Adalékok a kukorica trágyázáshoz

A kukorica trágyázási technológiájában az elmúlt években megjelentek az olyan alaptrágyázást kiegészítő készítmények, mint a mikrogranulált starter műtrágyák vagy a növény gyökérzetét, betegség-ellenálló képességét növelő magas foszfor és kálium levéltrágyák. Ezek a készítmények hatással vannak többek között a kukorica gyökértömegére

A múlt századi és az újabb kutatási eredmények alapján megállapítható, hogy a kukoricatermesztés eredményességét főként a gyökérrendszer fejlettsége határozza meg.

A műtrágyák használata mellett a talajelőkészítés, valamint a növényápolás azok az agrotechnikai elemek, amelyek helyes alkalmazásával megteremtjük a feltételeket a gyökérrendszer fejlődéséhez és növekedéséhez.

A kukorica hasonlóan a pázsitfűfélékhez, bojtos gyökérzettel rendelkezik, ami különböző időpontokban képződő és különféle funkciókat betöltő szintekből tevődik össze.

Ezek közül a harmadik gyökérszint a legfontosabb a kukorica víz és tápanyag felvételében, amelyek lefelé és oldalirányban több méter távolságra is elhatolnak.

A kukorica életében nagy jelentősége van az ún. támasztó vagy harmat gyökereknek. A harmat gyökerek fő funkciója a megdőlés megakadályozása, de szerepük van a növény táplálásában is.

A kukorica gyökerének hatékony működése, így a víz és a tápanyag felvétel nagymértékben függ a gyökerek oxigén ellátottságától.

A kötött összefolyásra hajlamos réti talajokban már az első és másodrendű, míg a könnyű homoktalajokban csak a harmad- és negyedrendű gyökerekben képződnek levegőjáratok.

A talajszellőzöttségnek a kukorica gyökérzetére gyakorolt hatását vizsgálva megállapították, hogy a kukorica gyökérzetének átlagos oxigén szükséglete 1 g szerves anyag előállításához 0,38-1,37 mg.

A kukorica gyökérzetének oxigén ellátottsága hatással van a tápanyagok felvételére is.

Chang és Loomis (1945) vizsgálatai szerint a szén-dioxid koncentráció növekedése csökkenti az ásványi elemek felvételét.

Hammond és munkatársai (1955) kimutatták, hogy a kukorica gyökerek növekedése és kálium felvétele gátlódik, ha a talajban oxigén hiány lép fel.

A kukorica gyökerek fejlettsége fontos a növény vízgazdálkodása szempontjából is.

A vízfelhasználás és a tápanyag-ellátottság közötti összefüggést mutatja be az 1. táblázat.

1. táblázat A trágyázás hatása a fajlagos vízfelhasználásra

A kukorica trágyázására és fajlagos vízfelhasználására konkrét eredményekkel nem rendelkezünk, de a búza és a len kultúrnövénynél tapasztalt eredmények a kukoricára is érvényesek.

A növények fajlagos vízfelhasználása abban az esetben a legalacsonyabbak, amikor az NPK makroelemeket együtt használjuk.

Ebből kiindulva a hazai körülmények között a talaj jó vagy igen-jó PK ellátottsága mellett is ajánlható vetés előtt a könnyen felvehető foszfor és kálium műtrágyák használata.

A kukorica egyedfejlődésére jellemző, hogy 10-12 leveles koráig a gyökérrendszer szárazanyag gyarapodása megelőzi a föld feletti részek szárazanyag felhalmozódását.

A haszonnövények, így a kukorica gyökérzetének fejlődését és a gyökértömeg növekedését előnyösen befolyásolják a magas vízoldható foszfor tartalmú mikrogranulált starter műtrágyák.

A vetéssel egy menetben közvetlenül a vetőmaghoz kijuttatott készítmények hatásaként intenzívebbé válik a gyökérzet fejlődése, abban a fenológiai szakaszban, amikor a gyökérzet szárazanyag tömegének növekedése közel négyszerese a föld feletti részekének.

A gyökérzet szárazanyag tömegének intenzívebb gyarapodása egészen a kukorica címerhányásáig meghaladja a föld feletti részekét.

Az intenzív növekedési szakasz végére a gyökérzet fejlődése befejeződik, a gyökerek 100-120 cm mélyen hatolnak le, és oldalirányban 120-140 cm távolságra hálózzák be a talajszelvényt.

A gyökerek növekedési sebessége a 4-6 leveles kor és a virágzás kezdete közötti időszakban oldalirányban 0,8 cm/nap, lefelé mért talajrétegekben 1,5 cm/nap.

A kukorica egyedfejlődésének 4 fontos szakasza különböztethető meg:

• vegetatív fejlődési szakasz (10-12 leveles korig)
• intenzív növekedési szakasz (virágzás kezdetéig)
• generatív fejlődési szakasz (szemképződés kezdetéig)
• szemfejlődés (betakarításig).

A kukorica tápanyag felvétele 10-12 leveles korig viszonylag alacsony.

Címerhányás kezdetétől a terméskötődésig tartó 3-4 hétben veszi fel a talajból tápanyagszükségletének több mint 40%-át, illetve halmozza fel azokat az asszimilátákat, amelyeket beépít a szemtermésbe.

2. táblázat A kukorica tápelem-koncentrációja és a kivont tápanyagok mennyisége

(2010, Velence)

A termésadatok és a kivont tápanyagok mennyiségéből meghatározható az adott kísérletben a kukorica fajlagos tápanyag-felhasználása.

Nitrogénből 1 tonna szemtermés előállításához 14,4 kg-ot, foszforból 6,1 kg-ot, káliumból pedig 8,7 kg-ot használt fel a kukorica.

Ezek az adatok lényegesen kisebbek, mint az e témával kapcsolatos irodalmi adatok mutatják, amelyek szerint egy tonna főtermék előállításához 20-25 kg N, 10-15 kg P₂O₅ és 17-22 kg K₂O szükséges.

Az általunk mért alacsony fajlagos tápanyag-felhasználásnak a valószínű oka, hogy a csapadékos időjárás az egész tenyészidőszak folyamán biztosította a kukorica optimális vízellátottságát, ami a tápanyagok hasznosulását javította.

A kukorica fiatalkori fejlődése alapvetően meghatározza a várható termés mennyiségét, mivel az ebben az időszakban fellépő tápanyaghiány negatív hatását a növény a későbbi fenológiai szakaszban nem tudja kompenzálni.

A startertrágyázással a kukorica egyedfejlődésének abban a kritikus szakaszában tudjuk biztosítani a könnyen felvehető foszfort és káliumot, amikor még a kukorica gyökérzete fejletlen és kedvezőtlen időjárás esetén (szárazság) nem tudja biztosítani a szükséges tápanyagmennyiséget.

A startertrágyázás hatását a kukorica gyökértömegére és termésmennyiségére a 3. táblázatban mutatjuk be.

3. táblázat

A startertrágyázás hatása a kukorica gyökértömegére és a termésre

„A” készítmény: P₂O₅ 40%; Zn 2%; N 9%;

„B” készítmény: P₂O₅ 28%; K₂O 6%; MgO 2%; CaO 5%; szerves szén 0,8%; N 3,5%

A startertrágyák összetételtől függetlenül növelték a kukorica gyökértömegét és a termés mennyiségét.

A mikrogranulált starterműtrágyák gyökérnövekedésre gyakorolt hatását fokozhatjuk a talaj szerkezetét és a talaj mikrobiális aktivitását előnyösen befolyásoló mikrobatrágyákkal.

A mikrobatrágyázás hatására a vízoldható szervetlen foszfor egy része szerves foszforvegyületté alakul, ami előnyösebb a növények számára.

Ugyanakkor számolni kell azzal, hogy a foszfortrágyázás, illetve a mikrobatrágyázás eredményeként megnő a talajban a mikroszervezetek száma, fokozódik élettevékenységük, nitrogénigényük, ezáltal tápanyag konkurensévé válnak a fiatal növénynek.

Összefoglalva megállapítható, hogy a kukorica tápanyag-felhasználása nagymértékben függ a talajmunka minőségétől és a talajban elraktározott víz mennyiségétől.

A kultúrnövény fejlődése szempontjából a vízellátottság tekintetében nem annyira a csapadék mennyisége, mint annak tenyészidőszak alatti eloszlása a meghatározó.

A víztakarékos talajművelés és a kukorica különböző fejlődési szakaszaihoz igazodó tápanyagellátás – vetéskori startertrágyázás, illetve a magas foszfor és kálium tartalmú levéltrágyák – azok az agrotechnikai tényezők, amelyek használatával előnyösen befolyásolhatjuk a kukoricatermesztés eredményességét.

Gyulai Balázs dr. Sebestyén Endre

gyomirtási szakelőadó Plantaco Kft.