Védelmi formák, megoldási lehetőségek talajlakó és korai lombszinten károsító rovarkártevők károsítási szintjének jelentős csökkentése érdekében

Ma, alapvetően a címben szereplő eljárás alatt a vegyszeres/növényvédő szeres megoldást értik a mezőgazdaságban, ahol a termesztett növényt fogyasztó károsítók ellen alkalmaznak különféle rovarölő hatóanyagú készítményeket.

Ennek az anyagnak elsősorban az a célja, hogy az ilyen típusú eljárások közül a gyakorlatban is jól működő ilyen irányú felhasználási lehetőséget mutassa be úgy, hogy a növény és területerősítő, azaz talajállapot javítóbiológia eljárásokkal is foglalkozzunk, mely a „Talaj és növényorvoslás” c. interneten is elérhető munkához szervesen kapcsolódik.

Az eljárás célja szerint már nem csak valami ellen, hanem inkább valamiért is tesz,ad hasznos tanácsokat, melyek a gyakorlatban kiválóan helytállnak.

Ez azt jelenti, hogy a probléma tüneteinek ma általános kémiai kezelése mellett, a probléma tüneteinek kialakulási okait feltáró eljárást is alkalmazzuk a termelés lényegesen magasabb szintre történő emeléséhez.

Ezek az eljárások egymás mellett akár külön-külön, és együttesen is alkalmazhatóak.

Ezzel együtt tág működési teret biztosítunk a végfelhasználó számára és ezek ugyanazt a célt szolgálják: a legmagasabb szakmai szintű védelmet, a leghatékonyabb eredményességet, az ELÉGEDETT TERMELŐT!

Ha vegyszeres úton be kell avatkozni, akkor az első számú kiindulási pont a kártevő biológiája, nem pedig a túlbiztosítás kell, hogy legyen! Azzal ugyanis feleslegesen terheljük, mérgezzük a környezetet.

Az ábrából nagyon jól kivehető, hogy átlagos évjáratban pont a vetési időszakban vannak először gyökérzónában a lárvák, amikor gyakorlatilag a legnagyobb kárt/költséget, azaz az újravetést is okozhatják.

Nem kötelező nekik kultúrnövényeink gyökereit károsítani, a körülmények hozzák magukkal a károsítást.

A körülmények pedig változtathatók (Talaj és növényorvoslás program – internet).

Amennyiben a körülményeken nem változtatunk, alkalmazni kell rovarölő talajfertőtlenítő szereket!

A talajlakó és korai lombszinten károsító rovarkártevők elleni védelem több fokozata ismert.

Az első lehetőség a rovarölő szeres csávázás, mely elméletileg kis mennyiségű területi terhelést jelent, viszont, hatásával zavarhatja a több hónappal később porzó méheket, vagy még augusztusban is öli a rovarkártevőket olyan növényen, ahol ugyan okirat szerint használható, de a végtermék fogyasztási értékesítésre is kerülhet, akkor az jelentős állati/emberi élelmezés-egészségügyi problémák kérdését vetheti fel.

Erre nem lehet szükség. Olyan esetben, ahol a csávázó szer nem felszívódó ezek a problémák elkerülhetők.

További megoldás lehet a védelmi munkában, ha különböző hatóanyagú, formulációjú talajfertőtlenítő szereket juttatnak ki vetés, ültetés előtt, vagy vetéssel/ültetéssel egy menetben a vetőgépekre szerelt folyékony vagy szilárd szereket kijuttató berendezésekkel.

A folyékony termékek kijuttatási technológiája is jól ismert, bár az ehhez szükséges kijuttató berendezéseket később szerelik fel általában a vető/ültető gépekre, ami látszólag problémás lehet.

Ezek a kijuttató berendezések az úgynevezett perisztaltikus adagolók, melynek egyszerű mechanikus és elektromos változata is létezik.

Gyakorlatilag bármilyen vető/ültetőgépre könnyen, gyorsan, kis költségráfordítással, némi leleményességgel felszerelhetők.

Adagolásuk szakszerű felszerelés mellett pontos, a mag, az ültetett növény közelébe juttatja a védekezésnél használt szert.

A vetőgép magtakarásakor a környezetbe való elsodródás, azaz szennyezés/veszteség gyakorlatilag kizárt.

Megfelelő mennyiségű permetlét befogadó tartály esetén akár egyetlen töltéssel, felesleges környezeti és dolgozói biológiai terhelés nélkül dolgozhat a gép egész álló nap.

Ilyen berendezésen keresztül a folyékony rovarölő szerek az okiratuknak megfelelően minden probléma nélkül kijuttathatók vetéssel/ültetéssel egy menetben.

A talajba juttatott folyékony rovarölő szerek csapadék viszonyoktól függetlenül azonnal nagy hatékonysággal védik a jó minőségű magágyban gyorsan csírázó magvakat a talajnedvesség tartalomtól függően mozgó talajlakó kártevők, azaz pl. a drótférgek, pajorok ellen.

Ez az időszak elegendő kell, hogy legyen jó talajmunka, jó minőségű talajszerkezet kialakítása, kiváló minőségű vetőmag használata és a kelő növényt erőteljesebb növekedésre serkentő, tápláló starteres sortrágyázás mellett ahhoz, hogy a rovarok károsítását kivédhessük.

Ilyenkor lehetőség van arra is, hogy a vető/ültetőgépen gyárilag szerelt mikrogranulátum szóró berendezésben a starter trágyát, a folyékony talajfertőtlenítő szert pedig a perisztaltikus adagolón keresztül egy munkamenetben juttassuk ki

A „talajfertőtlenítés” másik, szilárd típusú megoldására is van lehetőséget.

Vető/ültetőgépek zömében gyárilag fel vannak szerelve mikrogranulátum szóró adapterrel, melyek pont az ilyen anyagok kijuttatására alkalmaznak.

A szer/hatóanyag választásnál itt is az előbb felsorolt dolgokat kell figyelembe venni.

A korábban említett időjárási és ennek, illetve a talajállapotnak megfelelő talajnedvességi körülmények granulátum típusú anyagok esetében különösen fontosak a termékek hatékonysága és hatástartama szempontjából.

Nedvesség hiányában, vetés utáni csapadék elmaradása esetén adott esetben nagyobb lehet esetleg a kártétel, mint amire a termelő számít.

Itt is különös jelentősége van a körülmények változtatásának, amiről korábban szó volt.

Száraz körülmények között a granulátumokról kisebb a leoldódása a hatóanyagoknak, így csökken a hatékonyság is.

Granulátum típusú talajfertőtlenítő szerek használatakor minden esetben ellenőrizzük a vetőgép granulátum szóró berendezésének csatlakozásait a felesleges térirányú elszórás és a porosodás elkerülése érdekében!

Az ország déli részein elsősorban, a kukoricabogár lárvája ellen csak akkor várhatunk kellő rovarölő hatást, ha itt is a rovar életmódját, azaz megjelenését (kelés május 20-a körül, lárvakártétel 2-3 héttel később) vesszük minden esetben alapul, és a vetésidő valahol ezen időpont körül van (előtte max. 30 nap), így biztosan lehet számítani a kiváló rovarölő hatásra.

Természetesen itt is figyelembe kell venni, hogy ebben az időszakban általában már lényegesen melegebb az időjárás és ennek megfelelően a talaj is, így a termékek hatástartama ennek megfelelően csökkenhet.

Ha palántázó géppel juttatunk ki talajfertőtlenítő rovarölő szereket, a gépen dolgozók védelme érdekében célszerű ellátni a dolgozókat porvédő álarccal és növényvédelmi védőkesztyűvel.

Előfordulhat még az is, hogy a nem megfelelő vetőágy előkészítés, egyenetlen keléshez vezet, ami további látszólagos hatékonyságbeli problémákat eredményezhet. Vegye figyelembe!

Ne feledje! A környezetben természetes módon nem található, azaz a környezet számára idegen, nem felismerhető anyagok használata után, mindig újítsa fel területe mikrobiológiai állományát, mely a legfontosabb záloga az országos átlagtól (veszteség szám) való pozitív távolság növelésének, azaz a valódi, nem manipulált eredményességnek.

Ennek érdekében keressen rá a szövegben említett „Talaj és növényorvoslás” programra a neten, és ezzel együtt folytassa a felkészülést az elkövetkező gazdasági évre.

Akkor lehet és lesz elégedett a TERMELŐ, ha a termelést a körülményeknek megfelelően, a körülményeket tudatosan jó irányban változtatva, a legkisebb környezeti terheléssel, a legkisebb környezeti szennyezéssel használja komplex szemlélet móddal ezeket a védelmi eszközöket.

Kormányos Ferenc

Tiszteletbeli egyetemi docens DATC,

Fejlesztés vezető, Cheminova Magyarország Kft.