Gombafertőzések ellen baktériumtrágya?

A termelők és gabonaforgalmazók máris megkongatták a fuzárium-vészharangot, de nemcsak a kalászosokban és a kukoricában fertőző Fusarium fajok megemelkedő jelenlétével kell idén számolnunk, a napraforgó, a repce és a zöldségkultúrák fő gombakártevőjének, a Sclerotinia sclerotiorumnak is kedvezett az elmúlt időszak. Mindkét faj széles körben elterjedt hazánkban, esetenként tömeges felszaporodásuk komoly mennyiségi (termésveszteség) és minőségi (leértékelődő, eladhatatlan termés; megdőlt állomány, megnövekedő betakarítási költségek) károkat okoz a termelőknek.

Az említett kórokozók sok-tápnövényű (polifág) fajok, és minden növényi részen, a vegetáció teljes időszakában, sőt még a tárolás alatt is aktívak és szaporodóképesek maradnak. A Fusarium elterjedéséhez nagyban hozzájárul a hazánkban is elterjedt kukorica-búza vetésváltás. A Sclerotinia pedig a napraforgó tányérjaiból, a betakarításkor a talajba visszajutva akár egy évtizedig is jelen marad és fertőz a talajban.

Ökológiai gazdálkodásokban a fungicid maradványok minimális élelmiszer egészségügyi kockázata sem vállalható, de természetesen az egyes Fusarium fajok által termelt, és a haszonállatok és az ember szervezetére egyaránt veszélyforrást jelentő toxikus metabolitok megjelenése sem kívánatos. Esetükben ezért kell organikus megoldást keresni.

– A talaj baktériumháztartásának rendbetételével csökkenthető a káros nehézfémsók bejutása a növény szervezetébe, ezáltal minimalizálható például a Fusarium megtelepedése.

– A talajbaktériumok által termelt, a növényi növekedést serkentő hormonok eredménye a kiterjedtebb gyökérzet, és az ellenállóbb szár; az egészségesebb állomány pedig kevésbé hajlamos a megdőlésre is.

– A baktériumtrágyázás költségkímélő módon illeszthető a meglévő technológiákba, megelőző kezelésként alkalmazható, ráadásul a baktériumkészítmények más szerekkel egy menetben kijuttathatók.

F. Sz.

baktériumtrágya gombafertőzések