Mikor nyúlunk a nyúlért?

A nyúltenyésztés lehetőségei –háztáji nélkül, már csak nagyüzemben?

Nem is volt az olyan régen, amikor még a magyar nyúltermelés meghaladta az évi 35 ezer tonna élősúlyt, vagyis a 13 millió db-ot.

De ez az állapot már a múlté, jelenleg inkább arról hallani keserű panaszt, hogy mi magyarok sehogy sem nyúlunk a nyúlért.

A hazai termelés szinte teljes mértékben külföldre történik, a mi fogyasztói igényünk pedig csak nagyon lassan növekszik.

Pedig a nyúlhús az egyik legegészségesebb húsféle, finom rostú szerkezete, magas fehérje- és alacsony koleszterin-tartalmának köszönhetően nagyon egészséges.

A jómódú nyugat-európai fogyasztók körében népszerű és keresett cikk, Svájcban még a kórházi menüben is feltűnik, a mediterrán országokban pedig egyenesen imádják.

Ráadásul a magyar termék minősége kiemelkedő, ennek ellenére mi kevéssé esszük, pedig a hazai fogyasztással sokat lendíthetnénk a kiváló magyar nyúltermelésen.

A hazaiak mindössze 3-5%-ot fogyasztanak a megtermelt állományból, így a magyar nyúl szektor kifejezetten exportorientált.

A feldolgozásra kerülő állomány csaknem 95%-a kerül külföldre, többek között Svájcba, Olaszországba, Németországba, Romániába, Bulgáriába és Oroszországba – mondta el kérdésünkre Juráskó Róbert, a Nyúl Terméktanács (NYTT) elnöke.

Milyen a jelenlegi termelői kör szerkezete? A kistermelők, háztájik helyén ma már szinte teljes mértékben vállalkozói méretű telepek működnek?

Ma hazánkban nagyjából 50-60 nagyüzemi nyúltenyészet létezik, ezek termelik a magyar nyúlállomány 95%-át.

A maradék, kevesebb mint 5%-os arányt pedig a több száz kistermelő teszi ki.

Az általuk termelt mennyiséget összesen kettő darab vágóhíd és üzem dolgozza fel.

A nemzetközi piacon milyen helyet foglal el a magyar nyúl?

A hazai átlag ma jóval 4 kg/l kg élő súlygyarapodás felett van, míg a nyugat-európai 3,70-3,80 kg körül.

Az Európai Unió szigorú követelményeket támaszt az élelmiszerbiztonság terén, aminek egyik kulcskérdése a nyomonkövethetőség biztosítása – és ennek a hazai feldolgozó üzemek technológiája, higiéniai színvonala is magasan megfelel.

A feldolgozás is javarészt itthon történik?

A jelenlegi négy-négy és félmillió darabos feldolgozáshoz képest Magyarországon régen sokkal komolyabb szerepet kapott a házi nyúl tenyésztése, mert a mostaninak öt- hatszorosát vágták a vágóhidak.

Korábban nagyobb mennyiség hagyta el élőállatként az országot, ami később változott, és már többnyire itthon történik a feldolgozás.

A mai állomány igazából az anyanyulak szempontjából fontos, ebből jelenleg hazánkban 85-90 ezer darab van, ezt egészíti ki a szaporulat, mely végül feldolgozásra kerül.

Milyen költségek terhelik ma leginkább a tenyésztőket?

Mint minden állattenyésztési ágazatban, a termelési költség terén itt is a takarmányra fordított összeg a legmagasabb, ami kb. 70-75 %-ot tesz ki, így itt már néhány százalékos javulás is mérhető hasznot eredményez.

A hazai takarmányok minősége továbbra sem egyenletes és megbízható, a termelő vállalkozásoknak jelentős és gyakori problémája a takarmányozási okokra vezethető vissza.

Sokszor még mindig emiatt jóval nagyobb a normálistól eltérő mértékű elhullás.

Milyen támogatásokra támaszkodhatnak a termelők?

Jelenleg érvényben van az állatorvosi költségtámogatás, ami érinti a termelőket és a vágóhidakat is.

A tavalyi évben volt a Myxomatózis és az RHD elleni védekezés vakcináját is támogatta az állam, illetve élnek azok a pályázati rendszerek, amik folyamatosan megjelennek.

Most lehet a technológiai eszközök korszerűsítésére, valamint az állattelepek korszerűsítésére, de lehet pályázni fiatal agrártámogatásra és az állattelepek korszerűsítésére is.

Az elmúlt években nem volt jelentős mozgás, jelenleg hol tart az élősúly felvásárlási ára?

Az első osztályú nyúl élősúlyban 400-450 Ft/kg-os termelői áron mozog jelenleg a piacon.

A fogyasztókhoz eljutó termékeket pedig már nagyon eltérő áron lehet megvásárolni, attól függően, hogy a nyúl melyik részéről van szó, elejéről, combjáról, lapockájáról vagy egész nyúlról beszélünk, valamint hogy a nagyáruházakban épp milyen akció van.

De a kisebb termelői értékesítés és a háztájiból származó állatok esetében kedvezőbbek az árak.

Az egész nyúl 1500-2500 Ft-os ár között mozog.

Az idei évben történt változás a hazai fogyasztói szokásokban?

Árutermelőkként a hatvanas évektől veszünk részt a nemzetközi nyúlpiacon, kezdettől fogva exportálva a hazai nyulakat.

A fő felvásárlónk Olaszország volt, ahová élő állatokat szállítottunk egészen az 1990-es évek elejéig, amikor a magyar termelés meghaladta az évi 35 ezer tonna élősúlyt, azaz a 13 millió db-ot.

Akkoriban több tízezer kistermelő foglalkozott itthon nyúltartással, és az olaszok nyúlhús fogyasztásának mintegy 10 %-át mi biztosítottuk.

Később, a hazai mezőgazdaságban végbement struktúraváltás következményeként – hasonlóan más állattenyésztési ágazatokhoz – a nyúlhús kibocsátása is drasztikusan csökkent, ezért változtatásokra volt szükség.

Az olasz piac is veszített jelentőségéből, de vásárlóink között megjelent Svájc, Németország, Franciaország, Belgium, Románia, Bulgária és Oroszország is,

Ezekre a területekre már a teljes mennyiség felét-kétharmadát feldolgozva, darabolt, kicsontozott, csomagolt termékként küldtük tovább.

A hazai termelést visszavetette a Nyugat-Európába 2001-2002-ben több tízezer tonnás mennyiségben érkező, rendkívül olcsó fagyasztott termék, ami a friss piac összeomlását eredményezte.

Így a hazai termelők is rendkívül komoly veszteségeket szenvedtek el.

Az export árualap átalakult szerkezete és az exportpiacok összetétele az ágazat itthoni termelőit is váltásra kényszerítette.

Termelői csoportok alakultak, amikben többnyire egy-egy nagyobb, több ezer anyás vállalkozás és több tucat kisebb, néhány tíz vagy száz anyás vállalkozás kezdett közös működésbe, ami a termelői csoportok által elérhető állami támogatásokat erősítheti.

Nyúl Terméktanács

Az 1994. decemberében alakult non-profit alapon működő szervezet az ágazat valamennyi résztvevőjének (termelők, feldolgozók, kereskedők, fogyasztói képviselet) kíván országos hatáskörű szakmai, érdekvédelmi segítséget nyújtani.

Fő feladata a nyúl termékpiac, a termelés, a feldolgozás, a kereskedelem és a fogyasztás összhangjának megteremtése, célja, joga és kötelessége az ágazatot érintő hatósági döntések előkészítésében való részvétel, valamint az ágazatot érintő, előkészített döntések véleményezése.

Figyelemmel kíséri a kül- és belpiaci folyamatokat, a lényeges információkat pedig eljuttatja az érintettekhez.

Fontos szerepet vállal az ágazati szintű marketing tevékenység tervezésében, szervezésében és kivitelezésében.

Biztosítja az ágazat érintett szereplői részére a támogatási pályázatokkal kapcsolatos adminisztrációs feladatok jogszabályban rögzített módon való ellátását.