Az őszi gabonák gyomirtására a vetéstől a több nóduszos állapotig van lehetőség. Hazánkban elsősorban a tavaszi gyomirtás jellemző, amely a területek 80-85%-án valósul meg.
Tavasszal szakmailag a kalászos növények bokrosodásakor elvégzett gyomirtás az indokolt.
Azonban, elsősorban a szeszélyes időjárásnak köszönhetően, a rendelkezésre álló idő nagyon szűkös, ezért egyre elterjedtebbé válik a számos problémával járó bokrosodás utáni gyomirtás.
Ezzel szemben az ősszel elvégzett gyomirtás számos előnyt biztosít és ezt felismerve a termelők egyre nagyobb hányada már ősszel védekezik a gyomok ellen.
Érvek az őszi gyomirtás mellett
Az őszi gyomirtás egyik előnye a gyomkonkurencia korai kikapcsolása, illetve az egész szezonra kiterjedő gyomkelés megakadályozása.
Ennek következtében a rendelkezésre álló vizet, tápanyagot, fényt csak a kultúrnövény hasznosítja.
Gyomnövény hiányában a rovarkártevők, kórokozók búvóhelye szűnik meg, ezáltal a rovarok, gombák elleni védelem is hatékonyabb.
A tavasszal elvégzett gyomirtásra azonban akkor kerül sor, amikor a gyomok már kibújtak, a drága tápanyag, a gyakorta szűkös nedvesség, az áldásos fény egy részét elvonják, így a termés is alacsonyabb.
A fejlettebb állományban a taposási kár is jelentős, ami szintén mennyiségi csökkenést okoz.
Megfelelő szerválasztás esetén az ősszel elvégzett gyomirtás másik haszna, hogy tavasszal az őszi kalászos gyomirtásával már nem kell számolni.
Így a tavaszi munkacsúcsok csökkennek, nem lesznek megkésett kezelések, gyomirtatlan táblák, nem lesz taposási kár.
Emlékezzünk vissza az ez évi tavaszra, amikor a belvizes, nedves talajú táblákat hetekig még megközelíteni sem lehetett, ezért a gyomirtások elmaradtak, és betakarításkor a felszaporodott gyomok jelentős problémát okoztak.
A vetéssel egy menetben kijuttatott gyomirtás nem extra munkaművelet, ennek a technológiának kisebb az energia- és időigénye, mint a tavaszi gyomszabályozásnak.
A kései, szárba szökkenés után elvégzett herbicides védelem hatékonysága gyakran elmarad a kívánatostól. Ez egyrészt a kultúrnövény árnyékoló hatásának köszönhető.
Másrészről a megerősödött gyomnövények ellen a gyomirtószerek kevésbé hatásosak, illetve ugyanazon hatás elérése érdekében a dózist meg kell emelni, ami plusz költséggel és akár a kultúrnövény károsodásával jár.
A tavasszal kihajtó évelő növények (mezei acat, aprószulák, stb.) ellen azonban az őszi kezelés hatástalan, ez esetben leginkább a tarlókezelés vagy a tavaszi állománykezelés nyújt megoldást.
Mi ellen védekezzünk?
Időjárási és termesztéstechnikai (pl. az őszi káposztarepce-terület növekedésével) okok miatt hazánkban az utóbbi években az ősszel –, kora tavasszal csírázó T1-es, T2-es gyomnövények egyre nagyobb kalászos területet hódítottak meg.
Ezt az 5. országos szántóföldi gyomfelvételezés (2007-2008.) eredményei is alátámasztják (lásd 1. táblázat).
1. táblázat Az 5. országos szántóföldi gyomfelvételezés T1 és T2 gyomnövényei
Gyomfaj | Fontossági sorrend
1996-1997 |
Fontossági sorrend
2007-2008 |
Ebszékfű | 1. | 1. |
Nagy széltippan | 7. | 3. |
Mezei szarkaláb | 14. | 7. |
Pipacs | 8. | 8. |
Tyúkhúr | 11. | 11. |
Mezei árvácska | 22. | 13. |
Pásztortáska | 19. | 14. |
Parlagi pipitér | 21. | 16. |
Borostyánlevelű veronika | 24. | 17. |
Kék búzavirág | 26. | 20. |
Meglepő a nagy széltippan előretörése. Fejlődésének az idei csapadékos, hűvös tavasz különösen kedvezett.
Az egyszikű gyomnövények elleni, drága herbicidek alkalmazásának hiánya, illetve a megcsúszott vagy elhagyott gyomirtások miatt a jövő évben további erőteljesebb megjelenésére kell számítani.
Már nemcsak a hagyományos „széltippanos” körzetekben okoz problémát, hanem a korábban még nem fertőzött táblákon is fertőz.
Agresszív, jelentős terméscsökkentő tulajdonsággal rendelkező gyomnövény, ellene való védekezésre kiemelt figyelmet kell fordítani.
A 2. ábra a különböző gyomirtási technológiák termésre gyakorolt hatását mutatja nagy széltippannal fertőzött körülmények között.
Szintén egyre nagyobb problémát okozó gyomnövények a már tél végén, kora tavasszal virágzó gyomok (pl. veronikafajok, tyúkhúr, mezei árvácska, pásztortáska, stb.).
A korszerű gyomirtó szerek nagy többsége felszívódó típusú készítmény, amelyek a gyomnövényekbe csak azok virágzása előtti, ún. vegetatív fázisában képesek felszívódni.
Mivel ezek a gyomok már kora tavasszal virágot hoznak, a megszokott áprilisban, májusban elvégzett gyomirtás már hatástalan ellenük.
Ezek az ősszel kelő gyomok már tél végén virágba borulnak, magot szórnak, a tavaszi védekezés sok esetben megkésett, hatástalannak bizonyul ellenük.
Nem beszélve a megerősödött őszi kalászos növények árnyékoló hatásáról, ami megakadályozza, hogy a permetlé jó fedettséggel a gyomnövények felületére jusson.
A kontakt tipusú herbicidek tavaszi kijuttatása korlátozott, részleges hatással rendelkeznek a gyomnövények ellen.
És végül az elvárásokról
Az ősszel felhasználható kalászos gyomirtó szerrel szemben a felhasználóknak a tavasszal kijuttatott készítményekhez képest más, speciális elvárásai vannak.
Alapvető követelmény, hogy hosszú tartamhatással rendelkezzen annak érdekében, hogy gyomirtó hatása tél után is kitartson, ne kelljen tavasszal újabb kezelést végezni.
A hosszú tartamhatás párosuljon széles hatásspektrummal, képes legyen hatékonyan irtani a már ősszel kikelő gyomokat és a tavasszal csírázókat is.
A triasulfuron hatóanyag tartalmú készítmény a fenti követelményeknek megfelel. A megbízható tartamhatással rendelkező szerek esetében az előírt vetéskorlátozásra ügyelni kell.
Kurtz György
Syngenta Kft.