Adalékok a kukorica trágyázáshoz

Írta: Szerkesztőség - 2011 április 26.

A kukorica trágyázási technológiájában az elmúlt években megjelentek az olyan alaptrágyázást kiegészítő készítmények, mint a mikrogranulált starter műtrágyák vagy a növény gyökérzetét, betegség-ellenálló képességét növelő magas foszfor és kálium levéltrágyák. Ezek a készítmények hatással vannak többek között a kukorica gyökértömegére

 

A múlt századi és az újabb kutatási eredmények alapján megállapítható, hogy a kukoricatermesztés eredményességét főként a gyökérrendszer fejlettsége határozza meg.

A műtrágyák használata mellett a talajelőkészítés, valamint a növényápolás azok az agrotechnikai elemek, amelyek helyes alkalmazásával megteremtjük a feltételeket a gyökérrendszer fejlődéséhez és növekedéséhez.

A kukorica hasonlóan a pázsitfűfélékhez, bojtos gyökérzettel rendelkezik, ami különböző időpontokban képződő és különféle funkciókat betöltő szintekből tevődik össze.

Ezek közül a harmadik gyökérszint a legfontosabb a kukorica víz és tápanyag felvételében, amelyek lefelé és oldalirányban több méter távolságra is elhatolnak.

A kukorica életében nagy jelentősége van az ún. támasztó vagy harmat gyökereknek. A harmat gyökerek fő funkciója a megdőlés megakadályozása, de szerepük van a növény táplálásában is.

A kukorica gyökerének hatékony működése, így a víz és a tápanyag felvétel nagymértékben függ a gyökerek oxigén ellátottságától.

A kötött összefolyásra hajlamos réti talajokban már az első és másodrendű, míg a könnyű homoktalajokban csak a harmad- és negyedrendű gyökerekben képződnek levegőjáratok.

A talajszellőzöttségnek a kukorica gyökérzetére gyakorolt hatását vizsgálva megállapították, hogy a kukorica gyökérzetének átlagos oxigén szükséglete 1 g szerves anyag előállításához 0,38-1,37 mg.

 

A kukorica gyökérzetének oxigén ellátottsága hatással van a tápanyagok felvételére is.

Chang és Loomis (1945) vizsgálatai szerint a szén-dioxid koncentráció növekedése csökkenti az ásványi elemek felvételét.

Hammond és munkatársai (1955) kimutatták, hogy a kukorica gyökerek növekedése és kálium felvétele gátlódik, ha a talajban oxigén hiány lép fel.

A kukorica gyökerek fejlettsége fontos a növény vízgazdálkodása szempontjából is.

A vízfelhasználás és a tápanyag-ellátottság közötti összefüggést mutatja be az 1. táblázat.

 

Trágyázás

Vízmennyiség

Trágyázás

Vízmennyiség

Búza trágyázatlan

800

Len trágyázatlan

1093

Búza N trágyázás

917

Len N trágyázás

1198

Búza NP-vel trágyázás

545

Len NP-vel trágyázás

1000

Búza NPK-val trágyázás

480

Len NPK-val trágyázás

787

 

1. táblázat A trágyázás hatása a fajlagos vízfelhasználásra

A kukorica trágyázására és fajlagos vízfelhasználására konkrét eredményekkel nem rendelkezünk, de a búza és a len kultúrnövénynél tapasztalt eredmények a kukoricára is érvényesek.

A növények fajlagos vízfelhasználása abban az esetben a legalacsonyabbak, amikor az NPK makroelemeket együtt használjuk.

Ebből kiindulva a hazai körülmények között a talaj jó vagy igen-jó PK ellátottsága mellett is ajánlható vetés előtt a könnyen felvehető foszfor és kálium műtrágyák használata.

 

A kukorica egyedfejlődésére jellemző, hogy 10-12 leveles koráig a gyökérrendszer szárazanyag gyarapodása megelőzi a föld feletti részek szárazanyag felhalmozódását.

A haszonnövények, így a kukorica gyökérzetének fejlődését és a gyökértömeg növekedését előnyösen befolyásolják a magas vízoldható foszfor tartalmú mikrogranulált starter műtrágyák.

A vetéssel egy menetben közvetlenül a vetőmaghoz kijuttatott készítmények hatásaként intenzívebbé válik a gyökérzet fejlődése, abban a fenológiai szakaszban, amikor a gyökérzet szárazanyag tömegének növekedése közel négyszerese a föld feletti részekének.

A gyökérzet szárazanyag tömegének intenzívebb gyarapodása egészen a kukorica címerhányásáig meghaladja a föld feletti részekét.

Az intenzív növekedési szakasz végére a gyökérzet fejlődése befejeződik, a gyökerek 100-120 cm mélyen hatolnak le, és oldalirányban 120-140 cm távolságra hálózzák be a talajszelvényt.

A gyökerek növekedési sebessége a 4-6 leveles kor és a virágzás kezdete közötti időszakban oldalirányban 0,8 cm/nap, lefelé mért talajrétegekben 1,5 cm/nap.

A kukorica egyedfejlődésének 4 fontos szakasza különböztethető meg:

  • vegetatív fejlődési szakasz (10-12 leveles korig)
  • intenzív növekedési szakasz (virágzás kezdetéig)
  • generatív fejlődési szakasz (szemképződés kezdetéig)
  • szemfejlődés (betakarításig).

A kukorica tápanyag felvétele 10-12 leveles korig viszonylag alacsony.

Címerhányás kezdetétől a terméskötődésig tartó 3-4 hétben veszi fel a talajból tápanyagszükségletének több mint 40%-át, illetve halmozza fel azokat az asszimilátákat, amelyeket beépít a szemtermésbe.

 

Tápelemek

Kelés 6 leveles korban

6 leveles kor – címerhányás

Betakarítás

Össz.

kg/ha

ppm

kg/ha

ppm

kg/ha

szem ppm

szár ppm

szem

kg/ha

szár

kg/ha

N

37200

5,93

20400

158

18000

9700

138

72

202

P2O5

3400

0,50

2300

17,8

3600

900

29,1

6,7

38,8

K2O

39000

6,22

22100

171

3500

10210

22,5

98,7

121,2

CaO

9800

1,56

6800

52

5700

5100

3,62

43,8

47,4

MgO

3200

0,52

2100

27,5

1100

2600

7,1

19,5

26,6

Szárazanyag

1590

7720

6820

7590

14410

 

2. táblázat A kukorica tápelem-koncentrációja és a kivont tápanyagok mennyisége

(2010, Velence)

 

A termésadatok és a kivont tápanyagok mennyiségéből meghatározható az adott kísérletben a kukorica fajlagos tápanyag-felhasználása.

Nitrogénből 1 tonna szemtermés előállításához 14,4 kg-ot, foszforból 6,1 kg-ot, káliumból pedig 8,7 kg-ot használt fel a kukorica.

Ezek az adatok lényegesen kisebbek, mint az e témával kapcsolatos irodalmi adatok mutatják, amelyek szerint egy tonna főtermék előállításához 20-25 kg N, 10-15 kg P2O5 és 17-22 kg K2O szükséges.

Az általunk mért alacsony fajlagos tápanyag-felhasználásnak a valószínű oka, hogy a csapadékos időjárás az egész tenyészidőszak folyamán biztosította a kukorica optimális vízellátottságát, ami a tápanyagok hasznosulását javította.

A kukorica fiatalkori fejlődése alapvetően meghatározza a várható termés mennyiségét, mivel az ebben az időszakban fellépő tápanyaghiány negatív hatását a növény a későbbi fenológiai szakaszban nem tudja kompenzálni.

A startertrágyázással a kukorica egyedfejlődésének abban a kritikus szakaszában tudjuk biztosítani a könnyen felvehető foszfort és káliumot, amikor még a kukorica gyökérzete fejletlen és kedvezőtlen időjárás esetén (szárazság) nem tudja biztosítani a szükséges tápanyagmennyiséget.

A startertrágyázás hatását a kukorica gyökértömegére és termésmennyiségére a 3. táblázatban mutatjuk be.

 

3. táblázat

Fajta: Cisco 10

Fajta: PR37F73

Kezelések

Bonyhád 2006

Nyers gyökértömeg

Termés

Kezelések

Sárbogárd 2009

Nyers gyökértömeg

Termés

kg/tő

%

kg/ha

%

kg/tő

%

kg/ha

%

Kontroll

0,24

100

9044

100

Kontroll

0,22

100

9440

100

„A” készítmény 15 kg/ha

0,28

116,6

10376

114,7

„B” készítmény 10 kg/ha

0,35

159,1

10660

112,9

„A” készítmény 20 kg/ha

0,29

120,8

10804

119,5

„B” készítmény 15 kg/ha

0,36

163,6

10880

115,3

 

A startertrágyázás hatása a kukorica gyökértömegére és a termésre

„A” készítmény: P2O5 40%; Zn 2%; N 9%;

„B” készítmény: P2O5 28%; K2O 6%; MgO 2%; CaO 5%; szerves szén 0,8%; N 3,5%

 

A startertrágyák összetételtől függetlenül növelték a kukorica gyökértömegét és a termés mennyiségét.

A mikrogranulált starterműtrágyák gyökérnövekedésre gyakorolt hatását fokozhatjuk a talaj szerkezetét és a talaj mikrobiális aktivitását előnyösen befolyásoló mikrobatrágyákkal.

A mikrobatrágyázás hatására a vízoldható szervetlen foszfor egy része szerves foszforvegyületté alakul, ami előnyösebb a növények számára.

Ugyanakkor számolni kell azzal, hogy a foszfortrágyázás, illetve a mikrobatrágyázás eredményeként megnő a talajban a mikroszervezetek száma, fokozódik élettevékenységük, nitrogénigényük, ezáltal tápanyag konkurensévé válnak a fiatal növénynek.

Összefoglalva megállapítható, hogy a kukorica tápanyag-felhasználása nagymértékben függ a talajmunka minőségétől és a talajban elraktározott víz mennyiségétől.

A kultúrnövény fejlődése szempontjából a vízellátottság tekintetében nem annyira a csapadék mennyisége, mint annak tenyészidőszak alatti eloszlása a meghatározó.

A víztakarékos talajművelés és a kukorica különböző fejlődési szakaszaihoz igazodó tápanyagellátás – vetéskori startertrágyázás, illetve a magas foszfor és kálium tartalmú levéltrágyák – azok az agrotechnikai tényezők, amelyek használatával előnyösen befolyásolhatjuk a kukoricatermesztés eredményességét.

 

Gyulai Balázs dr. Sebestyén Endre

gyomirtási szakelőadó Plantaco Kft.