét.” – mondta el megnyitóbeszédében Czigány Tibor, a Syngenta ügyvezető igazgatója.

 

(Forrás: Syngenta)