Ami a tehénnek kell!

Silózásról, a tejelő tehenek korszerű takarmányozásáról és a hazai tejfogyasztás áldatlan állapotainak okairól kaptunk információkat Herceghalomban 2012. augusztus 8-án, a Limagrain és az Alltech szervezésében tartott „Ami a tehénnek kell!” silókonferencián.

A hazai tejfogyasztásunkról

A tejtermelésben Magyarország az Európai Uniós tagországok közül az 5. helyet foglalja el, melyben kitűnő természeti adottságaink is fontos szerepet játszanak.

Ezzel ellentétben a tejfeldolgozók száma Magyarországon mindössze a 17. helyen kapott helyet. – ismertette a már magyar „szemüvegen keresztül” kevésbé jól csengő adatokat Dr. Borbély Csaba, a Kaposvári Egyetem tanszékvezetője osztotta meg velünk.

Részletesen beszámolt a tejfeldolgozást követő élelmiszerek fogyasztási arányairól, melyben a magyarok fogyasztása az EU átlag alatt marad.

Ennek legfőbb okaként, a tej jótékony hatásainak hiányos ismeretét jelölte meg, hiszen a válaszadók 68%-a gondolta úgy, hogy a jelenleginél fogyaszthatnának több tejet is, a legtöbben azért fogyasztanak kevesebb tejet, mert annak természetesen ízét nem tartják elég finomnak, így inkább a helyettesítő termékek felé fordulnak, legyen az üdítőital vagy tea.

Az alkoholmentes italok kiválasztásánál pedig a legmeghatározóbb választási szempont az ízletesség volt a felmérés szerint.

Amitől több lenne a tej

Dr. Orosz Szilvia a Szent István Egyetem egyetemi docense, a silókukorica tartósítása és felhasználása terültén ismertetett újdonságokat.

Ennek részeként a megfelelő hibridválasztás szempontjait és azzal kapcsolatban a magas rost emészthetőség és keményítőtartalom kiválasztására hívta fel a figyelmet.

Az egyetem irányításával végzett kutatás, melyben az LG 34.90 (FAO480) és egy Kontroll (hazánkban népszerű) hibrid (FAO580) azonos receptúrával, azonos mennyiségben etetve.

A kísérletet a Mezőhegyesi Ménesbirtok ZRt két, egyenként 10 hektáros területén végezték el.

A két hibrid egyszerre lett elvetve, bár a betakarítást a 100 FAO-szám különbség miatt 3 nap különbséggel hajtották végre.

A betakarítás során az volt a fő cél, hogy a két hibrid szárazanyag-tartalma 2-3% eltérésen belül maradjon, és egyik se haladja meg a 36%-ot.

A kísérlet 3 hónapja alapján átlagosan 0,6 kg többlet tej/tehén/nap hozamot eredményezett.

Ez a többlet hozam minden korábbi takarmányadag és összetevő, illetve etetési gyakorlat megváltoztatása nélkül, egyszerűen a jobb emészthetőségre nemesített LG34.90 hibrid alkalmazásával valósult meg.

A silózáshoz pedig mindenki ért, mindenki gyakorolja, de szinte minden telepen energiát veszít a siló az energiatartalmából.

Épp ezért gyakorló tenyésztőknek is megszívlelendő lehetett Dr. Orosz Szilvia silózástechnológiai tapasztalata, hiszen a helyes taposási technológiával 20%-kal kevesebb idő alatt, ezzel párhuzamosan kevesebb üzemanyag és energiaráfordítással, kisebb betakarítási veszteséggel és a silódepó azonnali fólia takarásával kisebb időjárási kockázattal állítható elő a takarmány.

Ami már a jövedelmezőségben is jelentkezik

A tehenek korszerű fehérje ellátása és azzal szorosan összefüggő vérkarbamid szint forintosítható egy-egy tehenészet jövedelmezőségében.

A vérben jelentkező magas karbamid szint alacsonyabb ellési és termékenyülési mutatókat eredményez, valamint csökkent tejtermelést.

Ez egy 1.000 tehenes telepen összességében 60.000.000 Ft éves veszteséget is jelenthet, ami egy hazai telep árbevételének akár 10%-át is jelentheti.

Ennek elkerülésére, a megfelelő keményítőtartalmú silókukorica kiválasztása ad lehetőséget.

A könnyebb emészthetőséghez

Stanislav Studenka, a Limagrain Europe LGAN programjának európai vezetője előadásában a kukorica, mint tömegtakarmány jelentőségét és előnyeit hangsúlyozta más takarmányféleségekkel összehasonlítva.

Kitért arra, hogy a kukorica növény rosttartalmának emészthetősége nagyban függ annak lignintartalmától és a lignin és egyéb sejtalkotók kapcsolataitól.

A lignintartalom csökkentése (addig a pontig amíg a növény szárszilárdsága még minden kívánalomnak megfelel) mellett a sejtfalak emészthetősége a legfőbb szempont, így a tejelő szarvasmarhák könnyebben és gyorsabban emésztik a rostokat, még inkább hozzáférve a sejtekben tárolt alkotókhoz (cukrok, fehérjék és keményítő mások mellett).

Összességében a rostemészthetőség növelése magasabb napi szárazanyag bevitelt eredményez, mely magasabb napi tejtermelésben realizálódik.

A termékek teljes pályáját végigkövető szemlélet

Az LGAN program nyomon követi a hibrid rostemészthetőségét, a keményítő lebomlást.

Ezt már Perczel Pétertől a Limagrain Magyarország vezetőjétől hallhattuk.

A programban élő állatokon végeznek laboratóriumi és nagyüzemi vizsgálatokat Európa meghatározó tejtermelő országaiban.

Ezen kutatások egyike kimutatta, hogy 1% emészthetőség javulással, (15t hektáronkénti kukorica szárazanyag termés esetén), átlagosan 670 kg tej hozam növekedés érhető el hektáronként.

A Limagrain LGAN silókukorica hibridekkel átlagosan akár 8% emészthetőség javulás lehetséges, amely így 5.360 kg tej hozam növekedést eredményezhet silókukorica termő hektáronként.

Az Egyetem által irányított és bizonyítottan 0,6 kg tej/tehén/nap hozamot produkáló kutatásban szereplő LG34.90 hibridet is a fent említett LGAN program keretében nemesítették.

Ez a hibridkukorica azonban nem az egyetlen a Limagrain kínálatában.

2013 kukorica vetési szezonjára három eltérő tenyészidejű LGAN hibriddel áll a Limagrain partnerei, minden tejtermelő rendelkezésére: LG34.90, Shannon, Janett.

Sándor Ildikó