Kocák termékenyítésre előkészítése célzott molekuláris takarmánykiegésztővel

Egy jól menedzselt sertéstelepen a kocák éves szinten max. 10 napig állnak üresen. A korszerű fajták, hibridek, technológiák hatására vált uralkodóvá a 21-28 napos választás, vagyis a kocákat még viszonylag magas tejtermelés mellett választjuk el a malacaiktól. A sertés élettani prolaktin-gonadotropin antagonizmusa (a szoptatás ideje alatt a koca nem ivarzik, azonban a szoptatás elmaradása miatt leálló prolaktin szekréció nagyfokú gonadotropin-beáramlást indukál) segítségünkre siet, és az egészséges kocák zöme a választást követő 4-7 napon belül ivarzik is.

malac02_foto_Bagosi_ZoltanE rövid idő alatt azonban a kocákat elő kell készíteni az ivarzásra, termékenyülésre és a bekövetkező vemhesség megtartására! Az előkészítés (flushing) a gyakorlatban a választást követő emelt szintű takarmányozást jelent, amit az a gyakorlati megfigyelés támaszt alá, hogy a javuló kondíció, a javuló tápláltsági állapot következménye az élénkebb ivarzás, a több leváló petesejt. A klasszikus flushing a koca szervezetének tápláló- és hatóanyagokkal, elsősorban energiával történő „elárasztását” jelenti. Ugyanakkor a laboratóriumi vizsgálati módszerek tökéletesedésének köszönhetően ma már egyértelmű, hogy a gyakorlati körülmények között előforduló energia-, fehérje-, lizin-, illetve zsírkoncentráció-változás hatására nem tapasztalható a leváló petesejtek számának növekedése!

Felvetődött, hogy a takarmány flushing-hatását a vér inzulinszintjének emelkedése okozza. Exogén inzulin-adagolással, vagy az inzulinszintet növelő anyagok (egyszerű cukrok) adagolásával valóban növelhető az ovulációs ráta, de ezt a vérplazma gonadotróp hormon(FSH, LH) szintje nem törvényszerűen követi, vagyis nem törvényszerű a megnövekedett ovulációs ráta megnövekedett fertilizációs rátává alakulása! Élettanilag az inzulin a növekedési hormon (GH) és az inzulinszerű növekedési faktor (IGF1) révén fejti ki hatását a petefészekre! Hogyan? A GH az agyalapi mirigyből a véráramon keresztül a májba jut, ahol kiváltja az IGF 1 termelődését. A máj által szintetizált IGF 1 részt vesz számos anyagcsere-folyamatban, amelyek közül a szaporodási folyamatok, a szövetek (izomzat, csontozat) fejlődése, a zavartalan szívizom-működés és a testzsír-mennyiség szabályozása a legfontosabbak. Az IGF1 közvetlenül befolyásolja a tüszőérést serkentő hormonnak (FSH) és az ovuláció kiváltásáért felelős luteinizáló hormonnak (LH) termelődését, felszabadulását is! Az IGF1 a petefészkeken serkenti a tüszők növekedését, több tüsző éri el az ovulációs nagyságot. A nagyobb méretű tüszők fokozott follikulin-termelésének köszönhetően intenzívebbé válnak az ivarzások, továbbá a nagyobb tüszőkből nagyobb sárgatestek alakulnak ki, amelyek több progeszteron termelése révén biztosabbá teszik a megtermékenyült petesejtek túlélését, a vemhesség fennmaradását. A modern endokrinológiai ismeretek birtokában ma már kijelenthetjük, hogy a növekedési hormon és az IGF 1 optimális plazmakoncentrációja nemcsak az anyagcsere-folyamatok zavartalanságához, hanem a szaporodási folyamatok zavartalanságához is nélkülözhetetlen. Tehát egyértelmű, hogy a kocák termékenyítésre történő előkészítése során az állatok IGF1 ellátottságát kell javítani!

Nehezíti a dolgot, hogy erre viszonylag kevés időnk van. További nehezítő tényező, hogy egy 21-28 napig szoptató koca energiahiányos állapotban van. Ez az energiahiány különösen a modern, nagy almokat szoptató előhasi kocáknál kifejezett. Az ilyen kocák esetében könnyen bekövetkezhet a „második alom szindróma”, amikor is a fiatal koca a választást követően nehezen vagy egyáltalán nem ivarzik, illetve termékenyülése esetén az elsőnél jóval kisebb létszámú, gyengébb minőségű almot fial. De a 3.-4. almukat szoptató kocák is átlagban testfehérjéjük 16-18%-át veszítik el a szoptatás alatt, noha a testfehérje-állomány 12%-ának elveszítése is már problémákat okozhat a következő szaporodási ciklusban. Az energiahiányos állapotot a választás, mint stressz tovább erősíti a koca szervezetében, illetve kocáinkat gyakran különböző bakteriális és vírusos megbetegedések is sújtják, gyengítve immunrendszerüket. Ezek a tényezők együttesen az IGF1 koncentráció csökkenéséhez vezetnek!

Az IGF1 plazmakoncentrációjának csökkenése az idősebb, 3.-4. almukat szoptató kocáknál a választás után nem minden esetben okoz ivarzás-kimaradást, fő kártétele a tüszők méretének csökkenésében jelentkezik. A kisebb tüszőkből ugyanis kisebb sárgatestek fejlődnek! A sárgatest mérete ugyanakkor befolyásolja a progeszterontermelés mértékét, ami különösen a vemhesség első 28 napjában, amikor a koca immunrendszere még „betolakodóként” tekint a malacokra, kiemelt jelentőségű! Ezzel is magyarázható, hogy a provokált ovulációk, hormonkezelések a tartósan energiahiányos kocáknál hiába váltanak ki ivarzást, az elégtelen progeszterontermelés miatt sok lesz a korai magzat-felszívódás, és a kocák szabálytalan időre ivarzanak vissza.

Az előbbiek alapján egyértelmű, hogy a kocák termékenyítésre történő előkészítése során – az állatok IGF1 ellátottságát kell javítani. Ez specifikusan fermentált burgonyafehérjével (SFBF) bizonyítottan lehetséges!

Mit eredményez a SFBF a választott kocák takarmány-kiegészítőjeként?

A tények az alábbi táblázatokból egyértelműen leolvashatók.

1. 1.táblázat: Az IGF1 koncentráció változása, és annak hatásai a szaporulati mutatókra

Kontroll kocák SFBF kocák
Fialási sorszám 3,53,7
IGF-1 szint a termékenyítés előtt 7 nappal 53,346,3
IGF-1 szint a termékenyítés napján 57,760,3
Élve született malac/alom 11,3612,2
Választott malac/alom 9,9510,8
Malac-kiesés % 12,5510,1

2. 2. táblázat: Hollandiai kísérlet, 71 telepen, összesen 22.563 kocával

 

Kontroll kocák

SFBF-t fogyasztó kocák

Változás mértéke

Élve született malac/alom

12,6 db

12,9 db

+0,4 db/alom

Malacelhullás választásig

12,8%

12,1%

-0,7%

Választott malac/alom

10,9 db

11,3 db

+0,4 db/alom

Visszabúgó koca

7,9%

6,8 %

-1,1%

Választott malac/koca/év

26,1 db

27,3 db

+1,2 db/koca/év

3. 3. táblázat: Átlagosnak tekinthető hazai telepi viszonyok között, 350 kocás telepen is között is remekül vizsgázott a SFBF-t tartalmazó takarmánykiegészítő. A termék pozitív hatása mind a választott kocák ivarzásán, mind a termékenyített kocák vemhesülési arányán megmutatkozott.

Vizsgált tulajdonságKontoll kocákSFBF kocák
Ivarzások jelentkezéseátlag a választást követő 5. naponmár a választást követő 3. napon
Ivarzások eloszlásaátlag 5 napon keresztül termékenyítésátlag 4 napon keresztül termékenyítés, kocák 70%-a ivarzik a 4. napon
Vemhesülési %87 %96 %

4. 4. táblázat: Szintén hazai telepi eredmények, 550 kocás telepen, ahol az élve született malacok számának, a malacok születési súlyának javulását tapasztalták

1. fialású kocák

2.-nél többször fialt kocák

KontrollSFBFkülönbségKontrollSFBFkülönbség
Vizsgált állat

112

112

112

112

Üres napok választástól

4,92

5,01

0,09

4,41

4,28

-0,13

Élve született malac/alom

9,34

10,35

1,01

10,24

10,55

0,31

Holtan született malac/alom

1,43

0,82

-0,61

1,97

1,2

-0,77

Átlagos születési súly

1259

1363

104

1254

1389

135

állattenyésztés hízlalás koca sertés takarmány termékenyítés