Egységben az erő! – három hatóanyag harmonikus együttműködése a kalászosok gyomirtásában

2011 őszén a kalászos gabonákat az ország jelentős részén nagyon rossz magágyba vetették. Ennek az oka a hosszan tartó aszály volt, mert a művelési mélységig kiszáradó talajokban nem lehetett normális talajmunkát végezni.

Ezt még tetézte, hogy sok helyen a vetés után az első jelentősebb csapadék december első napjaiban esett.

Ezért az őszi kalászosok kelése nagyon elhúzódott, még most január közepén is látni soroló táblákat.

Vagyis az állományok gyengén fejlettek, nem borítják a felszínt, így adott a lehetőség a gyomok csirázására.

És az eddigi enyhe időjárás miatt a T1-es és T2-es gyomnövények éltek is a lehetőséggel és kikelés után a kalászosunkkal együtt fognak fejlődni.

Melyek ezek a gyomnövények elsősorban? Az ebszékfű, a ragadós galaj, a tyúkhúr, az árvácskák, a pásztortáska, a veronikák, az árvacsalánok, stb.

 

Néhány percig gondolkodjunk el azon, hogy miért ezek a kétszikű gyomnövények károsítanak a kalászosainkban! A gondolkodást segíti az alábbi táblázat is.

 

Országos gyomfelvételezés/ fontossági sorrend

Életforma

1.

2.

3.

4.

5.

Ebszikfű

T2

44

15

1

1

1

Mezei acat

G3

2

3

10

2

4

Ragadós galaj

T2

103

30

3

3

5

Tyúkhúr

T1

63

16

9

11

11

Mezei árvácska

T2

40

18

15

22

13

Pásztortáska

T1

56

42

14

19

14

Borostyánlevelű veronika

T1

101

70

21

24

17

 

 

Forrás: Novák R. – Dancza I. – Szentey L. – Karamán J.: Magyarország szántóföldjeinek gyomnövényzete, Ötödik országos szántóföldi gyomfelvételezés

A táblázatból látható, hogy ezek a gyomnövények a vegyszeres gyomirtás előtti időszakban nem voltak meghatározóak, napjainkban viszont egyre nagyobb kárt tudnak okozni.

Ennek az előretörésnek vajon mi lehet az oka? A természeti környezet változása, technológiai hiányosságok (késői kijuttatások), vagy az egyoldalú szerhasználat (kizárólag az ALS gátlók alkalmazása)?

Az Ötödik országos szántóföldi gyomfelvételezés szakemberei meg is adják a választ: „a mezei árvácska jelentősen előbbre lépett.

Oka a gyomirtási technológiák jelentős részének a gyomnövény elleni mérsékelt hatékonysága.”

„A T1-es életformájú (ősszel csírázó, kora tavaszi áttelelő egyéves) gyomnövények közül legfontosabb tyúkhúr borítása lényegesen nem változott, továbbra is a 11. helyen szerepel a búza gyomnövényeinek fontossági sorrendjében.

Az adatainkból egyértelműen kitűnik a pásztortáska, a borostyánlevelű veronika, a perzsa veronika és a fényes veronika gyomnövények jelentős előretörése.”

 

Ezek a gyomok is részben toleránsak, illetve rezisztensek az szulfonilurea herbicidekre.

Ebből következik az, hogy amit eddig nem vettünk figyelembe (tolerancia, rezisztencia), most már alapkövetelmény a szerválasztásnál.

Ezért olyan kombinációt Aurora® Full -t kell alkalmaznunk, amivel ezt az egyre súlyosbodó problémát meg tudjuk oldani. Az Aurora® Full kereskedelmi gyűjtőcsomag Aurora® 40 WG (karfentrazon) és Overdose® SE (floraszulam és 2,4-D) készítményeket tartalmazza.

A három hatóanyag, három különböző hatásmechanizmussal támadja meg a gyomnövényeket és ráadásul egymás hatását erősítik is,

vagyis valódi szinergizmus tapasztalható. A karfentrazon (Aurora® 40 WG) úgynevezett protox gátló, hatására szabad oxigén keletkezik a kétszikű gyomnövényekben, gyakorlatilag leperzseli azokat.

A szulfonilureákra toleráns, rezisztens árvácskák, veronikák, árvacsalánok igen érzékenyek erre a hatóanyagra.

A floraszulam (Overdose SE) az elágazó aminosavak szintézisét gátolja, így zavart szenved az egész fehérjeszintézis. A 2,4-D (Overdose SE) pedig a jól ismert hormonhatást mutatja, ami az évelő kétszikű gyomok elleni védekezésnél elengedhetetlen.

Az Aurora® Full hatékonyságát az alábbi grafikon mutatja a kezelést követő 24. napon:

Az oszlopdiagramon látható, hogy az Aurora® Full nemcsak a hagyományos gyomok, hanem az ALS gátlókra (SU) és hormonhatású gyomirtó szerekre toleráns vagy rezisztens gyomok ellen is jó/kiváló gyomirtó hatást adott.

Az Aurora® Full gyomirtó szer kombinálható szárszilárdítóval (Stabilan® SL), réz lombtrágyával (Wuxal® Réz Top).

A repcés gazdaságok is nyugodtan használhatják, mivel talajhatásuk nincs, utóvetemény hatással nem kell számolni.

 

Vig József

Kwizda Agro

www.kwizda.hu